Budapesti Igazságügyi Palota (045)

045



Története

A régi Igazságügyi Palotát (mai Néprajzi Múzeum), ami az egykori Magyar Királyi Kúria számára készült, Hauszmann Alajos tervei szerint építették 1893-1896 között.
Az építkezési engedélyt 1893. június 15-en kapták meg Pest Város Tanácsától. A tényleges munkálatok ugyanezen év augusztusában kezdődtek el. Az épület, a szerződésben foglaltak szerint, 1896. május 1-én átadásra került. A palota teljes építési költsége megközelítőleg 2,5 milliárd forintba került.
A telken, amelyre az Igazságügyi Palota épült, régebben a Geitner és Rausch Vasgyár és egy társzekerek őrzésére alkalmas katonai raktár működött.
Az épület egy igazi remekmű, Hauszmann Alajos egyik legnagyszerűbb alkotása. A monumentális épületnek négy homlokzata van: a főhomlokzat a Kossuth térről csodálható meg, a két oldalhomlokzat a Szalay és az Alkotmány utcából látható, míg a hátsó homlokzat a Vajkay utcára néz.
A stílusa neoreneszánsz, de megfigyelhető rajta néhány barokkos részlet is.
Az épület részletesebb leírását az alábbi oldalon olvashatja.

“Lakói”

A palota több intézménynek is otthont adott eddigi pályafutása alatt. Első ízben jelen volt itt a egykori legfelsőbb bíróság a Magyar Királyi Kúria (ebből később Magyar Kúria, végül Legfelsőbb Bíróság lett; a harmadfokú bíróság azaz a Budapesti Királyi Ítélőtábla; a Koronaügyészség és a Budapesti Királyi Főügyészség. Az igazságügyi tárca 1945-ig volt ebben az épületben.
Több minisztérium is “lakott” az épületben, többek között a Belügyminisztérium, a Vegyipari Minisztérium, a Bánya- és Energiaügyi Minisztérium és a Nehézipari Minisztérium. Innen tevékenykedett még az Országos Műszaki és Fejlesztési Bizottság és a Bányaműszaki Felügyelőség is.
Ebben az épületben töltött néhány évet a Politikatörténeti Alapítvány és Intézet is.
1973 és 2017 között ebben az épületben működött a Néprajzi Múzeum, ami bezárt, és reményeink szerint 2022-ben egy új épületben lesz látogatható minden kiállítása, a Városliget szélén.


Jövőkép röviden

A Kossuth tér átépítésével foglalkozó program Steindl Imre nevét kapta, akinek a tervei alapján készült a Magyar Országház 1885 és 1904 között.
A Steindl Imre Program 2019-es facebook posztjában az olvasható, hogy terveik között szerepel az is, hogy az Igazságügyi Palota látogatható legyen az ott működő intézetek megzavarása nélkül. Nagy esély van arra is, hogy visszaköltözik ide a Legfelsőbb Bíróság.




Források:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése