A Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia (199)

A Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia (latinos nevén: Ludoviceum) a magyar katonai felsőoktatás legmagasabb képzési szintjét nyújtó intézménye volt az 1945 előtti Magyarországon. Az intézmény 1836-ban elkészült monumentális főépülete Budapest VIII. kerületében, a Ludovika téren áll, klasszicista stílusban Pollack Mihály tervei alapján épült meg.

199

 Története:

A Ludovika Akadémia felállítását az 1808. évi országgyűlés mondta ki, a VII. törvénycikkbe cikkelyezte be, rögzítve, hogy az akadémia „kizárólag a magyar ifjaknak a katonai tudományokban leendő kiképzésére szolgáland”. I. Ferenc király harmadik feleségéről, Habsburg–Estei Mária Ludovika magyar királynéról nyerte nevét. 1831-ben József nádor tette le az épület alapkövét. A kormány mindent elkövetett annak érdekében, hogy létrejöttét megakadályozza, az összegyűlt összeget más célokra fordította. Az 1832-36. országgyűlés nem engedte meg, hogy a tanítás nyelve a magyar legyen; ugyanez ismétlődött a forradalom utáni időkben. A 124 szobát, 37 tantermet, kápolnát, konyhákat, számos éléskamrát és lovardát magában foglaló épületkomplexum 1836-ban készült el. Magyar királyi honvédségi Ludovika-Akadémia 1872. november 21-én nyílt meg.

A Magyar Természettudományi Múzeum:

1994-ben Mádl Ferenc (akkori művelődési és közoktatási miniszter) javaslatára kormányhatározat született arról, hogy az 1802-ben alapított, Magyar Természettudományi Múzeum kiállítását, gyűjteményeit és kutató laboratóriumait a Ludovika épület-együttesében helyezzék el. A felújított padlástérben és a földalatti raktárakban ásványok, kőzetek, ősállat kövületek, állatpreparátumok, valamint emberi csontvázak és múmiák olyan kiemelkedően gazdag gyűjteményeit tárolják, melyek nemzeti természettudományos kultúránk alapvető tárgyi kincsei.

(Murai Péter)