[194]
Az épületre az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat vetette fel egy kiállításokra alkalmas képzőművészeti galéria szükségességét, egyszerűbb volt, mint a korábbi Rajztanoda bővítése. Volt már egy korábbi kísérlet erre, a mai Millennium Házának formájában. A Műcsarnok Schickendanz Albert építész műve, a megbízást Herzog Fülöp Ferenc bécsi építésszel együtt vállalta a Millenniumi Országos Kiállításra. Az épület 1896. május 4-én nyílt meg az ünnepségsorozat keretében Ferenc József jelenlétében, egy a kor művészeinek, köztük Schickendanznak műveit is bemutató kiállítással. Ezek az alkotások leginkább a saját korábbi tervei és vázlatai voltak, és a millenniumra épült Történelmi Főcsoport épületeit ábrázolták. Érdemes megemlíteni, hogy a Hősök terén álló Szépművészeti Múzeum és Millenniumi Emlékmű is ugyanazon építész tervei alapján készültek el. Az intézmény ma is a jelenkor itthoni- és külföldi művészeti törekvéseinek reprezentatív példáinak nyílt szellemű és sokszínű bemutatóhelyeként szolgál.
Az épület a neoklasszicizmus törekvésnek jegyeit viseli magán. Az épület fő motívuma a portikusz korintoszi hatoszlopos bejárata, amely oszlopok a díszes timpanont emelik a magasba. A timpanont egy figurális mozaikdísz ékesíti, amely Haranghy Jenő művész munkája. Az épület rendkívül gazdagon díszített, az külső falakat mozaikos szalagsorok ékesítik, az oldalfalak tagolása további oszlopokkal van megoldva. A reneszánsz stílusát erősen idéző a puttók használata a főpárkány architrávján és a több helyen is előforduló palmettás motívumok. A Műcsarnok belső terében, az előcsarnokokat és folyosót Lotz Károly festőművész freskói, illetve Róth Miksa üvegablakai emelik az épület művészeti értékét.
Források:
Műcsarnok hivatalos oldala
Újkor.hu: „A látás nyilvános helye” – A Műcsarnok otthonra találása
Budapest Műcsarnok/Forrás: Wikimedia Commons
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése