Mátyás- templom (070)

070

 

A Szentháromság téren,  Budapesten  található Nagyboldogasszony templom, másik nevén  Mátyás-templom .  Teljes magassága 78,16 m. Bizonyos forr ások alapján Szent István alapította 1015-ben.  

Budapesti Pénzügyminisztérium (266)

266

A Szentháromságtéri Pénzügyminisztérium 

Az épületet 1901 től- 1904 ig építették Fellner Sándor tervei alapján, és 1906-ra lett átadva Pénzügyminisztériumként. A Szentháromság tér 6.szám alatt található meg. 

Építészeti stílusa az angol gótika és a késő francia barokk ötvözése. Sok hasonlóságban osztozik a szintén Buda várában található Nagyboldogasszony templommal. A Kamara helyében lépett működésbe.

Tabán madártávlatból (197)

197

A képeslapon a Tabáni látkép látható a Gellért hegyről nézve, előtérben a Szent Gellért püspök emlékművel. Tabán Budapest I. kerületének negyede, városrésze. A képen még jól kivehető a Szent Demeter szerb ortodox templom, az Alexandriai Szent Katalin templom tornya. Valamint a háttérben a sértetlen Budai Vár (Királyi Palota), a Lánchíd és a Margit híd. Mivel a Királyi Palota a képeslapon sértetlennek látszik, arra következtethetünk, hogy a kép biztosan 1945 előtt készült, mert a Budai Vár (Királyi Palota) a II. világháborúban komoly károkat szenvedett el. Így a kép vélhetően a XX. század első vagy második negyedében készülhetett.  

Budapest Posch étterem (226)

226 

"Az egykori Magyar Királyi Tiszti Kaszinó épületének tervezője Khittel Rudolf és Krickl Ernő volt. Az épületegyüttes Váci utcai kétemeletes részében a kaszinó működött, míg a tömb további részében a "mindennapi szigorú katonaélet" folyt. Későbbiekben (többek között) itt alakult meg a Honvéd Együttes, az épület általában művelődési célt szolgált. Ugyanitt volt a MOGÜRT külkereskedelmi vállalat székháza is, beköltözésüket megelőzően a városvezetés támogatása nélkül (sőt ellenére) az épületet felújították. Az MKB 1993-ban kapta meg, ekkor teljes körű felújításon esett át." Tulajdonosa talán Pinke József. Az étterem a tiszti kaszinók közé tartozott

Az étterem szerepelt Az Újkor-lapok Kalaúz listájában: "fővárosi és vidéki ismertebb szállodák, vendéglők és kávéházak — „ Útmutatója* a fővárosba és a vidékre utazó közönség és a kereskedelmi utazók figyelmébe ajánlható jobb üzletek. — Ajánlható czéqek. — "

Királyi József Műegyetem (205)

205

"A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem története több századra nyúlik vissza, mivel az egyik jogelődjét, a Institutum Geometricumot 1782-ben, míg a másikat, a József Ipartanodát 1844-ben alapították."

Műcsarnok - Budapest Kunsthalle (194)

[194]

Az épületre az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat vetette fel egy kiállításokra alkalmas képzőművészeti galéria szükségességét, egyszerűbb volt, mint a korábbi Rajztanoda bővítése. Volt már egy korábbi kísérlet erre, a mai Millennium Házának formájában. A Műcsarnok Schickendanz Albert építész műve, a megbízást Herzog Fülöp Ferenc bécsi építésszel együtt vállalta a Millenniumi Országos Kiállításra. Az épület 1896. május 4-én nyílt meg az ünnepségsorozat keretében Ferenc József jelenlétében, egy a kor művészeinek, köztük Schickendanznak műveit is bemutató kiállítással. Ezek az alkotások leginkább a saját korábbi tervei és vázlatai voltak, és a millenniumra épült Történelmi Főcsoport épületeit ábrázolták. Érdemes megemlíteni, hogy a Hősök terén álló Szépművészeti Múzeum és Millenniumi Emlékmű is ugyanazon építész tervei alapján készültek el. Az intézmény ma is a jelenkor itthoni- és külföldi művészeti törekvéseinek reprezentatív példáinak nyílt szellemű és sokszínű bemutatóhelyeként szolgál. 

Budapesti Igazságügyi Palota (045)

045

Története

A régi Igazságügyi Palotát (mai Néprajzi Múzeum), ami az egykori Magyar Királyi Kúria számára készült, Hauszmann Alajos tervei szerint építették 1893-1896 között.
Az építkezési engedélyt 1893. június 15-en kapták meg Pest Város Tanácsától. A tényleges munkálatok ugyanezen év augusztusában kezdődtek el. Az épület, a szerződésben foglaltak szerint, 1896. május 1-én átadásra került. A palota teljes építési költsége megközelítőleg 2,5 milliárd forintba került.
A telken, amelyre az Igazságügyi Palota épült, régebben a Geitner és Rausch Vasgyár és egy társzekerek őrzésére alkalmas katonai raktár működött.
Az épület egy igazi remekmű, Hauszmann Alajos egyik legnagyszerűbb alkotása. A monumentális épületnek négy homlokzata van: a főhomlokzat a Kossuth térről csodálható meg, a két oldalhomlokzat a Szalay és az Alkotmány utcából látható, míg a hátsó homlokzat a Vajkay utcára néz.
A stílusa neoreneszánsz, de megfigyelhető rajta néhány barokkos részlet is.
Az épület részletesebb leírását az alábbi oldalon olvashatja.

Kálvin-tér (209)

209

A mai Kálvin-tér hosszú történelmi múlttal és sok különböző névvel rendelkezett mielőtt elért volna a mostani megnevezéséig. “A 18. századtól Ketschkemeterplatz (Kecskeméti tér), illetve Heu- und Borstenviehhändler Platz (Széna- és sertéskereskedők tere), a 19. századtól Heumarkt (Széna piac), 1866-tól Heuplatz (Széna tér), 1874-től Calvin tér, 1953-tól újabb írásmóddal Kálvin tér.” Nevét végül Kálvin János francia származású svájci reformátorról kapta.

Folyamatos fejlődése és változása elkerülhetetlen volt annak köszönhetően, hogy a belváros egyik legforgalmasabb csomópontja és három kerület metszetében helyezkedik el. A 18. Század folyamán az akkor még két különböző város Buda és Pest népessége kimagaslóan elkezdett megnövekedni bevándorlók által és ennek köszönhetően új házakat építettek majd a század végére a korábbi falak lebontásával tervezés nélkül alakultak ki az akkori utcák.

A Gresham-palota (195)

195

A Gresham-palota Budapest egyik építészeti látványossága a sok közül. Az évtizedek alatt többször változásokon ment keresztül, de szerencsére máig gyönyörködhetünk pompájában.

Építése

A 19. század elején Deron Antal nagykereskedő számára épült a klasszicista palota, amit aztán eladott gróf Nákó Jánosnak, aki görög származású üzletember volt. Innen lett ismert "Nákó-ház" néven az épület. De nem csak ők használtak, ugyanis a Magyar Tudományos Akadémia is ülésezett ott, amíg saját épületük el nem készült, valamint a Lánchíd angol építőit is elszállásolták a 162 szobában. Végül ennek helyén (Roosevelt tér 4-6) épült a Gresham-palota Quitter Zsigmond tervei alapján 1904-1906-ig.

Ostende kávéház Budapesten (264)

264

Kosztolányi Dezső száz évvel ezelőtt egyszerűen csak kávévárosként emlegette Budapestet. Nem csoda, hiszen alig tehettünk volna meg néhány lépést, hogy ne ütközzünk egy kávéházba.

A Centrál (Károlyi utca 9.) az 1910-es évek elején

Az eleinte fekete levesként is emlegetett kávét a törökök hozták Magyarországra, de azt borivó nemzet lévén nem kedveltük meg az italt. Az első pesti kávéfőzők a tizennyolcadik század első éveiben jelentek meg, virágzásuk pedig egészen a második világháború utánig tartott. A 20. század elején már csaknem 500 kávéház működött a Budapesten, ami alkalmat adott a legkülönbözőbb embereknek beszélgetésre és politizálásra. Az asztaltársaságok közül néhány már a 19. században kultúrtörténeti jelentőségű volt. Az 1910-es évek legjelentősebb kávéházai például a Centrál vagy a New York és ezek közé tartozott az Ostende kávéház, amely 1100 vendéget volt képes befogadni, díszítése pedig szecessziós jegyeket mutatott.

Magyar Királyi Operaház (265)

265

A Magyar Állami Operaház az egyetlen olyan színház Magyarországon, amely operákra és balettekre szakosodott. Az épület neoreneszánsz stílusban épület a 19. Században. A terveket Ybl Miklós készítette. A belső terek díszítésében olyan híres magyar művészek vettek részt, mint Székely Bertalan, Than Mór és Lotz Károly. 

A Székes Fővárosi vigadó (ma Pesti Vigadó) (263)

263

A Pesti Vigadó vagy röviden csak Vigadó Budapest belvárosában a Duna-parton található műemlék, turisztikai látványosság és összművészeti rendezvényközpont. Az 1849-es budai várostromig az osztrákok által a várból rommá ágyúzott klasszicista Redoute állt (a vigadó elődje, 1833-ban épült, Pollack Mihály tervei nyomán, hasonló közkedvelt társasági és kulturális helyszíni funkciókkal).

A Budavári Palota (268)

268

A Budavári Palota - régebbi nevén Királyi Palota - a városkép egyik legszebb, legimpozánsabb építészeti remekműve, kedvelt turisztikai látványossága és a magyar királyok történeti központja Budapesten. A Budai Várnegyed részeként 1987 óta része a főváros világörökségi helyszíneinek. A Királyi Palota története állandó építkezések és bontások végtelen sorából állt. Ennek rövid történeti összefoglalója fog következni.

Sándor Béla János vitéz c. falfestménye és az Erzsébet Királyné Szálló (372-383)

372-373-374-375-376-377-378-379-380-381-382-383

Az ötven szobás Erzsébet Királyné szállót 1872-ben alapította Schmidt Károly és testvére. 1908-ban Szabó Imre, a korábbi főpincér vette át az üzemeltetést, az ő nevéhez köthető a szálloda fénykora -jelentősen bővítette a szállót, a szomszédos telken új épületet emelt. A komplexum a kor legnépszerűbb pesti szállodája lett: száz szoba központi fűtéssel, mosdók vízvezetékkel, lift, étterem, kávéház szolgálta a vendégek kényelmét. Az 1920-as években Szabó a pincét sörözővé alakította – Erzsébet Pince, később János Vitéz Söröző, majd János Pince néven működött. A falakra Sándor Béla festőművész, az Iparművészeti Iskola tanára készített táblakép-sorozatot.

A Gellért-hegy története (312)

312

A Gellért-hegy (német nevén: Blocksberg) Budapest I. és XI. kerületében a Duna jobb partján álló, 235 m magas kiemelkedés. A Dunára néző meredek sziklafala és a tetejéről nyíló pesti panoráma lenyűgöző látvány. Budapest ékkövének is szokták nevezni. Földrajzi névként (domborzati név) kötőjellel írják: Gellért-hegy, városrészként pedig – más városrészek nevéhez hasonlóan – egybe: Gellérthegy. Ha nem lehet eldönteni, melyik jelentésében szerepel, vagy ha mindkét értelmezés egyaránt lehetséges, hagyományosan az egybeírást alkalmazzák.

A Kossuth Lajos-emlékmű (203)

203

Az eredeti Horvay János által alkotott Kossuth-szoborcsoportot, melyet Kossuth Lajos emlékére készítettek el, 1927-ben adták át a Kossuth téren. A kommunista hatalom túlságosan nyomasztónak és melankolikusnak ítélte, ezért később, 1952-ben lebontották. A szobrokat nem semmisítették meg, ezeket Dombovárra szállították, ahol a mai napig meg lehet tekinteni az ottani szoborparkban.

A Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia (199)

A Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia (latinos nevén: Ludoviceum) a magyar katonai felsőoktatás legmagasabb képzési szintjét nyújtó intézménye volt az 1945 előtti Magyarországon. Az intézmény 1836-ban elkészült monumentális főépülete Budapest VIII. kerületében, a Ludovika téren áll, klasszicista stílusban Pollack Mihály tervei alapján épült meg.

199

Az Erzsébet híd története (192)

(192 és 201-es képeslapok)

A merénylet áldozatául esett Erzsébet királyné tiszteletére elnevezett budapesti Erzsébet hidat világszerte elismerték, amikor 6 év hosszú munkálatai után, 1903-ban végül elkészült. Átadását követően 23 évig a világ legnagyobb nyílású lánchídja volt.

[224] Vigadó

 

Épület; homlokzat

Feladó:
Feladás helye:

Címzett: Kiss Sarolta
Cím: Kecskemét

Képoldal:
Budapest / A fővárosi Vigadó homlokzata


Hátoldal:

Kiss Sarolta / nagys-úrleánynak / Kecskemét / Erzsébet körút / 16 sz. / Üdvözlettel és készcsókkal a [V....] / [olvashatatlan]

[197] Budapesti látkép a budai várral és Dunával a Gellért hegytől nézve

 

Budapest; Szent Gellért-szobor; Budai vár; Lánc híd; Margit híd fekete-fehér fotó, üres képeslap

Feladó:
Feladás helye: Budapest

Címzett:
Cím:

Képoldal:
Valódi művészi fénykép


Hátoldal:
Budapest/ Mátyás-templom és Halászbástya / Matthias-Kirche mit Fischerbastei / L'église Mathias el les escalieres des pecheurs / Matthias Church with Fisher-Bastion / Katedralo Matiaso kaj "Fisista bastiono"