Bodajk egy település Fejér megyében. Településszerkezete az adott tájra jellemző, hagyományos struktúrájú. Mára elválik a település régi, illetve újabb építésű része, jól meg lehet különböztetni a kertvárosi területeket is. Bodajk jelenleg városi rangon áll, lélekszáma megközelíti a 4000 főt.
Környéke már a kőkorból származó
bizonyítékok alapján is lakott volt, római, bronzkori és avarkori emlékek
kerültek elő innen. Első írásos említése 1193-ra tehető. Nevét a „Bodok” (mai Vértes)
hegyről kaphatta. A 18-19. században mezővárosként működött a körzet
központjaként. Magyarország legrégebbig Mária-kegyhelyeként tartják számon. Első
kápolnája I. István
király idejében állíttatott, amelynek helyén a mai katolikus templom és
rendház áll, amely jelenleg az országos műemlékvédelem alatt áll berendezésével
együtt. Mária napon rendszerint búcsút rendeznek, amely nagy tömegeket vonz be.
Korabeli írások támasztják alá, hogy Szent István számos alkalommal járt ezen a
helyen.
Bodajk híres tavát több karsztforrás táplálja a mélyből, bizonyos írások szerint Szent István fia, Imre herceg is járt a tónál. Vize rendkívül gazdag ásványi anyagokban (főként magnézium, szénsav, sziksó, vas, lúgsó) illetve szappanföld vegyül bele, amely azt eredményezte, hogy a háziasszonyoknak nem kellett külön mosószert vinniük a vízpartra, anélkül is tisztára tudták mosni ruháikat. 1736-ban kálváriát létesítettek, amely a mai napig zarándokhelyül szolgál. 1788-ban megépült a református templom a községben, és 1839-ben a klasszicista stílusú Hochburg-Lamberg kastély is. A településen élt és alkotott Peske Géza és Spányi Béla akik festményeikkel bekerültek országunk örök kincstárába, illetve emlékművet emeltek Dr. Cserháti Károly orvosnak is. A község színvonalát emeli, hogy része az Országos Kéktúra útvonalnak, továbbá közvetlen szomszédságában húzódik a Gaja-szurdokvölgy.
Fejér megye / Fehérmegye
A képeslapon – amelynek okán ez a
blog létrejött – „Fehérmegyében” szó olvasható. Bodajk település a jelenlegi Fejér megyében
található hazánk területén. A lapon szereplő megjelölés Fejér megye korábbi, latin
nevének fordításából ered; Alba Regia. Nem összetévesztendő Fehér megyével, amely
Románia területén található napjainkban.
Fejér megyének néhány részén már több tízezer évvel ezelőttről is találtak bizonyítékokat arra lakott volt. Ilyen például Nadap, Csór vagy Bicske. A honfoglaló magyarok központként használták a területet amelyen elkezdték építeni Fehérvárt, majd I. István idején a vármegyerendszer központi székhelyévé vált, amely a 16. század közepéig koronázóközpontként működött. A középkori Fejér vármegye területileg nagyobb volt, mint mai határai láthatók. Az ezerötszázas évek közepétől több, mint száz évig török uralom alatt állt. Ekkor a folyamatos harcok okán a falvak pusztulásnak a lakosság száma csökkenésnek indult. A 19. század közepén megjelenő vasúti hálózat következtében aztán Székesfehérvár az országos vasúti csomóponttá változott, így a megye ismét fejlődésnek indult, majd a II. Világháborúban ismét lejtmenet következett a megye elhelyezkedése folytán. A negatív periódust ismét egy gyors felívelés követte az iparosodásnak köszönhetően, majd a megyeszékhely bevonzotta a multinacionális vállalatokat amelynek következtében a mai napig fontos központja az országnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése