Lengyeltóti története

Lengyeltóti egy Somogy megyében fekvő kisváros, nagyjából 12 kilométerre a Balatontól.

A település nevét már egy 1116-os oklevélben is megemlítik, Villa-Tout formában. 12. század második felében épült templom a településen, ez máig fennmaradt, bár sokszor átépítették, kibővítették. Valószínű, hogy még az Árpád-korban délszláv katonák költöztek a területre, innen is kaphatta a település a „tóti” nevet.

A név első fele pedig a Lengyel családhoz köthető. Vitatott, hogy ők mikortól birtokolják a területet: a régebi kutatások az Árpád-korba teszik az uralmuk kezdetét, míg az újabbak szerint egy, az Anjouk vagy Zsigmond király korában a területre költözött, lengyel származású nemesi családról van szó. Az mindenesetre biztos, hogy a középkor további részében az ő tulajdonukban állt a település. A török hódítások miatt azonban el kellett költözniük, és csak a török kiűzése után tértek vissza, hogy újjászervezzék a somogyi birtokaikat.

A Lengyelek építtették a Lengyeltóti szívében, egy kis dombon álló kastélyt is. Ez később is a család örököseire szállt, végül a Zichy családhoz a XX. század elejére, akik részben vétel, részben örökség útján jutottak hozzá. (a következő képen balra a kastély)

A település virágkorát a 19. században élte, főleg a mezőgazdaságnak köszönhetően (ebben nagy szerepe volt a Lengyel-család egyik örökösének, báró Fechtignek, akinek hatalmas ménese volt). Ekkor vált Lengyeltóti járási székhellyé is.

A második világháború után a kastélyban kórházi osztály kezdett el működni. A lakosok többsége továbbra is mezőgazdasággal foglalkozott. Ma nagyjából 2800-an élnek itt.

Néhány régi képeslap a településről: http://www.toti-kulturaliskozpont.hu/index.php/lengyeltoti-regi-kepeslapokon

(Guld Csenge)