Sárospatakon először 1857-ben indult meg a tanítóképzés, a Református Főiskola keretén belül, önálló ágazatként, az akadémia és a gimnázium mellett. Azonban a református egyház nem tudta vállalni az 1868-as Eötvös-féle népiskolai törvényből fakadó pénzügyi kötelezettségeket, így a tanítóképző a következő évben az államhoz került. Így a kormányzat mentesült az új intézmény létrehozásával járó terhek alól, egyszerűen átvette az korábban kaszárnyának épült, kihasználatlan épületet, amelyet a Református Főiskola már felújított a képző számára. Az épület hamar szűknek bizonyult, és a minisztérium először a milleniumi évfordulóra, 1896-ra ígérte az építkezést, ám erre nem került sor. Az építkezésről szóló pályázatot jóval később, 1909-ben írták ki, a tanári kar többszöri kérésére.
