A Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Főszékesegyház, illetve közkeletű nevén, az esztergomi bazilika Eszergom városának Vár-hegyén fekszik. Ez a terület évszázadokon keresztül népszerű építkezőhely volt kitűnő fekvése és a város növekvő befolyása okán: már 1010-ben ott állt a korábbi Adalbert-székesegyház és a Szent István protomártír-templom - amelynek egyik kápolnává alakított szobájában született Szent István királyunk a hagyomány szerint. Ide épült később egy Szent István korabeli körkápolna és a Szent Vid-kápolna, majd III. Béla várkápolnája, amely egyedi magyarországi emléke a gótikus és korai román építészeti stílusok keverédésének. A legkésőbbi ismert templom a székesegyház építése előtt a vörös márvány Bakócz-kápolna, amely az egyetlen templomrész, amely ép maradt a törökökkel való harcok és rombolás közepette a mai napig.
[228]
A bazilika megépítése
A főszékesegyház megépítését Rudnay Sándor hercegprímás kezdeményezte. Két építésszel is készíttetett terveket, végül Kühnel Pál klasszicista tervei alapján kezdték el a kivitelezését, és 1822. április 23-án, Szent Adalbert napján tették le az alapkövet. Az építkezést Kühnel Pál unokaöccse, Packh János vezette egészen a megrendelő prímás 1831-ben bekövetkező haláláig. Az építkezés 1839-ben folytatódik Kopácsy József eszergomi érseksége alatt, ám Packh Jánost időközben saját otthonában meggyilkolták, ezért Hild József vezeti tovább az építkezést. Ő adta az épület tervéhez a pompás kupolát, hogy a székesegyházat már messziről benyomást keltsen. Kopácsy halála után az építkezést Scitovszky János hercegprímás folytatta. A templom 1856-ban került felszentelésre, amelyen Ferenc József is részt vett. Az eseményre Liszt Ferenc külön művet komponált "Esztergomi mise" címmel. Az épület ekkor sem volt még teljesen befejezettnek tekinthető, mert a feszült belső politikai helyzet miatt, a kiegyezés megszületéséig vártak az új esztergomi hercegprímás megválasztásával. Simor János hercegprímás ideje alatt tették le az épület zárókövét 1869. november 1-jén.
A Bazilika homlokzatán megörökítették a hosszadalmas és bonyodalmas építkezés történetét – ott szerepel a négy építtető érsek címere és egy-egy szó latinul:
Rudnay Sándor (1819-1831) – coepit - elkezdte,
Kopácsy József (1838-1847) continuavit – folytatta,
Scitovszky János (1849-1866) consecravit – felszentelte,
Simor János (1867-1891) consummavit – befejezte.
Esztergomi Bazilika belső tere/Forrás: Wikimedia Commons
Látványosságok
Az épület önmagában is gyönyörű látványt nyújt a város fölé emelkedve, a klasszicista építészet egyik legjelentősebb képviselője. A főoltárán található a világ legnagyobb egyetlen vászonra festett oltárképe, a Mária mennybevitele, amelyet Michelangelo Grigoletti készített Tiziano műve nyomán. A főoltár szobrai Pietro Bonani munkái, a bronzdíszitéseket Franz Anton Danninger műhelye kivitelezte. Itt található az ország egyik legnagyobb egyházi gyűjteménye a Főszékesegyház Kincstárában, amelyet Simor János alapított. Az altemplomban eltemetett esztergomi érsekekek és a főszékesegyház káptalani tagjainak sírboltjai tekinthetők meg.
Források:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése