Történelme:
Pécsvárad egy kis város, mely Baranya megyében található. Pécstől 19 km-re található, Kelet-Mecseknek (tájegységnek) központja. Itt alapította a Pécsváradi Bencés kolostort Szent István király, és első apátja Asztrik volt, aki a szent koronát hozta el a király számára. 1212-ben még Várad néven élt a köztudatban, majd 1316-ban Károly Róbert király óta nevezzük Pécsváradnak. 17 évvel később, miután a városiak elérték, hogy saját önkormányzatuk legyen, városnak nyilvánították, de nem sokkal később 1439-től mezőváros lett. "1778-ban Mária Terézia közalapítványi uradalommá tette a várost, a királyi kamara irányította, és feladata a budai egyetem fenntartása volt. 1849-ben megalakult a pécsváradi járás, amely 1966-ig állt fenn, majd 2013-ban véglegesen meg is szűnt. A második világháború alatt magyar családokat telepítettek be nagy számban kényszerűen, és 1993-ban kapta meg hosszú idő után újra a városi címet. A 21. század elején a felmérések szerint a lakosság 10%-a még így is német nemzetiségű volt.
Pécsvárad egy kis város, mely Baranya megyében található. Pécstől 19 km-re található, Kelet-Mecseknek (tájegységnek) központja. Itt alapította a Pécsváradi Bencés kolostort Szent István király, és első apátja Asztrik volt, aki a szent koronát hozta el a király számára. 1212-ben még Várad néven élt a köztudatban, majd 1316-ban Károly Róbert király óta nevezzük Pécsváradnak. 17 évvel később, miután a városiak elérték, hogy saját önkormányzatuk legyen, városnak nyilvánították, de nem sokkal később 1439-től mezőváros lett. "1778-ban Mária Terézia közalapítványi uradalommá tette a várost, a királyi kamara irányította, és feladata a budai egyetem fenntartása volt. 1849-ben megalakult a pécsváradi járás, amely 1966-ig állt fenn, majd 2013-ban véglegesen meg is szűnt. A második világháború alatt magyar családokat telepítettek be nagy számban kényszerűen, és 1993-ban kapta meg hosszú idő után újra a városi címet. A 21. század elején a felmérések szerint a lakosság 10%-a még így is német nemzetiségű volt.
Nevezetességek:
Pécsvárad nevezetes az idegenforgalmi nevezetességek, és a műemlékek gazdasága miatt. Zengő előterében vár és katolikus templom található. Ezek lábánál terül el a város, amely kertekkel és gyümölcsössel, virágokkal gazdag kisebb és nagyobb házakkal van zsúfolva. Barátságos és csendes környezet. A várost szőlő ültetvények és gesztenye-erdő veszi körül. A város hírét növeli a 10. századi kápolna Géza fejedelem és István király idejéből korabeli freskómaradványok is." A Nagyboldogasszony-templom 1767-ben épült rokokó oltárokkal, szószékkel és berendezéssel. A Mindenszentek-kápolna a 12. századból, református templom 1785-ből való." Egyéb nevezetes épületek is találhatóak még, mint például: lovassági laktanya, Kossuth téri épületegyüttes, katonai kórház, s a német parasztházak.
A várban található múzeum, illetve egyéb épületekben is találhatóak kiállítások: László Károly Bali szigeti szoborgyűjteménye, valamint a 20. századi grafikákból álló kollekciója. Patthy György festőművész állandó kiállítása. A város belsejében tekinthető meg Endrődi Sándor gyűjteménye, ami a környékbeli és a helyi kézműves tárgyemlékektől és világkiállítás történeti emlékektől vált népszerűvé. A város leginkább a hagyományőrzést tartja előtérben, minden éven hagyományőrző és bemutató rendezvényeket szervez. Ilyen a Szent István Napok, ahol koncerteket tartanak a római katolikus templomban. Pécsváradi Várban tekinthető meg a várszínház. Gesztenyeszüret nevű rendezvény, amely egy szabadtéri táncos, zenés mulatságokkal tarkított esemény, kirakodóvásárral gesztenye és helyi borok árusításával.
Források:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése