Bár nehéz és kevés is az összehasonlító kutatás, egy 2010-es felmérés szerint például Németországban még minden második karácsonyi üdvözlethez hagyományos képeslapot küldtek. A turisták számára változatlanul készülnek és vélhetően jól is fogynak az idegenforgalmi szempontból kiemelt helyszíneket profi fotósok munkájával bemutató, vagy régi fényképeken, esetleg grafikákon, festményeken ábrázoló képeslapok, komoly vagy vicces üdvözletek. A helyi képeslap a turista számára ugyanúgy a meglátogatott országra, városra jellemző termékkínálat része, mint a helyi ételek, italok, az elérhető, megvásárolható élmények és emléktárgyak, így szerepüket, kelendőségüket kevésbé csökkenti a lehetőség, hogy a helyszínképek személyes, akár szelfivel kombinált változatát maguk is elkészíthetik és megoszthatják, vagy személyes archívumukban emlékként eltárolhatják.
A helyre vagy adott időszakra jellemző választék felfedezése, elfogadása és a választás, válogatás élménye az emléktárgyakhoz, „madár látta” ajándékokhoz hasonló szerepben konzerválta az egyébként körülményesen célba juttatható üzenethordozót: a kézírásos címzés, (lassanként: maga a kézírás!) a bélyeg-felragasztás és postára adás a figyelmesség és törődés jelévé vált, a vizualitás-központú, de kijelzőhöz kötött digitális környezet pedig érezhetően felértékelte az akár szobadíszként is tartós, jó minőségű, látványos kisnyomtatványokat.
A fogadói oldalon a jövőkép kevésbé bíztató: a képeslapok gyűjtése vizuális információértékük és kommunikációs napló-szerepük miatt egy évszázadon át személyes gyűjteményekben, fiókok mélyén biztosította a példányok fennmaradását, de ma már, amikor minden idegenforgalmi nevezeteségről pillanatok alatt találhatunk bőséges képanyagot, a kapott képeslapok közül vélhetően csak a személyes üzenetek miatt legfontosabbakat őrzik meg, s teszik el hosszabb- rövidebb időre a címzettek.
A weben fellelhető digitalizált képeslaptárak túlnyomó többsége ennek a digitális fotózásig tartó bő egy évszázadnak a lenyomata. Bár bizonyára izgalmasak a XXI. század képeslapjai is, érthető, hogy elsősorban és első körben a korabeli városi, falusi közeget, utcákat, épületeket megörökítő 50-100 éves képeslapok váltak a helytörténeti kutatások fontos forrásaivá. Noha majdnem ennyire izgalmas a motívumos (rajzos) képeslapok fejlődése grafikai, művelődéstörténeti, tipográfiai és szociológiai szempontból, ezekre fókuszáló gyűjteményeket nehezebb találni.
Digitális képeslapgyűjtemények
Jelentős, téma szerint kategorizált képeslaptárak elsősorban külföldi szervereken és nemzetközi képeslapterméseket gyűjtve léteznek, jó példa az OldPostcards.com.
Az ismert hazai webes képeslaptárak az e sorok írásakor (már?) nem elérhető Kuny Domonkos Múzeum I. világháborús képelapgyűjtemény kivételével a sok címzettől összegyűjtött, helytörténeti értékű képeslapokra épülnek. Régóta ismert közöttük az Antik Békéscsabai fotók, a Vörösmarty Mihály Könyvtár Fejér megyei képeslapgyűjteménye, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Képeslaptár, vagy a Képeslapmúzeum Szerencs.
Végezetül, de a legkevésbé sem utolsó sorban, rendelkezésünkre áll a Hungaricana Képeslapgyűjteménye, amely több gyűjtemény összesítésével és térképes megjelenítési lehetőségével valóban jól kutatható helytörténeti adatbázisává vált a hazai képeslaptermésnek.
A felsorolt gyűjtemények általában egyszerű kialakítása, a képeslapokat gyűjteményi tételként kilistázó, ábrázolt települések szerint keresésre módot adó felülete még a Hungaricana képcsarnok esetében is fejleszthető lenne, de a régi képeslapok iránti kutatói és olvasói érdeklődést gazdag kínálatukkal bizonyára kielégítik. Pusztán ezért nem lett volna érdemes tehát, egy hallgatókkal közösen létrehozott, új képeslapgyűjteményt képzési programunkba iktatni.
Előzmény:
Folytatás:
vagy
Mikrotörténelem:
Gyenizse Mária és Kiss Sarolta képeslapgyűjtő albumai
Gyenizse Mária gyűjteményéről
- Gyenizse család, Őcsény
- Az evangélikus tanító, mint udvarló
- Mátis Mária képeslapjai Gyenizse Mária gyűjteményében
- Hogyan lett Gyenizse Mária Kiss Sarolta anyósa?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése