Mátis Mária képeslapjai

Bár a két képeslapalbumnak egyértelműen Gyenizse Mária és Kiss Sarolta volt a "gazdája", Gyenizse Mária gyűjteményében szerepelnek későbbi, 1920-30 körüli képeslapok is, amelyek leányának, Máriának érkeztek. Ezeket _MM címkével jelöltük
Mátis Mária Gyenizse Mária és Mátis István középső gyermeke volt, a szigorú anya fennhatósága alatt sokáig válogatva kérők közt végül egyedül maradt. Postáskisasszonyként dolgozott, majd Kiss Sarolta halála után bátyjával, az őcsényi orvos Mátis Lajossal élt Őcsényben, évtizedekig ellátva az özvegy orvos mellett a háziasszony szerepét. 
Élete utolsó időszakát a társasággal és kiszolgálással elégedetten töltötte az albertirsai evangélikus szeretetotthonban.

Mátis István, Mátis Mária és Mátis Istvánné Gyenizse Mária, Pálfán

Kiss Sarolta levelezése: kecskeméti diákévek

A tanítőképzés mindkét család és albumtulajdonos életét meghatározta: Gyenizse Mária nővére tanítóférjének (Bocskár Ferenc) csoporttársához ment feleségül, Kiss Sarolta pedig tanítóképzős csoporttársánál, az őcsényi református lelkész lányánál találkozott Gyenizse Mária legidősebb fiával, Lajossal, leendő férjével. A Kiss Saroltának érkezett képeslapok között sok címzése szól Kecskemétre, ahol diákévei alatt édesanyja rokonainál lakott, s bizonyára sok képeslap feladója diáktárs.

Kiss Sarolta társaival (felső sor 2.)

Hogyan lett Gyenizse Mária Kiss Sarolta anyósa?

Első képeslapalbumunk gyűjtője, Gyenizse Mária a pálfai evangélikus tanító, Mátis István feleségeként házasságkötésük (1902?) után már kevesebb képeslapot rendezett gyűjteményébe. Három gyermekük született: Lajos, Mária és István.


Az 1903-ban született Lajos orvosnak tanult Pesten, s kiváló eredménnyel, évfolyamelősként végzett az orvosi egyetemen. Élete végéig fájlalta, hogy a család a további, klinikai, kutató orvosi karrierhez már nem tudta biztosítani az anyagi feltételeket...

Hogyan lett Kiss Sarolta Gyenizse Mária menye?

Későbbi képeslapalbumunk tulajdonosa, a lengyeltóti Kiss Sarolta a korábbi albumot gyűjtő, s ekkor már Pálfán élő Gyenizse Mária szülőfalujában, Őcsényben ismerte meg annak fiát, Mátis Lajost. A véletlen találkozás kulcsa egyrészt az, hogy a pesti orvosi egyetemet frissen elvégző Mátis Lajost ebbe a faluba hívogatták körzeti orvosnak, így - az anyai ági rokonság mellett - pályája előkészítése miatt is oka volt többször felkeresni a falut 1930-körül. 

A másik véletlen ismét a tanítóképzésnek köszönhető: míg Gyenizse Máriát és Mátis István a másik Gyenizse lány házassága kapcsolta a tanítóképzőt végzett férjén (Bocskár Ferenc) keresztül annak csoporttársához, Mátis Istvánhoz, addig Kiss Saroltát szintén egy csoporttársa, az őcsényi református lelkész leánya hívta vendégségbe éppen akkor, amikor Mátis Lajos is a faluban tartózkodott.

Szilágyi lelkész leánya Szilágyi Baba, vagy csak Baba aláírással több képeslap feladójaként is szerepel gyűjteményünkben. Közös fényképek is fennmaradtak róluk.

A Kiss és Mátis családok további sorsa

Kiss József halála (1944) után felesége, Szemerey Janka lányuk lakóhelyére, Őcsénybe költözött, a lengyeltóti házat felszámolták, a fonyódi nyaralót ő és lánya családja, Mátis Lajosék vehették birtokba. Fiúk, ifj. Kiss József Agárdon élt.

Kiss József és Kiss Józsefné Szemerey Janka

Kalapban Kiss József, katona ruhában Mátis Lajos feleségeikkel és Mátis Saroltával Őcsényben


Kiss József (1875-1944) sírja a lengyeltóti temetőben

A posta végórái

A városkép sokáig meghatározó elemeként, filmek, irodalmi művek mellék-, vagy akár főszereplőjeként (gondoljunk csak Örkény egypercesére ) fájlaltuk utcáinkon a telefonfülkék ritkulását, de kiteljesedett mobiltelefonos korszakunk hétköznapjaiban eltűnésük után szinte senkinek sem hiányoznak. Közel lehet az az idő is, amikor a társasházi kapualjak faláról úgy kopnak ki a bádog postaláda-telepek, ahogy utcáinkról távoztak a telefonfülkék. Az infrastruktúra az együtt élő, kortárs generációk igényeihez igazodó látenciával, de előbb-utóbb átstrukturálódik, követi a kommunikációs technológia változásait. 

A képeslap túlélési esélyei

Bár nehéz és kevés is az összehasonlító kutatás, egy 2010-es felmérés szerint például Németországban még minden második karácsonyi üdvözlethez hagyományos képeslapot küldtek. A turisták számára változatlanul készülnek és vélhetően jól is fogynak az idegenforgalmi szempontból kiemelt helyszíneket profi fotósok munkájával bemutató, vagy régi fényképeken, esetleg grafikákon, festményeken ábrázoló képeslapok, komoly vagy vicces üdvözletek. A helyi képeslap a turista számára ugyanúgy a meglátogatott országra, városra jellemző termékkínálat része, mint a helyi ételek, italok, az elérhető, megvásárolható élmények és emléktárgyak, így szerepüket, kelendőségüket kevésbé csökkenti a lehetőség, hogy a helyszínképek személyes, akár szelfivel kombinált változatát maguk is elkészíthetik és megoszthatják, vagy személyes archívumukban emlékként eltárolhatják.

Miért éri meg egyben tartani egy személyes képeslap gyűjteményt?

Intézetünk tartalomszolgáltatási gyakorlóprojektjeiben olyan kis webgyűjtemények kialakítására vállalkozunk , amelyek a digitalizálástól a publikálásig egy-két félév alatt megvalósulhatnak. A sikerélmény mellett fontos, hogy hallgatóink élményszerűen átélve ismerjék meg a különböző munkafázisokat, az aprólékos, egységes szabályokat betartva végzett munka és a kreativitás értelmét, megtapasztalva a digitalizálás, adatfeldolgozás, kontextus-teremtés, háttérkutatás jelentőségét. A projekteket általában úgy választjuk meg, hogy témájuk tanulságos legyen és reflektáljon korunk fontos kérdéseire. 


A most bemutatott gyűjtemény, bár olyan képeslapokat tartalmaz, amelyek bizonyára fellelhetőek az ismert képeslapgyűjteményekben, mégis különleges vállalkozás: két korabeli, e célra kiadott, megvásárolt képeslap gyűjtőalbum digitalizált változata, két, egymást követő generációt képviselő nő személyes gyűjteménye, így a korabeli nők levelezéséből ad tanulságos mintát.

A képmegosztás hőskora: levelekkel bombázásból – követés...

Hallgatókkal közös, képmegosztás hőskorába tett tanulmányi kirándulásunk tanulságai a közös munka során is formálódtak. A képeslapokon felfejthető társas kapcsolati viszonyok és kommunikációs igények, az üdvözlő gesztusok funkciói jól ismertek a mai fiatalok számára is – hiszen gyakorlatilag egykorúak a két gyűjtemény hajdani tulajdonosaival. 
Mégis, ha a posta végóráira utalva kezdtük gondolatmenetünket, lezárásként kijelenthető, hogy a mai egyetemista korosztállyal végzett munka során is beigazolódott, mennyire távolinak érzik már a hosszú várakozási idővel célba jutó, sokszor csekély információ-értékkel is nagy becsben tartott üzenetek korát. 
Ha összehasonlítjuk a képmegosztás akkori és mai módját, a szerepek radikális változását tapasztalhatjuk.

Projektünkről / Summary

Intézetünk tartalomszolgáltatási gyakorlóprojektjeiben olyan kis webgyűjtemények kialakítására vállalkozunk, amelyek a digitalizálástól a publikálásig egy-két félév alatt megvalósulhatnak. A sikerélmény mellett fontos, hogy hallgatóink élményszerűen átélve ismerjék meg a különböző munkafázisokat, az aprólékos, egységes szabályokat betartva végzett munka és a kreativitás értelmét, megtapasztalva a digitalizálás, adatfeldolgozás, kontextus-teremtés, háttérkutatás jelentőségét. A projekteket úgy választjuk meg, hogy témájuk tanulságos legyen és reflektáljon korunk fontos kérdéseire.

Impresszum

Az iNapló portálon évek, lassan évtizedek óta publikáljuk a hallgatók elosztott munkájával, gyakorlatként létrehozott digitális gyűjteményeket. Az interaktivitáshoz, kereshetőséghez ingyenes blogokat is felhasználunk, ezek kezeléséből is sokat tanulhatnak hallgatóink, de a gyűjteményi tételek metaadatolását és információkkal bővítését minden esetben megosztott táblázatokban végezzük.


A két album 474 tételét is így, hallgatókként kb. 20 tételt kiosztva dolgoztuk föl: lehetőség szerint beazonosítottuk a feladás dátumát, helyét, a feladó nevét, a címzettet és a címzésnek megfelelő mai települést. Kiolvastuk az üzenet szövegét, perjelekkel jelölve benne a sortöréseket. Megörökítettük a nyomtatott szövegeket és deskriptív címet adtunk a képeslapoknak. Besoroltuk őket típus szerint és néhány kulcsszóval is leírtuk őket. A létrejött rekordok szöveges változatából készítettük el a blogformában csoportosítható címkézhető, kereshető tétel-bejegyzéseket, amelyek a képeslap mindkét oldalát nagyítható képként tartalmazzák.

A hallgatók szabadon választhattak a gyűjteménnyel összefüggő háttérinformációkat kidolgozó bejegyzéstémákat is: a 100 információs bejegyzés között kevésbé ismert települések, műemlékek története mellett a képeslapok történetével kapcsolatos írások is születtek.

A blogon tárolt gyűjtemény-tételek közötti navigálást, szűrést és egyes részeit kiemelhetővé tévő tartalomjegyzékoldalak az iNapló szerverén tárolt weblapon készültek el Posta a kisasszonynak! címmel.

2022.
Projektvezető: Fodor János

Munkatársak:

Térkép

 A képeslapokon ábrázolt helyszínek és feladási helyek - megnyitás külön ablakban: link.

Pirossal Gyenizse Mária képeslapjai, kékkel a Kiss Saroltának érkezett lapok.

Zöld gombostű jelzi a közös helyszínket.

Grafikai megoldások a magyar képeslap történetben

A ma ismert képeslapok kifejlesztése sok időt vett igénybe. Először méret, szín és egyéb előírások korlátozták, a képeslapgyártás az 1800-as évek végén és az 1900-as évek elején virágzott. A képeslapok azért voltak népszerűek, mert gyors és egyszerű módot nyújtottak az egyének közötti kommunikációra. A képeslevelezőlapokat a kreativitás Mekkájának is nevezhetjük. Hazánkban a 19. század második felétől terjedt csak el igazán a dekoratív funkcióval is bíró, díszes levelezőlapok. Mivel ezek a lapok mindenki számára elérhetőek voltak, így hamar az alkotó hajlamú emberek kedvelt művészeti forrásává vált.  

Grafikai szempontból lényegében bármilyen technikával készülhettek a levelezőlapok (ceruza, tusrajz, metszet, festmény, illetve fénykép). A Posta a kisasszonynak! képeslapgyűjteményben található digitalizált lapokat grafikai szempontból figyelembe véve több kategóriát tudunk meghatározni. 

Kezdetben a kézzel illusztrált, rajzos, színezett, vagy fekete fehér nyomatok voltak az elterjedtek. 

Helytörténeti képeslap albumok, képeslaptörténeti munkák

Az Országos Széchényi Könyvtár katalógusában az első egyszerű keresés eredményeképpen több mint 250 darab találatot kaptam képeslap és levelezőlap albumokra. Mivel nem tudtam volna az összes albumot kikérni és végignézni, ezért úgy döntöttem, hogy a cikkem témáját helytörténeti képeslap gyűjteményekre szűkítem. Mivel ebben a kategóriában is rengeteg dokumentum áll rendelkezésre, ezért egy teljesség igénye nélküli szubjektív szempontok szerinti válogatás eredményeképpen kapott albumok gyűjteményét fogom bemutatni. Összesen 8 darab helytörténeti jellegű munkát választottam ki, ez alól lesz azonban kivétel. Ezek a munkák: Üdvözlet a régi Pápáról, Történelmi Magyarország képeslapokon, Tihany a Balaton partján, A magyar Adria, Lillafüred - szívélyes üdvözlettel, Körmend régi épületei, Dunakeszi képeslapokon, Balatonlelle régi képeslapokon.  

Mivel az írásom témájául helytörténeti képeslap albumok közül válogattam, ezért az albumokban közös, hogy mind kisebb vagy nagyobb terjedelmű helytörténeti írással kezdődik. Ahhoz, hogy kontextusba lehessen helyezni a történelmi képeslapgyűjteményeket, szükség is van rá, hogy a korszakot, melyben ezen lapok születtek, némileg megismerje az olvasó. Az albumok alapjául szolgáló gyűjtemények vagy magángyűjteményekből vagy pedig városi intézmények gyűjteményeiből kerültek ki. Az egyik albumnál - melyet ezért is válogattam be - a szerző korábbi munkájának olvasói saját gyűjteményből juttattak el példányokat a szerzőhöz. A hasonlóságok sora itt véget is ér, ezért a továbbiakban külön-külön mutatom be, hogy milyenek is a beválogatott képeslapgyűjtemények. 

1987-ben jelent meg az Üdvözlet a régi Pápáról című kiadvány, amely - mint a címe is sugallja - olyan régi képeslapokat tartalmaz, melyek pápai épületekről, utcákról készültek vagy Pápához valamilyen módon kötődnek. A gyűjtemény alapját A Pápai Helytörténeti múzeum, a Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteménye, valamint Hajnal Erzsébet és dr. Szabó Lajos gyűjteményei adják. A kötet a képek szempontjából két részre osztható: városképeket ábrázoló levelezőlapokra és városképeket ábrázoló mozaikképekre. A levelezőlapokat bemutató részben egy rövid leírás kíséretében mutatja be a lapokat, jellemzően egy vagy két darabot oldalanként. A mozaikképeket bemutató részben, azonban már nem szerepel leírás a képek alatt. A kötet zárásaképpen egy 20 oldalas írott munka került a kötetbe, amely a pápai utcanevek világába kalauzolja el az olvasót. 

Történelem a képeslapokon


A honfoglalás és a millennium alakjainak megjelenése a képeslapokon


Vizsgált gyűjtemény: Hungaricana-képeslapgyűjtemény

A 8 múzeum által szolgáltatott anyag adatbázisában lehetőség van speciális kulcsszavas keresésre. A részletes keresési lehetőségek kiemelkedően sokszínűek, nemcsak terület, de téma szerint is válogathatnak a felhasználók az egyes képeslapok között. A dokumentumok jó minőségben az adott származási hely, illetve a pontos metaadatok megadása mellett került feldolgozásra:

Bizarr ünnepi üdvözletek

Miért voltak olyan különösek, szinte rémisztőek a régi karácsonyi és húsvéti képeslapok?

Hagyományos ünnepi képeslapot kapni ma már nem divat, szüleink és nagyszüleink idejében azonban még ilyenek tömték el a postaládákat. Ezeken a képeslapon csillámos hóesést, vagy éppen idilli tavaszi hangulatos ábrázoltak, mert az ünnepek (a karácsony és a húsvét) jó esetben a békéről, az örömről és a szeretetről szólnak. Nem úgy, mint a kétszáz évvel ezelőtti üdvözlőlapokon. Mielőtt ugyanis az ünnepi képeslapok általánossá váltak volna, a viktoriánusok sötét humorral szőtték át a szezonális üdvözlőlapjaikat. A népszerűbb témák közé tartoztak az emberszabású békák, a vérszomjas hóemberek és az elhullott madarak. Az 1800-as évek végén és az 1900-as évek elején nyomtatott karácsonyi képeslapokon gyakran szerepeltek mogorva, barátságtalan arckifejezésű gyerekek, véletlenszerűen megjelenő homárok és emberi végtagokat tartalmazó karácsonyi pudingok is.
 

A húsvéti képeslapok

 Vannak olyan dolgok, melyeknek az életünkből való kiszorulását szinte nem is tudatosítjuk, s ezek egyike kétségkívül az ünnepi jókívánságokat tolmácsoló üdvözlőlapok postai úton történő küldése, melyet visszafordíthatatlanul felváltott az üdvözlet telefonos, s egyéb virtuális úton történő továbbítása. A hagyományos nyomtatott képeslapok hovatovább már csak a nosztalgiázni vágyók és a gyűjtők érdeklődését váltják ki.[1]

 

Képeslapok a múltból[2]

A karácsonyi képeslapok rövid története

Az ajándékhordáshoz zeppelint használó Mikulást ábrázoló karácsonyi üdvözlőlap (közkincs kép, 1909 körül)
 
Az első ismert karácsonyi üdvözlőlapot Michael Maier küldte 1611-ben I. Jakabnak, Anglia királyának, valamint fiának, Henry Fredericknek, Wales hercegének. A lapot 1979-ben Adam McLean fedezte fel egy skót irattárban. Az első kereskedelmi forgalomban kapható kártyát Sir Henry Cole megrendelésére John Callcott Horsley tervezte 1843-ban Londonban. A központi képen egy család három generációja mondott tósztot a címzett tiszteletére: mindkét oldalon jótékonysági jelenetek voltak, ahol a szegényeknek élelmet és ruhát adtak. Az együtt borozó család állítólagosan ellentmondásosnak bizonyult, de az ötlet később eszesnek bizonyult. Végül összesen 2050 kártyát nyomtattak ki, és még abban az évben egy-egy shillingért árulták.

Nőellenes képeslapok az oldpostcards.com gyűjteményében

 Az alábbi cikkben az oldpostcards.com oldalának gyűjteményében fellelhető nőellenes képeslapokat fogom megvizsgálni. Mielőtt azonban ezt megtenném szólnék néhány szót a gyűjteményről,  ugyanis nem egy hagyományos könyvtári vagy múzeumi képeslapgyűjteményről van szó noha a gyűjtemény egyes darabjai akár felbecsülhetetlenül értékesnek is bizonyulhatnak.


Az oldpostcards.com lógója

Képeslapok: Képeslapmúzeum.hu

Alapadatok a gyűjteményről

A gyűjtemény rövid leírása
A Zempléni Múzeum egyedülállóan gazdag képeslap-gyűjteménye Petrikovits László orvosnak köszönhető. A doktor úr a képeslapgyűjtők 1967-ben Szerencsen megrendezett második országos ankétján ajánlotta fel a tulajdonában levő képeslapokat a település számára, azzal a kikötéssel, hogy abból múzeumot hoznak létre. Az ő 400 000 darabos adománya képezte a kollekció alapját, amely azóta jelentősen növekedett. A gyűjtemény ma közel 1 millió darabot számlál, ezzel pedig Magyarország legnagyobb képeslapokból álló közgyűjteménye. A kollekció napjainkban is gyarapszik, elsősorban ajándékozás, és ritkább esetben vásárlás által.