A Villányi hegység déli oldalán, az Esztergomból induló Magyar Zarándokút végállomásánál található Máriagyűdi Kegyhely már több évszázada népszerű helye a zarándokok körében, akik testi-lelki gyógyulás céljából látogatnak el a Szűzanyához.
"A közeli forrás állítólag már a rómaiak idejében kedvelt pihenőhely volt, majd az Árpád-korban, az itt elhelyezett Mária-szobornak, a különböző jelenéseknek és csodáknak köszönhetően egyre többen zarándokoltak a Tenkes aljára. 1148-ban II.Géza király, a közeledő bizánci sereg miatt, itt ajánlotta koronáját és trónját Mária oltalmába, és megfogadta, hogy egy kőtemplomot emeltet. Az egykori falak egy részét a mai templom is őrzi."A török megszállás idején mecset volt, de használták a görögkeleti rácok és a reformátusok is. A második Mária-kegyszobrot a ferences rend hozza ide (az első szobor eltűnt a török időkben), akik 1690 körül kapják meg a templomot. A kegyszobor azóta Eszéken van, az 1704-es Rákóczi-szabadságharc miatt.
Elsőnek a 17. század második felében említették meg a templom történetét. Az akkori feljegyzések szerint Szűz Mária 1687-ben jelent meg fényözönben az akkor még apró templom ablakában egy Tamás nevű katolikus gazdának. Nem sokkal ezután szintén megjelent Mátyás siklósi ispapának, a vele lévő kálvinista gazda azonban nem látta, csak miután Mátyás azért imádkozott, hogy a másik is láthassa.
Az 1713-ban készített kegyszobor 1784-ben míves ezüstpalástot kapott. Ichy Gyula püspök 1921-ben adományozta a rajta látható ezüst szívet. "A szobor a siklósi vörös márványból, valamint itáliai fehér márványból készült neobarokk főoltáron kapott helyet."
Elsőnek a 17. század második felében említették meg a templom történetét. Az akkori feljegyzések szerint Szűz Mária 1687-ben jelent meg fényözönben az akkor még apró templom ablakában egy Tamás nevű katolikus gazdának. Nem sokkal ezután szintén megjelent Mátyás siklósi ispapának, a vele lévő kálvinista gazda azonban nem látta, csak miután Mátyás azért imádkozott, hogy a másik is láthassa.
Az 1713-ban készített kegyszobor 1784-ben míves ezüstpalástot kapott. Ichy Gyula püspök 1921-ben adományozta a rajta látható ezüst szívet. "A szobor a siklósi vörös márványból, valamint itáliai fehér márványból készült neobarokk főoltáron kapott helyet."
"A 18. században a ferencesek által feljegyzett legendák szerint Szent István korában bencés
szerzetesek kápolnát építettek egy szláv eredetű Mária-szobor fölé, de a szobor később letűnt, majd egy csodatévő forrásnál remeték találtak rá újra."
Forrás:
Máriagyűd, kegytemplom
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése