Kuba az 1900-as évek elején 1820 körül a világ legnagyobb cukortermesztője lett, ugyanis a cukortermesztése elérte a több mint 34 000 tonnát. Pontosan ezért az Amerikai Egyesült Államok nem engedte Simón Bolívart-nak , hogy függetlenné kiálltsa ki a szigetet. A 1900-as évek közepén Amerika Spanyolországnak többször is ajánlatott tett Kubáért, ám minden egyes alkalommal ezt Sapnyolország elutasította.
1868-ban kirobbant az első függetlenségi háború Spanyolország ellen, amit Carlos Manuel de Céspedes spanyol cukornád-ültetvényes robbant ki. Ez több mint tíz éven át tartott. Végül 1878-ra aláírták a békepaktumot, amely tartalmazta Kuba függetlenségét , amnesztiát a felkelőknek és a rabszolgaság eltörlését.
1880-ban megkezdődtek a vasútvonalak kiépítése, ám a nagy cukor ültetvények hamar hanyatlásnak indultak, végül ezeket amerikai befektetők felvásárolták. Csaknem a teljes cukortermesztési ágazatot Amerika monopóliumává vált.
1892-ben pontosan ezért megalapult a Kubai Forradalmi Párt amit José Márti író és forradalmár alapítot, de 1895-ben meggyilkolták. Ám nem várt eredményképpen mártírként tekintettek rá és Kuba nemzeti hőseként tekintettek rá halála után. A mai napig tisztelik.
1896-ban újabb függetlenségi harcok voltak, amiket a Spanyolok levertek, de Amerika készenlétben volt, 1998-ban Kuba közelében a Havannai kikötőben felrobbant a Maine nevű hadihajó. 266 amerikai tengerész vesztette életét a katasztrófában, ez ürügyként szolgált az USA-nak a beavatkozásnak. Tettek egy utolsó ajánlatott Spanyolországnak Kubáért, de amikor azt visszautasították, felszólították a spanyolokat a kivonulásra. Végül ez harcba torkollot az Amerikaiak és a Spanyolok között, végül 1898.Június.17-én megadták magukat a spanyolok. Kuba Amerikai kézbe került, így katonai elnyomás vette kezdetét.
Végül 1902-ben Kuba "független" köztársaság lett.
 |
| [129] |
Források:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése