Aradon már 1867-ben megfogalmazódott egy emlékmű építésének igénye, az aradi vértanúkra való emlékezés céljából. Bár az Aradi Honvédegylet már az 1870-es évek elején helyezett el emlékjeleket a vértanúk és elesettek emlékére, szerettek volna egy szoborcsoporttal is emléket állítani nekik. 1867-ben megalapult a szoborbizottság, azonban csak tíz év múlva írták ki a pályázatot, amin Huszár Adolf műve nyerte el az első helyet. 1883-ban kötöttek szerződést a szobrásszal, azonban Huszár Adolf 1885-ben váratlanul elhunyt. A város és az Országos Magyar Képzőművészeti társulat Zala György szobrászművészt kérte fel a szobor befejezésére, Huszár Adolf tervei alapján. Zala György 1885 október 6-án, a vértanúk halálának évfordulóján kezdte el a szobor folytatását. A szobrot 1890 október 6-án avatták fel.
Az első Világháború után Arad Romániához került, így rögtön felmerült a szobor lebontása. Végül 1925-ös lebontásáig, bedeszkázták, hogy megóvják a rongálásoktól. 1999 október 6-án Magyarország és Románia között megegyezés született, így a szobrot a minorita rendház udvarára vitték és retusálták. 2004-ben újra felállították a Megbékélés parkban.
A szobor talapzatán a tizenhárom aradi vértanú domborműve látható. Az emlékmű fő alakja Hungária, aki a szabadságot jelképező nőalakként van ábrázolva. Körülötte négy szimbolikus szobor helyezkedik el: az Ébredő szabadság, a Harckészség, az Áldozatkészség és a Haldokló harcos.
Források:
Bonczidai Éva: Pillanatképek az aradi Szabadság-szobor történetéből
Trianon 100 – Emlékműveink sorsa a Kárpát-medencében
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése