 |
| [302] |
Lillafüred névadása
A Bükk-vidéken fekvő, Miskolchoz közel eső Hámori-tó mellé az 1890-es évek elején merült fel az egykori kormányüdülő építésének terve. A település és a szálló megálmodója gróf Bethlen András egykori földművelésügyi miniszter, aki egy vadászat alkalmával fedezte fel a környéket. A település nevét rokona, Vay Erzsébet úrhölgy tiszteletére 1882-ben adta, akinek családon belül Lilla volt a beceneve a híres költő, Csokonai Vitéz Mihály múzsája után. Nem ez volt a Vay család egyetlen kötődése a helyhez, ugyanis a 19. században fontos szerep jutott számukra Borsod vármegyében. Lilla édesapja, báró vajai Vay Béla volt Borsod vármegye főispánja és a főrendiház alelnöke. Politikai befolyásuk révén Lillafüredet jelentős kormányzati támogatáshoz juttatta, így valósulhatott meg a település nagyütemű fejlesztése.
A Palotaszálló és környéke
Üdülőteleppé fejlesztését gróf Bethlen István miniszterelnök vetette fel az 1920-as években. Olyan kormányüdülőt képzelt el, ahol fogadásokkal egybekötve ápolhatják a nemzetközi kapcsolatokat. Bethlent sok bírálat érte, mivel a válságos gazdasági helyzetben ez a nagy beruházás meggondolatlanságnak tűnt. A palotaszálló épületének megtervezésével Lux Kálmán neves építészt és restaurátort bízták meg. A Garadna-völgyében állami beruházásból neoreneszánsz stílusban készült el a szálló 1925 és 1929 között, azonban az épület avatására csak 1930. június 11-én került sor. Függőkert és egyéb tereprendezési munkálatok kezdődtek meg, de kiépítésre került ródli- és bobpálya, felvonóval ellátott sípálya és síugrósánc a turizmus fellendítése érdekében, hiszen Trianon után az ország elvesztette felvidéki üdülőhelyeit. Az itt megpihenni vágyók választhatták a Miskolcról induló Szinvavölgyi Erdei Vasutat, későbbi nevén Lillafüredi Állami Erdei Vasút, amelynek megtervezésével 1918-ban bízták meg Stern Zsigmond és Stern Imre budapesti mérnököket. 1920-ban megérkezett az első gőzmozdony is, amit eleinte a környező erdőkből kitermelt fák szállítására használtak. Négy évvel később személyszállítás is megkezdődhetett a vonalon. A palota bokrétaavató ünnepségére már vasúttal érkezhettek meg a vendégek az odáig kiépült szakaszon.
A II.világháború alatt a palota hadikórházként üzemelt az orosz katonák számára. A háború alatt az épületet nem érte jelentős kár, ám a benne található eredeti bútorzatot megviselte a kórházi üzemelés. Tulajdonosi és üzemeltetési jogai az évek alatt megfordultak jó néhány kézben, ám majd 40 évig SZOT-üdülőként üzemelt. Végül 1993-ban lett a Hunguest Hotels szállodalánc tulajdona és ekkor került sor a palota teljes körű renoválására, illetve korszerűsítésére. A lillafüredi Palotaszálló, néhány környező látványossággal együtt, 2015-ben a Magyar Értéktár nemzeti értékévé lett nyilvánítva.
 |
| Fortepan / Szemere Ákos |
A Palotaszálló vendégköre és egyéb események
A kastélyszálló vendégei elsősorban a kor hírességei voltak a később bekövetkező gazdasági válság előtt, mint az 1933-ban az írókongresszusra érkező József Attila, akinek idelátogatásakor született meg az Óda című műve. A vers egyúttal körbe kalauzol bennünket Lillafüreden is, a Szinva-pataktól a vízesésen át, egészen az Anna-barlangig. Többeknek ismerős lehet Lillafüred és a Palotaszálló a filmes világból, ugyanis az 1934-ben bemutatott Meseautó című romantikus vígjátékot részben itt forgatták Gaál Béla rendezésében.
A II.világháború után a kifinomult vendégkört felváltotta az ország újjáépítésében résztvevő munkásosztály, majd a több évig tartó felújítási munkák után ma négycsillagos szállodaként üzemel a lillafüredi Palotaszálló.
Képek:
Források:
Hungest Hotel Palota Lillafüred/ A kastély története
A Lillafüredi Kisvasútért Alapítvány weboldala/ A LÁEV története
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése