Posta a kisasszonynak!: A Kecskeméti Országos Tanítói Árvaház (258)

A kecskeméti árvaház az ország első árvaházai közé sorolható. Elsősorban a pedagógus szülők félárva és árva gyermekeit fogadták az intézményben, ahol a fiúkat és lányokat külön épületrészekben elhelyezve neveltek 6-tól 18 éves korukig.

Az épületet 1897-ben építették Kecskeméten egy közel 6000 négyszögöl (kb. 21580 négyzetméter) alapterületű telekre. A kor divatja szerint neoreneszánsz stílusban épült a több szárnnyal rendelkező komplexum. A munkálatokhoz a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium az országos tanítói nyugdíjalapból, Kecskemét városa pedig mintegy 100.000 korona értékkel járult hozzá. A nyitó ünnepségre 1899 júniusában került sor. Az épületben több intézmény is helyett kapott az évek alatt. Először Országos Tanítói Árvaház volt a neve. Ekkor Faragó Béla, az árvaház alapító igazgatója, az intézményben vöröskeresztes kórházat is szervezett. 1926 és 1948 között az ő emlékére Faragó Béla Árvaháznak hívták az intézményt, 1949 őszétől pedig Faragó Béla Népi Kollégiumnak. 1951-től az Állami Ságvári Endre Szakérettségis Kollégiumot, majd néhány évre rá a Katona József Gimnáziumot helyezték át ide. 1957-ben az U alakú épület északi szárnyát megkapták a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet tisztek gyermekei, akiknek általános iskolát is kialakítottak. A park feléjük eső részén tangazdaságot is működtettek. A déli oldal újra árvaház lett Országos Nevelőintézet (ONI) néven, ahová a háború után a környékbeliek gyermekei szintén bejárhattak tanulni. 1973 és 1986 között Országos Pedagógus Gyermekotthon, 1986 és 1992 között Gyermek- és Ifjúsági Otthon, majd 1992 és 1997 között Faragó Béla Gyermek- és Ifjúsági Otthon néven működött ismét nevelőotthon.

Az épületben jelen cikk készültekor a Kocsis Pál Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Technikum és Szakképző iskola működik Kecskeméten a Szent Imre u. 9. szám alatt.

hiros.hu/ Kocsis Pál Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Technikum és Szakképző iskola

Faragó Béla, az árvaház első igazgatója

Faragó Béla a középiskolai és jogi tanulmányait Egerben kezdte meg, ezután került Budapestre. Jogi tanulmányai folytatása mellett úri házaknál tanított, majd állást kapott a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban. Itt megszerezte a számvevői oklevelét, ezután pedig számvevőségi tisztté avatták és ellenőri kinevezést kapott. Mindeközben a jogot is elvégezte és a polgári iskolai tanítói diplomát is kézhez kapta.

Sokfelé dolgozott a központi kulturális igazgatásban. Így kapcsolódott be az árvaház szervezésébe, ugyanis a tanítói nyugdíjalapból fenntartott országos tanítói árvaházak szervezésének és ellenőrzésének ő lett a referense. 1899-ben megbízták, hogy szervezze meg a Kecskeméti Országos Tanítói Árvaházat, amelynek megnyitásakor ő lett az intézmény igazgatója.

Áldozatos munkájával kivívta a város tiszteletét. Több elismerő oklevelet és kitüntetést kapott. 1926. november 4-én hunyt el Kecskeméten.

Mares Géza, az árvaház második igazgatója

Mares Géza tanítói végzettségét Losoncon az Állami Tanítóképzőben, majd az ipariskolai szaktanítói oklevelét pedig Debrecenben szerezte meg. 1908 és 1923 között a Debreceni Országos Tanítóárvaházban árvaatya volt, onnan helyezték át 1923-ban Kecskemétre. Három évvel később, Faragó Béla halála után kinevezték az árvaház igazgatójának, aki pedagógiai és gazdasági vonalon is irányította az intézményt.

Feladatát közel 25 évig látta el. 1968. április 17-én hunyt el.