Magyar képeslap-gyűjtemények

Képeslapok. Egyre kevesebben és egyre ritkábban használják a kommunikációnak ezt a – korábban igencsak közkedvelt – formáját, mégis ismerjük. A képeslapok számtalan dolgot megjeleníthetnek, szólhatnak a legkülönfélébb alkalmakra, lehetnek vidámak vagy komolyak, készülhetnek különböző technikával. De egy közös bennük: részeivé váltak történelmünknek és kultúránknak. E rövid írásban a teljesség igénye nélkül mutatunk be pár példát hazánkban működő képeslap-gyűjteményekre.

Érdemes betérnie a képeslapok kedvelőjének a Zempléni Múzeumba, ha épp Szerencs község közelében jár. A múzeum képeslap-gyűjteménye dr. Petrikovits László orvos-fogorvos adományozása által jött létre. A felajánlás idején a gyűjtemény nagysága négyszázezer darabra volt tehető, ami az azóta eltelt évek alatt jelentősen nőtt, jelenleg közel egymillió darabot számlál. Petrikovits doktor úr 1967-ben a képeslapgyűjtők Szerencsen megrendezett második országos ankétján ajánlotta fel híres gyűjteményét a település számára azzal a kikötéssel, hogy abból múzeumot hozzanak létre, és azt a községből a későbbiekben sem vihetik el. “Amit fáradozással, verejtékkel összegyűjtöttem, ne szóródjék szét – ami a legtöbb magángyűjtemény sorsa – hanem közkinccsé váljék” – mondta ezt “mindenki Laci bácsija” 1967 nyarán.

A gyűjtemény manapság tudományos és tanulmányi célokat is szolgál. Közkedvelt a történészek körében, akik például eltűnt épületekre bukkanhatnak a képeslapok vizsgálata során, de használják a lapokat kertépítészek, építészek, biológusok és ornitológusok is a kutatásaikhoz.
A gyűjtemény legértékesebb, és a kutatók által is leginkább érdeklődésre számot tartó része a földrajzi lapok egysége. Itt találhatóak meg a tájképi és városképi lapok, valamint különböző települések nevezetes épületeit ábrázoló képeslapok is.

A múzeum látogatói leginkább a különleges technikával készült lapokat kedvelhetik. Ebben a gyűjteményi egységben nem az ábrázolt tartalom a lényeges, hanem az a mód, ahogyan a képeslapot előállították. Megtalálhatóak itt a matricás, a hímzett, a selyem, a gyöngyporos, a csipkés, a tükrös és a szövetrátétes képeslapok is. De a múzeumban helyet kaptak a domborított és a kézi festésű képeslapok, de akad olyan 1900-ból fennmaradt lap is, mely fénnyel átvilágítva más képet mutat, mint eredeti valójában.

Kincsesbánya lehet a képeslapok iránt érdeklődők számára a Magyar Nemzeti Múzeum képeslap-gyűjteménye is a maga negyvenezer darabos állományával. A Képes Levelezőlap Gyűjtemény a Történelmi Tár részeként lett kialakítva, mely a történelmi Magyarország újkortól napjainkig terjedő időszakából származó emlékeket kívánja összegyűjteni.

A képeslap-gyűjtemény legfontosabb részét a politikai, társadalom- és művelődéstörténeti, valamint a Kárpát-medence településeit bemutató lapok jelentik. De számottevő a magyar vonatkozású külföldi és a muzeológiai jellegű, különböző műtárgyakat bemutató képek száma is. A gyűjtemény meghatározó részét a szocialista korszak monopol képeslap kiadó cégének, a Képzőművészeti Alap Kiadó Vállalat részlegesen megmaradt archívumának anyaga teszi ki. Utóbbi cég külön is érdekes, hiszen a Képzőművészeti Alap Kiadó részt vett a már említett szerencsi képeslap-gyűjtemény megalapításának előkészítésében, valamint megrendezte a “100 éves a képes levelezőlap” kiállítást is 1970-ben, a Műcsarnokban.

(Kapás Dániel)