Bodajk egy település Fejér megyében. Településszerkezete az adott tájra jellemző, hagyományos struktúrájú. Mára elválik a település régi, illetve újabb építésű része, jól meg lehet különböztetni a kertvárosi területeket is. Bodajk jelenleg városi rangon áll, lélekszáma megközelíti a 4000 főt.
Környéke már a kőkorból származó
bizonyítékok alapján is lakott volt, római, bronzkori és avarkori emlékek
kerültek elő innen. Első írásos említése 1193-ra tehető. Nevét a „Bodok” (mai Vértes)
hegyről kaphatta. A 18-19. században mezővárosként működött a körzet
központjaként. Magyarország legrégebbig Mária-kegyhelyeként tartják számon. Első
kápolnája I. István
király idejében állíttatott, amelynek helyén a mai katolikus templom és
rendház áll, amely jelenleg az országos műemlékvédelem alatt áll berendezésével
együtt. Mária napon rendszerint búcsút rendeznek, amely nagy tömegeket vonz be.
Korabeli írások támasztják alá, hogy Szent István számos alkalommal járt ezen a
helyen.
Bodajk híres tavát több karsztforrás táplálja a mélyből, bizonyos írások szerint Szent István fia, Imre herceg is járt a tónál. Vize rendkívül gazdag ásványi anyagokban (főként magnézium, szénsav, sziksó, vas, lúgsó) illetve szappanföld vegyül bele, amely azt eredményezte, hogy a háziasszonyoknak nem kellett külön mosószert vinniük a vízpartra, anélkül is tisztára tudták mosni ruháikat. 1736-ban kálváriát létesítettek, amely a mai napig zarándokhelyül szolgál. 1788-ban megépült a református templom a községben, és 1839-ben a klasszicista stílusú Hochburg-Lamberg kastély is. A településen élt és alkotott Peske Géza és Spányi Béla akik festményeikkel bekerültek országunk örök kincstárába, illetve emlékművet emeltek Dr. Cserháti Károly orvosnak is. A község színvonalát emeli, hogy része az Országos Kéktúra útvonalnak, továbbá közvetlen szomszédságában húzódik a Gaja-szurdokvölgy.
