 |
| Forrás: Wikipédia |
Krasznahorka vára Magyarország határához közel fekszik, Felvidéken. Azon kevés várak közé tartozik, ami máig megmaradt szépen és épségben. A várat a Csetneki és a Máriássy család építtette a 13. század második felében. A várat a Máriássy család birtokolta 1290-1352 között, majd a Bebekek szerezték meg ezután, akik kibővítették a várat. 1440-es években Giskra foglalta el, majd Mátyás király visszavette. 1556-ban Ferdinánd király serege sikertelenül ostromolta meg a várat, ezt követően 1566-ban Schwendi Lázár vette be, ezután a vár királyi kézbe került és a vár kapitányává Andrássy Pétert nevezték ki, aki II. Rudolf császár szolgálatában állt. Így került a vár az Andrássy család tulajdonába, ezt követően négy évszázadon át volt a család birtokában.
A várat a 17. században további építményekkel, reneszánsz stílusú palotákkal bővítették ki, valamint egy bensőséges hangulatú kis várudvart alakítottak ki a reneszánsz palota által körülfogott területen. Legközelebb a 19. század végén és a 20. század elején IV. György gróf és Königsegg von Aulendorf Franciska grófnő fia, Dénes gróf újíttatta fel a várat. A felújítást Czigler Győző budapesti műépítész tervei alapján folyt, a munkálatokat pedig egy müncheni építész, Eduard Schmucker vezette. Ekkor jött létre a neoromán ablakos családi kripta a vár középső földszintjén.
Még Dénes életében jött létre a megegyezés Andrássy Géza, Sándor és Gyula között, hogy a várról, mint családi szimbólumról, közösen fognak gondoskodni. Azonban Európa egyik legjelentősebb nemesi családjának az 1944-ben történ események miatt el kellett hagyni a vidéket. 1945-ben a beneši dekrétumok értelmében államosították a várat és az uradalmat, majd 1948-ban a Nemzeti Kulturális Bizottság állami kulturális birtokká nyilvánította és 13 évvel később nemzeti kulturális műemlékek közé besorolták. 1996 óta a Betléri Múzeum része, a Szlovák Nemzeti Múzeum gondoksága alatt áll.
A várnak egyik érdekessége, Báró nagyfalusi Serédy Zsófiához kötődik, aki Andrássy István felesége, és a várúrnője, valamint a báró és gróf csíkszentkirályi és krasznahorkai Andrássy család ősanyja. A 18. század elején hunyt el, és a krasznahorkaváraljai plébániatemplomban temették el, majd átvitték a várkápolnába. Halála után nem sokkal a legenda szerint a keze azért emelkedett meg, hogy egyik fia szívét összeszorítsa és megakadályozza abban, hogy apja gyilkosa legyen. Azonban valószínűbbnek tartják, hogy egy Biblia volta keze alatt, ami az idők folyamán szétmállott. A kápolnában a teste mumifikálódott és átvészelt minden történelmi és egyéb katasztrófát, mint például az 1818-as és a 2012-es tűzvészt.
Források:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése