Cegléd (285-286)

285-286

Cegléd ma a negyedik legnépesebb (36951 fő 2020-ban) város Pest megyében, mely a fővárostól délkeleti irányba 74 km-re fekszik. Szokták az “Alföld kapuja” jelzővel is illetni. Nevének eredete a török “cegle”, “cigle” szóból ered, mely fűzfát jelent. Sokáig Czeglédként volt nyilvántartva, a későbbiekben változott át a neve a ma ismert formára.

A város tényleges megalakulásának a hivatalos dátuma 1368-ra tehető, amikor is I. Lajos király a ceglédi lakosokat az ország egész területére vonatkozóan mindenféle vámfizetés alól mentesítette, továbbá az óbudai klarisszáknak adományozta a várost, akik kezében évszázadokig volt. Az első hivatalos forrás a városról azonban 1290-re tehető. IV. László ekkor két oklevelet is állított ki Cegléd mellett (Datum probe Chegled).

A számos háború és csata során a város többször is elpusztult, továbbá a török Hódoltság területére is esett. A Hódoltság ideje alatt a magyar közigazgatás fennmaradt és a földesúr hatalma is, de viszont a magyar adó mellett a törököt is fizetniük kellett a lakosoknak.

A város igen Kossuth központúvá vált Kossuth Lajos 1848-as látogatását követően. Kossuth azzal a céllal indult toborzó körútra az országban, hogy minél több embert a szabadságért folytatott háborúba hívjon és ennek a körútnak az első megállója Cegléd volt. Bár a híres beszéde nem maradt fent, de a látogatásának hivatalosan nyoma maradt. Az eseményt követően sokan Kossuth városának nevezték.

A II. Világháború során többször is bombatámadás sújtotta a települést, mely következtében több fontosabb épület és utca is megsemmisült.

https://www.facebook.com/pg/onlinefotocegled/photos/?tab=album&album_id=374782135898240 - Facebook, Ceglédi régi fotók

https://www.cegled.hu/kiskeptar/top.php?map=regi_kepeslapok1&l=m - régi ceglédi képeslapok (elég kicsik)

(Zádori Zsófia)