Bród, másnéven Szlavónbród, régi magyar nevén Nagyrév, horvátul pedig Slavonski Brod Horvátország hatodik legnagyobb városa (2011-es népszámláláskor 59141 lakossal rendelkezett), Bród-Szávamente megye (Brodsko-posavska) székhelye, a Száva folyó egyik fő kikötője. A város Zágrábtól 197 km-re délkeletre található és 96 méter magasan fekszik, fontos átkelőhely Bosznia-Hercegovina felé.
A város északkeleti részén, Galovoban, nemrégiben kora kőkorszaki leleteket találtak, a Starčevo kultúra gazdag lelőhelyét fedezték fel itt. Ez volt Észak-Horvátország egyik legnagyobb régészeti feltárása, mely bizonyítja, hogy Bród területe legalább 8000 éve lakott.
Bród bővelkedik a római korból származó történelmi leletekből is, a terület "Marsonia" néven volt ismert, azonban jelenleg is vitatott, hogy Marsonia egy postai állomás volt, éjszakai szállás vagy egy tényleges település.
A szlávok a VI. században telepedtek le a területen, a város nevének első említése egy IV. Béla királyi udvarából származó oklevélben történt, 1244-ben. Az Oszmán Birodalom 1536-tól 1691-ig irányította a települést, mígnem a terület az Osztrák Birodalomhoz került, melyet az 1699-es Karlócai béke is megerősített, 1918-ig Bród az Osztrák-Magyar Monarchia része maradt.
A város fontos hadászati szerepe mellett a kézművesség és a kereskedelem folyamatos fejlődésének adott otthont. A XX. század a város erőteljes gazdasági növekedésének időszaka volt, az 1920-as éveket "Bród aranykorának" is szokás nevezni.
1941 és 1945 között Bród Horvátország független államának része volt. A várost a szövetséges hatalmak 1944-ben és 1945-ben erősen bombázták, a bombázás következtében Bród épületeinek 80%-a megrongálódott, a támadások 897 civil és 244 katonai áldozatot követeltek.
1990-ben a demokratikus reformok legalizálták a Horvát Kommunisták Ligáján kívül más politikai pártok létrehozását. Bródban az első pártok a Horvát Demokrata Szövetség és a Horvát Demokrata Párt voltak.
A barokk kori Bród-erőd az Osztrák-Magyar Monarchia idején épült, hogy erődként szolgáljon az Oszmán Birodalom ellen. Ez Európa egyik legjobb állapotban megőrzött erődje, és az egyik legnagyobb a volt Osztrák-Magyar területen. Az építkezéseket VI. Károly uralkodásának ideje alatt kezdték el, Savoyai Jenő főherceg javaslatára, aki taktikai okokból vezetett hadjáratokat Boszniába és Szarajevóba, aminek kapcsán huzamosabb ideig tartózkodott Bródban, így meglehetősen jól ismerte a hely lehetőségeit. Az erődkomplexum egészét, tömörített földből, fából, téglából és kisebb részben kőből építették fel. A palánk kialakításához és az erőd építéséhez szükséges faanyagot, a Jelastól Bródig terjedő hatalmas erdőségekből vágták ki, a katonai téglagyár Vijušban volt, a kőanyagot Zdenciből szállították, a homokot a Szávából vették, a meszet Bród közvetlen környékéről és Lipovácról. Ennek a hatalmas erőd bástyáinak a nyomvonalát mindig, az adott kor tüzérsége szükségleteinek megfelelően alakították át. 4000 ember elhelyezését szolgálta, akiknek 2150 méternyi védőfalat kellett megvédeniük (magában Bród városában, a XVIII. század második felében mindössze 1573 lakos volt). A helyőrség a legkülönbözőbb fajta és féle fegyverzettel, megközelítőleg 150 ágyúval rendelkezett, tekintettel az ellenséges támadások komolyságára, a raktárakban a katonák 30 napi szükségleteinek megfelelő mennyiségű élelem és muníció volt.
Források, képek:
Slavonski Brod - Hrvatska enciklopedija
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése