A pétervásárai Keglevich-kastély 1760 körül készült. Építője Quadri Kristóf gyöngyösi mester volt. A díszterem freskóit Beller Jakab festette 1770 körül. A freskókat könnyedség, köznapi témák, díszítő igényesség jellemzi. Az oldalfalakon körben, festett drapériás ablakok tágítják a teret. Az emeletre vezető lépcsőházat kétszárnyas kovácsoltvas kapu zárta le - ma az Iparművészeti Múzeumban látható. A lépcsőfeljáró korlátja barokk stílusú - valamennyi kovácsolt munka a világhírű egri mester, Fazola Henrik művészetét dicséri. A belsőben tizenkét barokk ajtószárny is megőrződött.
A kastély a második világháború idejére romos állapotba került, kifosztották. A hatvanas években a Mezőgazdasági Minisztérium kezelte, szakmunkásképző iskolát létesítettek benne, felújították. A falak megerősítése, festése, a kapuk, műemlékajtók beszerzése, a parkettázás, a vizesblokkok kialakítása mellett a lovagterem freskóinak teljes restaurálása is megtörtént, a Műemlékvédelmi Főfelügyelőség útmutatása alapján. A kastély főépületében és szárnyaiban mintegy kétszáz tanuló nyert kollégiumi elhelyezést és teljes ellátást.
Az épület udvarát és környezetét parkosították. A belső udvaron rózsás parkot alakítottak ki. A kastély körül újabb és újabb épületekkel, irodákkal, gyakorló műhelyekkel, konyhával, tanügyi épülettel bővítették az iskolát, évente sok millió forintot fordítottak a fejlesztésére és a kastély fenntartására.
Később, a minisztérium eladta a kastélyt, az épület kiürült, korábbi kollégiumi funkciója megszűnt, az épület romlása újból folytatódott. Az iskola az újabb épületekbe költözött át, a kastély felújítása, karbantartása elmaradt. Jelenleg a szárnyakat a Türr István Képző és Kutató Intézet gondozza, az udvaron keresztül drótkerítést húztak a két intézmény, a mezőgazdasági szakképző és a Türr István KKI elválasztására.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése