Hévíz Zala megyében, Magyarország dél-nyugati részén található. Világhírnevét a tőzegmedrű, meleg tava miatt szerzett, ami nagyon sok magyart és külföldit vonzott egyaránt a településre. 2012-es statisztikai adatok alapján Budapest után az ország második legnépszerűbb városává vált Hévíz.
A fürdőtelep megépítése Festetics György nevéhez fűződik, aki tudatosan haladt a fürdőélet kiépítéséhez vezető hosszú úton. Külön érdekesség, hogy 1946-ig nem létezett Hévíz, akkor két közeli település, Hévízszentandrás és Egregy olvadt össze. Városi rangot egészen 1992-ig nem kapott, de abban az évben, május elsején már hivatalosan is városnak számított. A fővárosból indulva az M7-es autópályán közlekedve, Balatonszentgyörgyön és Keszthelyen keresztül lehet Hévízre érni. (Keszthelyt kikerülni is lehet) Sopronból a 84-es főutat követve lehet eljutni a településre.
A város bevételeinek a jelentős része a turizmusból folyik be, és Magyarország egyik legnépszerűbb városaként évente egymillió vendég éjszakát töltenek itt. Az ide látogató emberek negyede német (körülbelül 258 ezer emberről beszélünk), tizennyolc százaléka orosz (181 ezer ember) és évente nagyjából százezer ember érkezik ide nyugati szomszédunkból, Ausztriából. A település elsősorban a gyógyvize miatt ennyire népszerű a turisták körében, akik kikapcsolódást vagy gyógyulást keresnek a hévízi tóban. A város népszerűségét jelzi mindezek mellett az is, hogy egy közeli településen, Sármelléken található repülőtér éves forgalma egyre jobban nő. A város népessége az elképesztő forgalom ellenére csaknem ötezer fő.
A Hévízi gyógytó a világ legnagyobb biológiailag aktív, természetes termáltava, ami a testet és lelket egyaránt felüdíti. A 4,4 hektáros nagyságú, 38 méter forrásmélységű tavat kén-, rádium-, és ásványanyag tartalmú forrás táplálja, mely bőséges vízhozamának köszönhetően a víz 72 órán belül teljesen kicserélődik. A hévízi tó vize egyenlő mértékben gazdag oldott és gáznemű anyagokban, egyesítve a szénsavas, a kénes, a kálcium, magnézium, hidrogén-karbonátos gyógyvizek kedvező tulajdonságait.
Létezik egy hasonló termál tó Új-Zélandon, amelyik alapterületre nagyobb mint a hévízi tó, mégsem lehet összehasonlítani a kettőt egymással. Lényeges különbség a két tó között az, hogy az Új-Zélandi tóban nem lehet fürdeni és nem használható gyógyászati célokra sem, mivel túl magas a hőmérséklete.
A régészeti feltárások arról tanúskodnak, hogy már a kőkorszak végén is éltek itt emberek. Az egregyi városrész romai kori romkertje az itt élt római kori emberek életét, a dombtetőn álló műemlék templom az Árpád-kor letűnt korszakát idézi elénk. E mellett az itteni víz gyógyító hatásáról számos, különböző korszakokból fennmaradt legendát is ismerünk.
Forrás:
Története és látnivalói
A hévízi-gyógytó
Hévízi-tó érdekességek
A fürdőtelep megépítése Festetics György nevéhez fűződik, aki tudatosan haladt a fürdőélet kiépítéséhez vezető hosszú úton. Külön érdekesség, hogy 1946-ig nem létezett Hévíz, akkor két közeli település, Hévízszentandrás és Egregy olvadt össze. Városi rangot egészen 1992-ig nem kapott, de abban az évben, május elsején már hivatalosan is városnak számított. A fővárosból indulva az M7-es autópályán közlekedve, Balatonszentgyörgyön és Keszthelyen keresztül lehet Hévízre érni. (Keszthelyt kikerülni is lehet) Sopronból a 84-es főutat követve lehet eljutni a településre.
A város bevételeinek a jelentős része a turizmusból folyik be, és Magyarország egyik legnépszerűbb városaként évente egymillió vendég éjszakát töltenek itt. Az ide látogató emberek negyede német (körülbelül 258 ezer emberről beszélünk), tizennyolc százaléka orosz (181 ezer ember) és évente nagyjából százezer ember érkezik ide nyugati szomszédunkból, Ausztriából. A település elsősorban a gyógyvize miatt ennyire népszerű a turisták körében, akik kikapcsolódást vagy gyógyulást keresnek a hévízi tóban. A város népszerűségét jelzi mindezek mellett az is, hogy egy közeli településen, Sármelléken található repülőtér éves forgalma egyre jobban nő. A város népessége az elképesztő forgalom ellenére csaknem ötezer fő.
A Hévízi gyógytó a világ legnagyobb biológiailag aktív, természetes termáltava, ami a testet és lelket egyaránt felüdíti. A 4,4 hektáros nagyságú, 38 méter forrásmélységű tavat kén-, rádium-, és ásványanyag tartalmú forrás táplálja, mely bőséges vízhozamának köszönhetően a víz 72 órán belül teljesen kicserélődik. A hévízi tó vize egyenlő mértékben gazdag oldott és gáznemű anyagokban, egyesítve a szénsavas, a kénes, a kálcium, magnézium, hidrogén-karbonátos gyógyvizek kedvező tulajdonságait.
Létezik egy hasonló termál tó Új-Zélandon, amelyik alapterületre nagyobb mint a hévízi tó, mégsem lehet összehasonlítani a kettőt egymással. Lényeges különbség a két tó között az, hogy az Új-Zélandi tóban nem lehet fürdeni és nem használható gyógyászati célokra sem, mivel túl magas a hőmérséklete.
Eredete:
A hévízi tó eredete azokra az időkre nyúlik vissza, amikor a Balaton környéki bazalthegyek és a Balaton is megszületett. A Pannon-időszak végén ugyanis vulkánok törték meg a Dunántúl arculatát A víz csodás hatását már őseink is ismerték. A vulkáni utóműködések első jelei voltak a hőforrások, így például az Őshévíz feltörése.A régészeti feltárások arról tanúskodnak, hogy már a kőkorszak végén is éltek itt emberek. Az egregyi városrész romai kori romkertje az itt élt római kori emberek életét, a dombtetőn álló műemlék templom az Árpád-kor letűnt korszakát idézi elénk. E mellett az itteni víz gyógyító hatásáról számos, különböző korszakokból fennmaradt legendát is ismerünk.
Forrás:
Története és látnivalói
A hévízi-gyógytó
Hévízi-tó érdekességek
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése