Az öltözködés a mai napig az önkifejezés egyik formája. Nem volt ez másképp régen sem. Bár akkor sokkal kötöttebb és aprólékosan szabályozott formában történt mind ez. A sárközi viselet ennek remek példája. Úgy tartják, hogy ez a népviselet megkülönböztetett figyelmet érdemel. Részben az anyaghasználat, részben a felhasznált motívumok, színek miatt, mely virágkorát a 19. sz-ban élte.
A férfi és a női ruhatár külön-külön fejlődött. A férfiak öltözködése az országoshoz képest csak kis mértékben tért el, a 19. sz. fordulóján el is városiasodott. A férfiak körében is hangsúlyos volt az alkalomhoz illő öltözködés. Erre egy szélsőséges példa a decsi Bogár András-é, aki egy nap alatt akár ötször is átöltözött. A század elején, angol tükörposztóból készült nadrágot, gallér és kézelő nélküli derékig sem érő inget, széles bőrövet, nagy karimájú kalapot, bocskort hordtak. Az első világháború előtt már látványos változás indult útjára e ruhadarabok tekintetében. A rövid ingek csipkés szegélyű, kivetett gallérú pruszlikok váltották fel és egyúttal színesebbé is vált a férfiak ruhatára. Fehér szűrposztóból készült szűrdolmányt vettek fel télen. A hosszú szűr gallérjára, manzsdettájára fekete posztó került. A színes hímzéssel és rátéttel ellátott cifraszűrt a vagyonosabbak engedhették meg maguknak. Megjelentek a sötétkék és fekete zsinóros és fém gombokkal díszített nadrágok (u.n. mándli), és prémes és szintén fém gombos posztókabátok. A századforduló táján átvették a városi viseletet. Az I. világháború után már csak az idősebbek hordtak nyáron térd alá érő bőgatyát, ráncos inggel, gombos mellénnyel. Télen fekete, zsinóros posztókabátot, csizmanadrággal és ráncos szárú csizmával.
A női viselet fejlődése során mindig sokkal önállóbb volt. A 19. sz. második felétől jellemzők rá a francia anyagokok használata, a gazdag ornamentika, a színválasztás és a hagyományőrzés. Saját készítésű úgynevezett bíbort vagy fodorvásznat használtak ingeikhez, melyeket ünnepekre keresztöltéses fekete, piros, zöld fonallal és fémlemezkékkel, vert csipkebetétekkel tettek elegánsabbá. Az alsó szoknya, a pendely felett viselt felső szoknyát bélelték és a kötény alatt a korba tűrve viselték. Télen és ünnepekkor piros szegélyű posztószoknyát vettek felülre. Ezeket a szoknyákat felváltották a két selyemszalagos kasmírból, bársonyból készült darabok. Ezek kiegészültek 2-3-4 rokolyával, rakott alsószoknyával. Díszítésként arany vagy ezüst színű súlytást, gyöngyöket, rojtokat használtak. Bársony, a kékfestő és a vászon egyszerre jelen volt a viseletben. Az ujjatlan pruszlikhoz háromszögbe hajtott selyemkendőt hordtak elől átlapolva, hátul megkötve vagy szalaggal díszítve. Ezt az I. világháború után már csak az idősebben hordták. A bő ujjú inghez selyembrokát réklit vettek fel. Télen rövid derekú, bőrrátétes kisködmönöket hordtak. A színek és motívumok egyértelmű jelzésrendszert alkottak. A kor előrehaladtával egyre kevesebb színt használtak az öltözékükhöz a nők. A fiatal lányok sok pirosat, aranyat, zöldet, kéket használtak, az asszonyok egy idő után elhagyták a harsány színeket, az idősek, özvegyek csak fehérrel hímzett feketében jártak. A nők legjellemzőbb ruhadarabja a párta volt. Az 1870-es évektől a lányok tülkös pártát viseltek. Az I. világháború után ezt a gyöngyös kendő váltotta fel. Az újasszonyok az esküvőt követő 3 vasárnap A fiatalasszonyok kontyba kötött haját parittya főkötőt fedték. Később hátra kötött kendőt hordtak. A gyerektelen újasszonyok hímzett, gyöngyös bíbort- hosszú selyemfátylat viseltek. A téli csizmákat fokozatosan felváltotta a hímzett bőr papucs, melyhez bütykös vagy gombos harisnyát vettek fel. Állandó kiegészítőként hímzett abroszt hordtak kötényként derékra kötve, vagy karon átvetve. A fehér gyászviselet emlékét a fehérrel hímzett fejkendő őrzi.
(Farkas Gabriella )
Források:
http://users.atw.hu/leventefotoi/sarkozweb/viselet.html
https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-neprajzi-lexikon-71DCC/s-739B6/sarkozi-viselet-739F8/
https://hu.wikipedia.org/wiki/S%C3%A1rk%C3%B6zi_n%C3%A9pviselet
https://xn--hagyomnyrzs-p7a2iz2e.eu/sarkozi-nepviselet-tortenete/
Képek:
https://blogger.googleusercontent.com/img/proxy/AVvXsEjjPGJuA_p2M24E4FzQYlZw7GlM12dYButpRjvLZXtzVsipAR7eXNolNGPvNdhRiAh8amdOXvlRTppCCsrLgTEbWaxbxsuXcn1nm41zHhje3nUmkqZQLaDtd7BPpKFbhckOtzNEQpl98t870Q=
https://blogger.googleusercontent.com/img/proxy/AVvXsEjXwLfBTOg8obwgnFenpp-o96AGhJhJrpJ9sYLga7syvobD5RghijjNwY6Z7SovSvVLev5t9nv4eZoJmMQCGL0OzpPy0t3jjj_XXDj-gQEQ3mxuRtJV9IcvsPw0LJXutf8irabfoBcLhNN66_2QYMJvltaScjzOMvcP95uRCf0S2qwdq2s=
https://blogger.googleusercontent.com/img/proxy/AVvXsEjAk_JD1a_oVHUq_uzFHbumdFm1xPpkp9MW6mts8wV0jiX4pNI2DaZSnO6OptMJeGgHGN20aOD1ujHqLrbK2H38oqnn1LU_vUUmtFpsa-FvpuyrCb2D8_ILXSW6pQp9jvSj2x3LEcN2lA=
https://gyurko01.cdn.shoprenter.hu/custom/gyurko01/image/cache/w955h500/product/10201A119-02.jpg?lastmod=1546944528.1482236000
A férfi és a női ruhatár külön-külön fejlődött. A férfiak öltözködése az országoshoz képest csak kis mértékben tért el, a 19. sz. fordulóján el is városiasodott. A férfiak körében is hangsúlyos volt az alkalomhoz illő öltözködés. Erre egy szélsőséges példa a decsi Bogár András-é, aki egy nap alatt akár ötször is átöltözött. A század elején, angol tükörposztóból készült nadrágot, gallér és kézelő nélküli derékig sem érő inget, széles bőrövet, nagy karimájú kalapot, bocskort hordtak. Az első világháború előtt már látványos változás indult útjára e ruhadarabok tekintetében. A rövid ingek csipkés szegélyű, kivetett gallérú pruszlikok váltották fel és egyúttal színesebbé is vált a férfiak ruhatára. Fehér szűrposztóból készült szűrdolmányt vettek fel télen. A hosszú szűr gallérjára, manzsdettájára fekete posztó került. A színes hímzéssel és rátéttel ellátott cifraszűrt a vagyonosabbak engedhették meg maguknak. Megjelentek a sötétkék és fekete zsinóros és fém gombokkal díszített nadrágok (u.n. mándli), és prémes és szintén fém gombos posztókabátok. A századforduló táján átvették a városi viseletet. Az I. világháború után már csak az idősebbek hordtak nyáron térd alá érő bőgatyát, ráncos inggel, gombos mellénnyel. Télen fekete, zsinóros posztókabátot, csizmanadrággal és ráncos szárú csizmával.
A női viselet fejlődése során mindig sokkal önállóbb volt. A 19. sz. második felétől jellemzők rá a francia anyagokok használata, a gazdag ornamentika, a színválasztás és a hagyományőrzés. Saját készítésű úgynevezett bíbort vagy fodorvásznat használtak ingeikhez, melyeket ünnepekre keresztöltéses fekete, piros, zöld fonallal és fémlemezkékkel, vert csipkebetétekkel tettek elegánsabbá. Az alsó szoknya, a pendely felett viselt felső szoknyát bélelték és a kötény alatt a korba tűrve viselték. Télen és ünnepekkor piros szegélyű posztószoknyát vettek felülre. Ezeket a szoknyákat felváltották a két selyemszalagos kasmírból, bársonyból készült darabok. Ezek kiegészültek 2-3-4 rokolyával, rakott alsószoknyával. Díszítésként arany vagy ezüst színű súlytást, gyöngyöket, rojtokat használtak. Bársony, a kékfestő és a vászon egyszerre jelen volt a viseletben. Az ujjatlan pruszlikhoz háromszögbe hajtott selyemkendőt hordtak elől átlapolva, hátul megkötve vagy szalaggal díszítve. Ezt az I. világháború után már csak az idősebben hordták. A bő ujjú inghez selyembrokát réklit vettek fel. Télen rövid derekú, bőrrátétes kisködmönöket hordtak. A színek és motívumok egyértelmű jelzésrendszert alkottak. A kor előrehaladtával egyre kevesebb színt használtak az öltözékükhöz a nők. A fiatal lányok sok pirosat, aranyat, zöldet, kéket használtak, az asszonyok egy idő után elhagyták a harsány színeket, az idősek, özvegyek csak fehérrel hímzett feketében jártak. A nők legjellemzőbb ruhadarabja a párta volt. Az 1870-es évektől a lányok tülkös pártát viseltek. Az I. világháború után ezt a gyöngyös kendő váltotta fel. Az újasszonyok az esküvőt követő 3 vasárnap A fiatalasszonyok kontyba kötött haját parittya főkötőt fedték. Később hátra kötött kendőt hordtak. A gyerektelen újasszonyok hímzett, gyöngyös bíbort- hosszú selyemfátylat viseltek. A téli csizmákat fokozatosan felváltotta a hímzett bőr papucs, melyhez bütykös vagy gombos harisnyát vettek fel. Állandó kiegészítőként hímzett abroszt hordtak kötényként derékra kötve, vagy karon átvetve. A fehér gyászviselet emlékét a fehérrel hímzett fejkendő őrzi.
(Farkas Gabriella )
Források:
http://users.atw.hu/leventefotoi/sarkozweb/viselet.html
https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-neprajzi-lexikon-71DCC/s-739B6/sarkozi-viselet-739F8/
https://hu.wikipedia.org/wiki/S%C3%A1rk%C3%B6zi_n%C3%A9pviselet
https://xn--hagyomnyrzs-p7a2iz2e.eu/sarkozi-nepviselet-tortenete/
Képek:
https://blogger.googleusercontent.com/img/proxy/AVvXsEjjPGJuA_p2M24E4FzQYlZw7GlM12dYButpRjvLZXtzVsipAR7eXNolNGPvNdhRiAh8amdOXvlRTppCCsrLgTEbWaxbxsuXcn1nm41zHhje3nUmkqZQLaDtd7BPpKFbhckOtzNEQpl98t870Q=
https://blogger.googleusercontent.com/img/proxy/AVvXsEjXwLfBTOg8obwgnFenpp-o96AGhJhJrpJ9sYLga7syvobD5RghijjNwY6Z7SovSvVLev5t9nv4eZoJmMQCGL0OzpPy0t3jjj_XXDj-gQEQ3mxuRtJV9IcvsPw0LJXutf8irabfoBcLhNN66_2QYMJvltaScjzOMvcP95uRCf0S2qwdq2s=
https://blogger.googleusercontent.com/img/proxy/AVvXsEjAk_JD1a_oVHUq_uzFHbumdFm1xPpkp9MW6mts8wV0jiX4pNI2DaZSnO6OptMJeGgHGN20aOD1ujHqLrbK2H38oqnn1LU_vUUmtFpsa-FvpuyrCb2D8_ILXSW6pQp9jvSj2x3LEcN2lA=
https://gyurko01.cdn.shoprenter.hu/custom/gyurko01/image/cache/w955h500/product/10201A119-02.jpg?lastmod=1546944528.1482236000
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése