Kuba az 1900-as évek elején 1820 körül a világ legnagyobb cukortermesztője lett, ugyanis a cukortermesztése elérte a több mint 34 000 tonnát. Pontosan ezért az Amerikai Egyesült Államok nem engedte Simón Bolívart-nak , hogy függetlenné kiálltsa ki a szigetet. A 1900-as évek közepén Amerika Spanyolországnak többször is ajánlatott tett Kubáért, ám minden egyes alkalommal ezt Sapnyolország elutasította.
A háború kitörésének oka az volt, hogy a francia császár, III. Napóleon, nem nézte jó szemmel a határai mentén alakuló erős államszövetséget a Porosz Királyság és a kisebb német államok között. Az egységes német császárság létrejöttét Otto von Bismarck kancellár irányította.
A sorozatos német provokációknak köszönhetően, a francia nép nyomására a császár végül kénytelen volt hadat üzenni a porosz szövetségnek, annak ellenére, hogy tisztában volt annak katonai fölényével. Sorozatos veszteségek után, 1870. szeptember 2-án, a sedani ütközetet követően III. Napóleonnak nem volt más választása, mint a fegyverletétel.
Franciaországban a császárság megbukott, szeptember 4-én kikiáltották a harmadik köztársaságot. Majd 1871. január 18-án Versailles-ban a német fejedelmek jelenlétében bejelentették a Német Birodalom megszületését és I. Vilmost császárrá koronázták.
Ennek a háborúnak az egyik viszonylag jelentéktelen csatája volt a havannai csata, Kuba partjainál, amelyre 1870. november 9-én került sor, vagyis jóval a fegyverletétel után. Ez volt a háború egyetlen tengeri ütközete. Érdekessége, hogy csupán két hajó, a francia Bouvet és a német Meteor csapott össze.
Vízpart, matador, gyerekek, bika, pálmafák színes rajz
Feladó: [???]
