Kecskeméten a Kálvin téren épült fel szecessziós stílusban az Újkollégium 1912-ben. Jelenleg a Református Kollégium Általános Iskolájának és Gimnáziumának ad helyet.
A Református Egyháztanács 1912-ben döntött úgy, hogy megépítteti az Újkollégiumot. Az Építésügyi Bizottság Mende Valér és Domby Lajos terveit választotta, akik önkéntes alapon készítették el azokat.
Mende és Domby úgy tervezték meg a főgimnázium épületét, hogy az szervesen kapcsolódjon a Kada Elek által tervezett kultúrpalotához. Ez az épület adott volna otthon a múzeumnak és a könyvtárnak, amely végül egy belügyminisztériumi rendelet miatt nem készült el. A város eladta a telket a református egyháznak, így lehetőség volt egy jóval nagyobb épület elkészítését, amely már egy jogakadémia elhelyezését is lehetővé tette.
Az egyházi közgyűlés 1905-ben tervpályázat kiírása nélkül bízta meg Domby-t és Mendét a tervek és a költségvetés elkészítésével, melyet 1910-ben mutattak be az Építésügyi Bizottságnak. A kecskeméti városi tanács 1911. április 27-én adta ki az építési engedélyt. Zaboretzky Ferenc mérnök volt a fővállalkozó, aki a terveket kivitelezte. Az egykori Református Főgimnázium és Jogakadémia 1911-13-ban épült fel.
Az impozáns épület 90 méter magas középrizalittal rendelkezik, valamint aranyosmaróti piros cseréppel fedett huszártoronnyal ékesített. Széles lépcsőház vezet a díszterembe. Az ablakok üvegmozaikkal díszítettek, melyek Róth Manó műhelyében készültek. Az épület homlokzatán erdélyi népi építészeti elemek is fellelhetők, valamint a református egyház szimbóluma. A díszburkolat a pécsi Zsolnay gyárban készült. Tringer Ferenc kecskeméti mester készítette a műlakatosmunkákat.
Az épületben helyezték el a református könyvtárat is, mely 56 ezer kötetet számlál. Az oktatás 1912. szeptember 20-án kezdődött el.
Források:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése