Siófok egy kikötő- és üdülőváros Somogy megye északkeleti részén. A település nevezetes, az emblematikus épületeiről, remek strandjairól és az éjszakai életéről.
Partja 17 kilométer hosszú és több száz szálloda, valamint számos bár, étterem és éjszakai klub található itt. Ennek köszönhetően, belső úticélok szempontjából a magyarok számára, a város a második legnépszerűbb úticél Magyarországon. Siófokot gyakran nevezik "a Balaton fővárosának", mivel a tó partjának legnagyobb város, illetve itt található a siófoki Nagystrand a Balaton egyik legnagyobb és leglátogatottabb strandja.
Siófok üdüléssel kapcsolatos története már egészen régre nyúlik vissza. Siófokon, vagy ahogy a régi időkben nevezték, Zsidófok. Nevét annak köszönheti, hogy egykoron nagyszámú zsidóközöség élt itt, akiknek nagy szerepe volt abban, hogy a város Európa egyik vonzó üdülőhelyévé váljon. Ezért semmiképpen sem pejoratív jelzés ez a város számára. Siófok a 19. század második harmadában kezdett ismert fürdőhellyé válni. 1878. júniusában készült el a Magyar Tenger elnevezésű – nem az első, de az első korszerűbbnek mondható fürdőház. A Neuschlass építő cég tervei szerint épült, svájci stílusban, díszes homlokzattal, száz személyes társalgóval, vízre nyíló nagy ablakokkal, emeletes kilátószobával, nyolcvan fürdőkabinnal. A fürdőház rendelkezett egy 100 fő elbírására való társalgóteremmel a kornak megfelelő díszes bútorzattal ellátva, óriás tükrökkel és szép vízre nyíló ablakokkal. Egy korabeli cikk így értekezik a kabinok kinézetéről és használhatóságáról:
“A fürdők számára jelenleg van 80 kabin, melyeknek egyik legjobb tulajdonsága: hogy a szellős helyen semmi légvonat nincs bennök. Az egész fürdőházat három részre osztva, síneken ki lehet tolni ősszel a partra, hogy a jég benne kárt ne tehessen. Került körülbelül 22 ezer forintba; s minden tekintetben dicséret illeti meg a Végh családot, hogy ilyen áldozatot hozott a fürdővendégek számára, mely csak a lehető legjobb időjárás és idények mellett fizetheti ki magát.”
Az első nagyobb változtatások a település csinosítása érdekében, 1866 tavaszán történtek. Erre azért kerülhetett sor, mert Erzsébet királyné (Sisi) látogatást tervezett a településre, erre azonban végül nem került sor. Fáradozás viszont nem veszett kárba szépen fokozatosan elkezdték a helyet szépíteni, a fürdőhöz vezető útra fákat beépíteni a komfortosság érdekében. A turizmus elengedhetetlen része a környezet szépítése. 1891-ben megalakul a Siófoki Balatonfürdő Rt. A társaság két nagyméretű szálloda építésén túl 700 méter hosszú platánfákkal díszített korzót létesített. Sajnos a Balaton magas vízállása, a téli jegesedés, a vízmozgás megtépázta a fürdőházat, olyannyira, hogy a part menti nádasba is besodorta, ahonnan csak 1881-ben tudták kiemelni. 1882-re újra rendbe tették a 80 kabinos, társalgóval is rendelkező magyar tengeri fürdőt, ám az 1884-ben bekövetkező aszályos időszak és a vízszintcsökkenés miatt a fürdőház száraz területre került, így beljebb vitték a tóba.
A fürdő kezelése az 1920-as évekre új bérlőkhöz került, akik nem óvták a fürdőház állagát, majd ebben az időszakban el is bontottak. A nagyméretű fürdőházra mára már csak az írásos források és a korabeli illusztrációk, fotók emlékeztetnek, korszerűsége és érdekes tervezése miatt korábban építészek is kutatták az egykori siófoki fürdőház méreteit, terveit, kinézetét, kivitelezését.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése