Siklós, a siklósi Pelikán szálloda (073)

073

Siklós város a Siklósi járás központja, Baranya megyében található. Története az őskorig visszavezethető, a régészeti leletek szerint, az utolsó jégkorszak végén (kb. 28000 évvel ezelőtt) mamutvadász emberek éltek itt (Gravetti kultúra). Körülbelül 8000 évvel ezelőtt a területen megjelentek az első földművelők, ami a kedvezőbbé vált éghajlatnak volt köszönhető (Körös–Starčevo kultúra). Később terjedtek el a Lengyeli-, a Vučedoli-, majd a Somogyvár-Vinkovci kultúrák. A 12. Századi halomsíros kultúrákból alakultak ki később az urnamezős kultúra csoportjai. Az i.e. 8. században jelent meg a vasgyártás technológiája, melyet a Hallstatti kultúra népe hozott be a vidékre.

Az ókorban, az i.e. 6 századtól a pannonok népesítették be a területet, ők az első, név szerint ismert lakói a mai Siklós vidékének. A 2. században a rómaiak sikeresen meghódították a területet, és nekik köszönhetően kialakult az összefüggő városhálózat. A rómaiak meghonosították a szőlőművelést és a bortermelést is.

Magyar telepesek csak a középkorban, a 10. század végén érkeztek Baranyába. A siklósi várat valószínűleg Siklósi Gyula kezdte el építtetni az 1270-es években. Siklós vásáros hely volt, a vásárok az uradalmi központok sajátosságának számítottak. A település városiadására bizonyíték az is, hogy 1333-ban az ágostonos kanonokok kolostort tartott fönn. Az 1490-es években Siklósról, mint pénzváltóhelyről írnak, ami arra enged következtetni, hogy más országokból is érkeztek ide kereskedők. A város lakosságát ekkoriban főleg magyarok és szlávok alkották.

1526 után nagy volt a török fenyegetettség. Az elkövetkező 15 évben négyszer vonult át a vármegyén a török sereg. 1543-ban a vidék az Oszmán Birodalom részévé vált. Az új közigazgatás következtében Siklós a Mohácsi szandzsák egy települése lett, és Kászim pécsi bég fennhatósága alá került. Kereskedelmi központ, drávai átkelő, hadidepó lett az évtizedek alatt. A törökök a foglalás után kiszorították a keresztényeket a belső városból, a város feladata a katonák kiszolgálása lett. A lakosság főleg muszlim volt, és kereskedéssel foglalkoztak. A török időszakban kiépült a vízvezetékrendszer is.

A sikeres visszafoglalás után Siklós és környéke a kamara tulajdonába került, és 1698-ig így is maradt. Az 1704-1711 között zajló Rákóczi-szabadságharc, a pestisjárvány és a szerb betörések miatt súlyosan lecsökkent Siklós lakossága. A mezőváros a szatmári béke után kezdett újra benépesülni. Siklós fölszabadulása után a katolikus egyház próbálta visszaszerezni korábbi területeit, azonban ekkoriban Siklós vidéke nagyrészt kálvinista volt.

A 18. század végén és a 19. század elején jelentős fejlődés volt megfigyelhető. 1849. január 30-án egész Baranya vármegye a császáriak uralma alá került. 1918. november 13-án a belgrádi egyezmény alapján Baranya vármegye területének nagy részét megszállták a szerbek. Siklós 1970-ben kapott nagyközség jogot, 2013 óta pedig újra járási központként tartják számon.

A Pelikán szálloda:

1914-ben, a 8 szobás, étteremmel rendelkező Pelikán szálloda Siklós Község tulajdonában állt. 1930-ban Petike Lajos bérelte. Napjainkban a Siklósi Városi Könyvtár egyik részlege, illetve a művelődési központ működik az épületében (2018). Korabeli források szerint az egykori szálló udvarán, 1850 körül még egy nyolcszögletű kupolás török mecset állt, ez Malkocs bej dzsámija. A dzsámit később restaurálták, 1993-ban elnyerte az Europa Nostra díjat, melyet minden évben valamely építészeti emlék kiemelkedő helyreállításáért ítélnek oda. Jelenleg a város kulturális életében játszik szerepet az épület, de muzulmán bosnyák menekültek is tartanak benne istentiszteleteket.

(Murai Bence)