Gyenizse Mária gyűjteményéről

A képeslapok története a XIX. század utolsó évtizedeiben kezdődik. Több ország is magáénak tudja az első képeslapok és elődjeik, az első, boríték nélkül postázott levelező lapok kiadását. Az első, még kép nélküli üdvözlő állapot 1841-ben, a postabélyeg kiadása utáni évben nyomtathatták Skóciában. A levelező lapot 1861-ben Philadelphiában szabadalmaztatták olyan formátumban, hogy egyik oldalán három pontozott vonal jelölte a címzés és egy üres kocka a bélyeg helyét. Hivatalos postai forgalomba a világon elsőként éppen „nálunk”, az Osztrák-Magyar Monarchiában kerültek a levelezőlapok. Az 1869. október 1-én forgalomba hozott nyomtatványra még a „Correspondenz-Karte” feliratot nyomtatták, és, noha korábban a levétitok megőrzése miatt sokan tartottak a boríték nélküli üzenetváltási formátumtól, hatalmas sikert aratott. Az első igazán képes levelezőlap feltalálójának August Schwartz oldenburgi kereskedőt tartják, aki 1870-ben, egy postai űrlap címzési oldalának bal felső sarkába nyomtatott egy bélyeg nagyságú képet.

Az 1870-es években a levelező lap világszerte elterjedt, népszerűsége és a nyomdatechnika fejlődése az 1880-as évektől a képeslapok születéséhez vezetett. 

[001]

Grafikai megoldások a magyar képeslap történetben

A ma ismert képeslapok kifejlesztése sok időt vett igénybe. Először méret, szín és egyéb előírások korlátozták, a képeslapgyártás az 1800-as évek végén és az 1900-as évek elején virágzott. A képeslapok azért voltak népszerűek, mert gyors és egyszerű módot nyújtottak az egyének közötti kommunikációra. A képeslevelezőlapokat a kreativitás Mekkájának is nevezhetjük. Hazánkban a 19. század második felétől terjedt csak el igazán a dekoratív funkcióval is bíró, díszes levelezőlapok. Mivel ezek a lapok mindenki számára elérhetőek voltak, így hamar az alkotó hajlamú emberek kedvelt művészeti forrásává vált.  

Grafikai szempontból lényegében bármilyen technikával készülhettek a levelezőlapok (ceruza, tusrajz, metszet, festmény, illetve fénykép). A Posta a kisasszonynak! képeslapgyűjteményben található digitalizált lapokat grafikai szempontból figyelembe véve több kategóriát tudunk meghatározni. 

Kezdetben a kézzel illusztrált, rajzos, színezett, vagy fekete fehér nyomatok voltak az elterjedtek. 

Helytörténeti képeslap albumok, képeslaptörténeti munkák

Az Országos Széchényi Könyvtár katalógusában az első egyszerű keresés eredményeképpen több mint 250 darab találatot kaptam képeslap és levelezőlap albumokra. Mivel nem tudtam volna az összes albumot kikérni és végignézni, ezért úgy döntöttem, hogy a cikkem témáját helytörténeti képeslap gyűjteményekre szűkítem. Mivel ebben a kategóriában is rengeteg dokumentum áll rendelkezésre, ezért egy teljesség igénye nélküli szubjektív szempontok szerinti válogatás eredményeképpen kapott albumok gyűjteményét fogom bemutatni. Összesen 8 darab helytörténeti jellegű munkát választottam ki, ez alól lesz azonban kivétel. Ezek a munkák: Üdvözlet a régi Pápáról, Történelmi Magyarország képeslapokon, Tihany a Balaton partján, A magyar Adria, Lillafüred - szívélyes üdvözlettel, Körmend régi épületei, Dunakeszi képeslapokon, Balatonlelle régi képeslapokon.  

Mivel az írásom témájául helytörténeti képeslap albumok közül válogattam, ezért az albumokban közös, hogy mind kisebb vagy nagyobb terjedelmű helytörténeti írással kezdődik. Ahhoz, hogy kontextusba lehessen helyezni a történelmi képeslapgyűjteményeket, szükség is van rá, hogy a korszakot, melyben ezen lapok születtek, némileg megismerje az olvasó. Az albumok alapjául szolgáló gyűjtemények vagy magángyűjteményekből vagy pedig városi intézmények gyűjteményeiből kerültek ki. Az egyik albumnál - melyet ezért is válogattam be - a szerző korábbi munkájának olvasói saját gyűjteményből juttattak el példányokat a szerzőhöz. A hasonlóságok sora itt véget is ér, ezért a továbbiakban külön-külön mutatom be, hogy milyenek is a beválogatott képeslapgyűjtemények. 

1987-ben jelent meg az Üdvözlet a régi Pápáról című kiadvány, amely - mint a címe is sugallja - olyan régi képeslapokat tartalmaz, melyek pápai épületekről, utcákról készültek vagy Pápához valamilyen módon kötődnek. A gyűjtemény alapját A Pápai Helytörténeti múzeum, a Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteménye, valamint Hajnal Erzsébet és dr. Szabó Lajos gyűjteményei adják. A kötet a képek szempontjából két részre osztható: városképeket ábrázoló levelezőlapokra és városképeket ábrázoló mozaikképekre. A levelezőlapokat bemutató részben egy rövid leírás kíséretében mutatja be a lapokat, jellemzően egy vagy két darabot oldalanként. A mozaikképeket bemutató részben, azonban már nem szerepel leírás a képek alatt. A kötet zárásaképpen egy 20 oldalas írott munka került a kötetbe, amely a pápai utcanevek világába kalauzolja el az olvasót. 

Történelem a képeslapokon

A honfoglalás és a millennium alakjainak megjelenése a képeslapokon

Vizsgált gyűjtemény: Hungaricana-képeslapgyűjtemény

A 8 múzeum által szolgáltatott anyag adatbázisában lehetőség van speciális kulcsszavas keresésre. A részletes keresési lehetőségek kiemelkedően sokszínűek, nemcsak terület, de téma szerint is válogathatnak a felhasználók az egyes képeslapok között. A dokumentumok jó minőségben az adott származási hely, illetve a pontos metaadatok megadása mellett került feldolgozásra:

Bizarr ünnepi üdvözletek

Miért voltak olyan különösek, szinte rémisztőek a régi karácsonyi és húsvéti képeslapok?

Hagyományos ünnepi képeslapot kapni ma már nem divat, szüleink és nagyszüleink idejében azonban még ilyenek tömték el a postaládákat. Ezeken a képeslapon csillámos hóesést, vagy éppen idilli tavaszi hangulatos ábrázoltak, mert az ünnepek (a karácsony és a húsvét) jó esetben a békéről, az örömről és a szeretetről szólnak. Nem úgy, mint a kétszáz évvel ezelőtti üdvözlőlapokon. Mielőtt ugyanis az ünnepi képeslapok általánossá váltak volna, a viktoriánusok sötét humorral szőtték át a szezonális üdvözlőlapjaikat. A népszerűbb témák közé tartoztak az emberszabású békák, a vérszomjas hóemberek és az elhullott madarak. Az 1800-as évek végén és az 1900-as évek elején nyomtatott karácsonyi képeslapokon gyakran szerepeltek mogorva, barátságtalan arckifejezésű gyerekek, véletlenszerűen megjelenő homárok és emberi végtagokat tartalmazó karácsonyi pudingok is.

 

A húsvéti képeslapok

 Vannak olyan dolgok, melyeknek az életünkből való kiszorulását szinte nem is tudatosítjuk, s ezek egyike kétségkívül az ünnepi jókívánságokat tolmácsoló üdvözlőlapok postai úton történő küldése, melyet visszafordíthatatlanul felváltott az üdvözlet telefonos, s egyéb virtuális úton történő továbbítása. A hagyományos nyomtatott képeslapok hovatovább már csak a nosztalgiázni vágyók és a gyűjtők érdeklődését váltják ki.[1]

 

Képeslapok a múltból[2]

A karácsonyi képeslapok rövid története

Az ajándékhordáshoz zeppelint használó Mikulást ábrázoló karácsonyi üdvözlőlap (közkincs kép, 1909 körül)

 

Az első ismert karácsonyi üdvözlőlapot Michael Maier küldte 1611-ben I. Jakabnak, Anglia királyának, valamint fiának, Henry Fredericknek, Wales hercegének. A lapot 1979-ben Adam McLean fedezte fel egy skót irattárban. Az első kereskedelmi forgalomban kapható kártyát Sir Henry Cole megrendelésére John Callcott Horsley tervezte 1843-ban Londonban. A központi képen egy család három generációja mondott tósztot a címzett tiszteletére: mindkét oldalon jótékonysági jelenetek voltak, ahol a szegényeknek élelmet és ruhát adtak. Az együtt borozó család állítólagosan ellentmondásosnak bizonyult, de az ötlet később eszesnek bizonyult. Végül összesen 2050 kártyát nyomtattak ki, és még abban az évben egy-egy shillingért árulták.

Nőellenes képeslapok az oldpostcards.com gyűjteményében

 Az alábbi cikkben az oldpostcards.com oldalának gyűjteményében fellelhető nőellenes képeslapokat fogom megvizsgálni. Mielőtt azonban ezt megtenném szólnék néhány szót a gyűjteményről,  ugyanis nem egy hagyományos könyvtári vagy múzeumi képeslapgyűjteményről van szó noha a gyűjtemény egyes darabjai akár felbecsülhetetlenül értékesnek is bizonyulhatnak.

Az oldpostcards.com lógója

Az alkalmazott grafika virágkora

 Az alkalmazott grafika gyűjtőnév alatt azon alkotásokat értjük, amelyek a művészi igények kielégítésén túl konkrét és behatárolt gyakorlati funkcióval is rendelkeznek. A képeslapok mellett többek között ide tartoznak a plakátok, a meghívók, az oklevelek, a névjegyek, a könyvillusztrációk és a könyvborítók is.

Az alkalmazott grafika új műfaja a kereskedelmi grafika a 19. század derekán jelent meg Magyarországon. A kereskedelmi grafika fejlődése szorosan össze kapcsolódott a kereskedelem kiépülésével, így a századvégen gyorsult fel és vált a reklámgrafika a magyar művészet egyik legdinamikusabban fejlődő ágává. A műfaj elterjedésére nemcsak a kereskedelem kiépülése, de a különféle nyomdai eljárások elterjedése (rézkarc, többszínű kőnyomat készítése, offset eljárás fejlődése, a többszínnyomás tökéletesedése) is pozitívan hatott.

A műfaj első darabjai a számolócédulák, a díszes kávéházi árlapok és a nyomtatott hirdetmények voltak. A kereskedelmi grafika története Benczúr Gyulának az 1885-ös Országos Kiállításra készített falragaszával kezdődött, amely elsősorban nem figyelemfelkeltő reklám, hanem még képzőművészeti keretbe foglalt nyomtatott hirdetmény volt.

History of PostCards in India and Worldwide

The early mass-printed postcards had no photos on them. They were intended to convey a stamp and the "mail to" address on one side. The opposite side was utilized for the sender's message. In 1861 (in Philadelphia, U.S.), John P. Charlton got a copyright on a private postal card in 1861. Be that as it may, his patent application was declined. Charlton offered his copyright to H. L. Lipman, who delivered and sold the Lipman's Postal Card. It was a non-pictorial message card with a stamp box and address line on one side and a clear message space on the other. Publicists utilized Lipman cards to print messages and outlines. He is viewed as the dad of the advanced postcard. These cards were utilized until 1873 when the United States gave the public authority postal card.

A comparative card was utilized in Belgium in 1864. In 1865, Dr. Heinrich von Stephan, from Germany, proposed the postal card while going to the Austro-German Postal Conference. His thought was dismissed. A couple of years after the fact, Dr. Emanuel Hermann of Vienna (a financial matters educator), proposed the postcard once more, this time incredibly dazzling the Austrian Post Office. On October 1, 1869, the world's first government postal card was conceived. Austria sold these postal cards, with engraved stamp, that were called Correspondenz Karte. During the initial three months in the wake of being given, almost 3 million cards were sold. 

History of Postcards Worldwide

The production of postcards was introduced in the late 19th and early 20th centuries as an easy and quick way for people to convey messages, they became extremely popular.

In 1865, an "Open post-sheet" made of stiff paper was first proposed by Prussian postal official, Dr. Heinrich von Stephan. He suggested that one side would be saved for a recipient location, and the other for a concise message. His proposition was denied of being excessively extremist and authorities didn't completely accept that anybody would enthusiastically surrender their privacy. 

In October 1869, the post office station of Austria-Hungary acknowledged a similar proposition without pictures, and 3 million cards were sent inside the initial 3 months. With the flare-up of the Franco-Prussian War in July 1870, the public authority of the North German Confederation chose to accept the exhortation of Austrian Dr. Emanuel Herrmann and gave postal for warriors to reasonably send home from the war ground.

Golden Period for Postcards

The time of 1900 to 1915 is supposed to be the brilliant period of postcards ever. Up to 12 times each day in enormous urban communities postcards were proficiently and successfully the instant message of their time were conveyed and gotten. It was considered modest and more helpful to send postcards.

The earliest known printed picture postcard was made in France in 1870 with a picture on one side. The cards had a lithographed design imprinted on them containing meaningful pictures of heaps of combat hardware on one or the other side with the engraving "Battle of 1870".

Képeslap technikák régen és ma

- rövid történeti áttekintés -

Miközben offset nyomdai eljárással készült képeslapot a legtöbben már csak egy nyaralás során vásárolunk a helyi szuvenír boltban, vagy valamilyen alkalmi eseményre kísérő kártya gyanánt valamelyik papírkereskedésben, mégsem jelenthetjük ki, hogy a képeslap készítése végleg és teljes mértékben a digitális térbe költözött volna.

Vitathatatlan, hogy az internet megjelenésével kedveltté váltak - a papír alapú képeslapokat nagy mértkében kiszorítva – a különféle online képeslapküldő felületek, s ezekből több ma is népszerűségnek örvend, annak ellenére, hogy a Facebook közvetlen üzenőfalára helyezhető képek erősen kiszorító jelleggel bírnak ezekkel szemben. A személyre szabható digitális képeslapkészítés ezzel együtt adott, legyen szó tetszőlegesen kiválasztott fotóra helyezett szövegről vagy különféle mozgó ábrákról, akár hangalapú kiegészítés (zene, alámondás stb.) hozzáadásával. Hogy ezek a digitális képeslapok mennyire lehetnek kordokumentumok, arról csak az utókor rendelkezhet. Esetünkben inkább a kezdeti, s még offset eljárással készült képeslapok témái és technikai eljárásai nyújthatnak nagyobb érdekességeket, vagy nosztalgikus izgalmat. Különösen abból kifolyólag, hogy a digitalizációs adatgyártások korszaka előtt a képes levelezőlapok sokkal szélesebb témakörben készültek, sokkal nagyobb mértékben jelenítették meg, vagy éppen reagáltak az adott korszak különböző társadalmi eseményeire, művészetére, ahogy az adott korhangulatot is jobban kifejezték, a mai offset társaiknál. Nagyságrendileg oly módon, ahogy napjainkban egy internetes mém képes erre. Az azonban, hogy egy ma kreált mém mennyire nevezhető akármilyen mértékben digitális képeslapnak, szintén az utókor definíció alkotási folyamataira hárul majd.

A képes levelezőlapok technikai eljárásainak rövid áttekintése előtt, kiemelendő még, hogy a különböző kreatív hobbik, kézműves foglalkozások során újra és újra előtérbe kerülnek a különféle alkalmakra, eseményekre készíthető képeslapok, így ennek folyamata egyfajta önmegújító reneszánszként is felfogható, amely régi technikákat képes új eljárásokkal ötvözni. S ehhez különféle úgy nevezet kit-eket vásárolhatunk a legtöbb kreatív boltban, vagy nagyobb áruház kreatív osztályán.

A magyar képes levelezőlapok története

A magyar képes levelezőlapok története (Petercsák Tivadar: A képes levelezőlap története c. műve alapján) 

Történelmi, propaganda célzatú képeslapok. 

Képes levelezőlap, mint politikai fegyver

A képes levelezőlapok születésének dátumát illetően eltér a kutatók véleménye, egyesek 1841-re teszik, mások viszont az 1860-as évek végére, 1870-es évek elejére. Abban azonban mindenki egyet ért, hogy a ma használatos képes levelezőlap első példányát 1869. október 1-én adták föl az Osztrák-Magyar Monarchia területén. Mivel igen olcsó és praktikus formája volt a kapcsolattartásnak, így hamar nagy népszerűségre tett szert. Fénykorát a századforduló tájékán érte el, ezt jól mutatja, hogy Németországban ebben az időszakban hetente 10 millió példányt állítottak elő belőle. Magyarországon nemsokkal az első forgalomba hozott képes levelezőlap kiadását követően, 1898-ban megalakult a Hungária Képeslapgyűjtő Egyesület, akik rendszeresen tartottak képeslap kiállításokat, sőt aukciókat is. Elszánt gyűjtők előfizethettek a Képes Levelezőlap című folyóiratra, ahol első kézből tájékozódhattak a legdivatosabb, legérdekesebb képeslapokról.

A fotográfiai eljárások változásai

A fényképészet, mint szakma, a mai formájában az 1900-as évek elejétől létezik. Ekkor terjedtek el a celluloid alapú filmek, melyekre a képek készülhettek. A valódi színhű felvételek készítése a 30-as évektől volt lehetséges. Magyarországon az igazi áttörést a rendszerváltás jelentette, utána vált lehetővé a nyugaton gyártott és forgalmazott márkák itthoni elterjesztése, ezzel együtt a fotózás is elérhetővé vált a hétköznapi ember számára.

19. század második fele: A társadalom minden szintjén tömeges igény jelentkezett a valóságot legteljesebben megközelítő ábrázolás rögzítésére. A feltörekvő polgárság reális életszemlélete a valósághű ábrázolást kívánta meg. Ezt az igényt a fény felhasználásával készülő fényképek teljes mértékben kielégítették.

Kezdetben a fényképészek bármilyen eljárással is próbáltak képet készíteni, szinte mindenhol fizikai korlátokba ütköztek. Az objektívek fényerőtlenek, a nyersanyagok érzéketlenek voltak, így hamar igény mutatkozott a fejlődésre, mivel a záridők extrém hosszúra nyúltak. Állvány nélkül az első fényképezőgépeket képtelenség volt használni még napsütésben is.

Magyar képeslap-gyűjtemények

Képeslapok. Egyre kevesebben és egyre ritkábban használják a kommunikációnak ezt a – korábban igencsak közkedvelt – formáját, mégis ismerjük. A képeslapok számtalan dolgot megjeleníthetnek, szólhatnak a legkülönfélébb alkalmakra, lehetnek vidámak vagy komolyak, készülhetnek különböző technikával. De egy közös bennük: részeivé váltak történelmünknek és kultúránknak. E rövid írásban a teljesség igénye nélkül mutatunk be pár példát hazánkban működő képeslap-gyűjteményekre.

Érdemes betérnie a képeslapok kedvelőjének a Zempléni Múzeumba, ha épp Szerencs község közelében jár. A múzeum képeslap-gyűjteménye dr. Petrikovits László orvos-fogorvos adományozása által jött létre. A felajánlás idején a gyűjtemény nagysága négyszázezer darabra volt tehető, ami az azóta eltelt évek alatt jelentősen nőtt, jelenleg közel egymillió darabot számlál. Petrikovits doktor úr 1967-ben a képeslapgyűjtők Szerencsen megrendezett második országos ankétján ajánlotta fel híres gyűjteményét a település számára azzal a kikötéssel, hogy abból múzeumot hozzanak létre, és azt a községből a későbbiekben sem vihetik el. “Amit fáradozással, verejtékkel összegyűjtöttem, ne szóródjék szét – ami a legtöbb magángyűjtemény sorsa – hanem közkinccsé váljék” – mondta ezt “mindenki Laci bácsija” 1967 nyarán.

A gyűjtemény manapság tudományos és tanulmányi célokat is szolgál. Közkedvelt a történészek körében, akik például eltűnt épületekre bukkanhatnak a képeslapok vizsgálata során, de használják a lapokat kertépítészek, építészek, biológusok és ornitológusok is a kutatásaikhoz.
A gyűjtemény legértékesebb, és a kutatók által is leginkább érdeklődésre számot tartó része a földrajzi lapok egysége. Itt találhatóak meg a tájképi és városképi lapok, valamint különböző települések nevezetes épületeit ábrázoló képeslapok is.