Nyíregyháza:
Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében fekszik az észak-alföldi régióban, valamint Debrecen mellett az Észak-Alföld legjelentősebb városa. A 4-es, 41-es, 36-os és 38-as főutak kereszteződésénél, a Nyírség központjában fekszik, mint mezőváros.
Története:
Már a honfoglalás idejében lakott terület volt. A települést 1209-ben Nyír néven emlegették, majd 1236-ban lett temploma, innen kapta a második nevét.
A 15.század közepén a várost körülbelül 400-an lakták, török időkben viszont sokan elhagyták. A várost elhagyó lakosok helyére hajdúkat telepítettek be, így a város megszerezte a hajdúvárosi rangot. A várost Bocskai István 1605-ben foglalta el, majd halála után 1620-ig Erdélyhez csatolták.
Nyíregyháza lakosainak száma 1750 táján 500 fő volt.
A Rákóczi-szabadságharc után a város népessége növekedésnek indult, amely legfőképpen annak volt köszönhető, hogy 1753-ban a település felének birtokosa, gróf Károlyi Ferenc jelentős kedvezményeket ígért a városba települőknek. Az újonnan betelepülők többsége Békés vármegyéből és a Felvidékről érkező szlovák evangélikus bevándorló volt. Az újonnan betelepült lakosok megalapították első gimnáziumukat, az akkori professzori iskolát, amely a mai Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium.
Amikor a város 1786-ban mezővárosi rangot kapott és évente négy vásárt tarthatott, akkor a lakosság növekedése még jobban megindult (7500 lakosával a vármegye legnépesebb települése volt).
A 19.században Nyíregyháza pénzen megváltotta magát földesuraitól. 1803-ban a Dessewffy, 1824-ben a Károlyi családtól, 1837-ben pedig különleges királyi kiváltságot kapott. A város egyre jobban virágzott, amely leginkább abban mutatkozott meg, hogy új városháza és kórház épült, iskolák alakultak, Sóstó fürdő és vendéglő is üzemelt. A város polgárai részt vettek az 1848-49-es szabadságharcban, majd a szabadságharc bukása után több polgár, köztük Hatzel Márton is börtönbe került. A század második felében tovább folytatódott z urbanizálódás: 1858-ban az épülő vasútvonal elérte a várost, rengeteg új épület épült (színház, táviroda, posta, pénzügyi palota), majd elindult a villamosközlekedés is, a Nyírvidéki Kisvasút a város és Sóstó közti szakaszán. 1876-ban lett Nyíregyháza Szabolcs vármegye székhelye. A Nyíregyháza Királyi Törvényszéki Fogházat 1891-ben létesítették. A Tanácsköztársaság ideje alatt a városban munkás-és katonatanács alakult. Majd 1891 áprilisától Nyíregyháza 10 hónapig román megszállás alatt állt.
A két világháború között az Örökváltság 100. Évfordulóját a lakók nagyszabású ünnepséggel ünnepelték. Ekkor Nyíregyháza Szabolcs és Ung k. e. e. vármegye székhelye volt.
A II.világháború alatt több mint hatezer nyíregyházi zsidó vallású lakost deportáltak, további kétezer embert pedig orosz munkatáborba küldtek. Sok épület lepusztult a második világháború alatt, a háború után pedig több száz családot telepítettek át a csehszlovák-magyar lakosságcsere keretében.
1952: Nyírpazonytól Nyíregyházához csatolták Sóstóhegyet.
1954: Orostól Nyíregyházához csatolták Borbányát.
1978.12.31.: Oros is Nyíregyháza részévé vált.
A város az 1960-as évektől folyamatosan fejlődik, napjainkban Debrecen mellett az Észak-Alföld egyik legjelentősebb városa.
Lakossága ma meghaladja a 120.000 főt.
Bessenyei tér bemutatása
Vizuális összeköttetésben a Benczúr térrel, attól északra húzódik a Bethlen Gábor útig, keskeny, hosszú tér szobrokkal.
A tér északi végén áll Katona Béla irodalomtörténész, tanár szobra. Emellett a tér északi végén található Váci Mihály szobra (ifj. Szabó István 1976-os alkotása).
Thália szobra a Móricz Zsigmond Színház előtt geometrikusan elrendezett virágágyak között, Krúdy Gyula szobra (Varga Imre alkotása) pedig a parkban található kockaköves út végén áll.
A Bessenyei tér a gyönyörű szobrok, a parkokban ritkán látott vörössalakos sétányok mellett változatos faállománnyal is büszkélkedhet. A tér faállományát idős japánakácok, öreg zöldjuhar, kőris, hárs, nyírfa, thuja, tölgyek, ostorfák, egy szomorú japánakác és szomorú eper alkotják.
Fordulat a Benczúr és a Bessenyei tér életében
2018 őszén mindkét tér a mai kornak megfelelően lett felújítva. a két tér felújítása a ,,Zöld város kialakítása Nyíregyháza területén" című projekt keretében valósult meg. A két tér átadását helyszíni, ünnepélyes sétával ünnepelték meg.
Újdonságok a 2018 őszén megújult Bessenyei téren:
- A színház főbejáratával szemben térkő burkolatával épült pihenőépület, valamint szökőkút.
- 500 méter hosszú gumiburkolatú futópálya.
Újdonságok a felújított Benczúr Gyula téren:
- Felújított, szilárd burkolattal övezett Vénusz szökőkút.
- Térkőburkolatú pihenőfelület: sakk asztal + 3 ülőkavics.
- 21.századi igényeknek megfelelő játszótér gyermekek számára.
- Játszótér mellett szociális épület, ahol WC-re és kézmosásra is lehetőség van.
2020 őszén pedig folytatódtak a két tér felújítási munkálatai, amelynek célja a forgalom csillapítása és a belvárosban található kulturális negyed kialakítása.
Források:
Nyíregyháza történeteHol található Nyíregyházán a Bessenyei tér?
Bessenyei tér leírása
Megújult a Bessenyei és a Benczúr Gyula tér
Nyíregyháza bemutatása
Nyíregyháza címere
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése