A Budavári Palota - régebbi nevén Királyi Palota - a városkép egyik legszebb, legimpozánsabb építészeti remekműve, kedvelt turisztikai látványossága és a magyar királyok történeti központja Budapesten. A Budai Várnegyed részeként 1987 óta része a főváros világörökségi helyszíneinek. A Királyi Palota története állandó építkezések és bontások végtelen sorából állt. Ennek rövid történeti összefoglalója fog következni.
A Budavári Palota a budai Várhegy déli végén helyezkedik el, a Duna fölé magasodva. Az első gótikus kastélyként tartják fent Magyarországon, amely Nagy Lajos, Zsigmond király és Mátyás király uralkodása idején folyamatosan épült. Európai rangú királyi rezidenciává Luxemburgi Zsigmond idején fejlődött. 1541-től, a török hódoltság alatt fokozatosan romlott az állapota. Budát a keresztény erők 1686-ban foglalták vissza. A három hónapig tartó ostrom súlyos károkat eredményezett. Az épületek helyreállítása törökök kiűzést követően valósult meg, az akkor divatos barokk stílusban, a megmaradt gótikus és reneszánsz részletek fölhasználásával. 1715-ben kezdték el az eredetinél sokkal kisebb barokk stílusú kastély építését. A XIX. század végén újabb elemekkel bővült, az alapterülete több mint az addigi kétszeresére nőtt, továbbá egy hátsó szárnyat is hozzátoldottak, amely ma a Széchenyi Könyvtár székhelyeként szolgál. Ybl Miklós és Hauszmann Alajos szecessziós alkotórészekkel díszítették a barokk stílusú kastélyépületet.
A Várnegyed és a Budavári Palota szolgált a német katonák utolsó menedékhelyeként a második világháborúban Budapest ostromakor. A palota sajnálatos módon ismét jelentős mértékben megrongálódott, beszakadt a kupolája, homlokzata felismerhetetlenné vált. 1950-es években kezdődött meg az újjáépítés. Az akkori építészek a korai barokk stílushoz való visszatérést választották, ugyanakkor megtartották a nagyobb alapterületet. Így született meg a mai barokk épülethomlokzat. A Budavári Palota legfontosabb látnivalói: Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Történeti Múzeum, Mátyás-kút, Országos, Széchényi Könyvtár, Királyi lovarda, Főőrség.
Források:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése