A hagyományos postai levelezés végóráit éljük. Gondos filológiai munkával összeállított levelezés-kiadások a mi korunkról már aligha szolgálnak izgalmas forrásként utódainknak. A csekkektől a csomagfeladásig, levelezéstől a gyors üzenetváltásig papíron maradó nyomok nélkül kommunikálunk, a leghatékonyabb üzenetté pedig a képmegosztás: helyzetünk, hangulatunk azonnali továbbítása vált. Mégis, a postai küldemények közül éppen a legősibb képmegosztási forma, a képeslapküldés túlélési esélyei tűnnek a legjobbnak, hiszen az utazások, köszöntések, ünnepek alkalmával betöltött szerepük több, mint egy évszázada változatlan.
Régi képeslapgyűjteményünk digitalizálása és közreadásának tervezése során gondolkoznunk kellett a képeslapküldés maradandó igényéről, a XX. század első harmadának történelméről, képi kultúrájáról, a korabeli női szerepekről. Az ismert webes képeslaptárak a sok címzettől gyűjtött, helytörténeti értékű képeslapokra épülnek. A mi gyűjteményünk két, egymást követő generációt képviselő nő levelezéséből, társas kapcsolatrendszeréből adhat ízelítőt.
Projektvezető:
FODOR János - egyetemi adjunktus és a hálózati jelenlét felelőse az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézetében. Kutatási területe: digitális gyűjtemények a kultúra területén, könyvtári aktivitás a közösségi médiában, a web 2.0 és a mobil hálózatiság társadalmi hatásai. ORCID: 0000-0001-7749-7623
A munkatársak teljes névsora az Impresszumban olvasható.
Our Institute's Content Service Training projects are developing small web collections that can be completed in one to two semesters, from digitisation to publication. In addition to the experience of success, it is important that our students experience the different phases of the work, the meaning of working according to meticulous, uniform rules and creativity, and the importance of digitisation, data processing, contextualisation and background research. The projects are chosen to be instructive and reflect the important issues of our time.
We are living in the final hours of traditional postal correspondence. Carefully philological compilations of correspondence from our time are hardly an exciting source for our descendants. From cheques to parcels, from correspondence to instant messaging, we communicate without paper traces, and the most effective message is now picture sharing: the instant transmission of our moods and moods. Yet it is the most ancient of all postal items, postcards, which seem to have the best chance of survival, given their role in travel, greetings and holidays for more than a century.
In digitising and planning the publication of our old postcard collection, we had to reflect on the enduring need for postcard distribution, the history of the first third of the 20th century, its visual culture and the roles of women in the period. The known web postcards are based on postcards of local historical value collected from many recipients. Our collection gives a flavour of the correspondence and social contacts of two women of successive generations.
FODOR, János - He is senior lecturer and responsible for web prescence in the Institute of Library and Information Science at the Eötvös Loránd University. He is currently researching digital collections at the field of culture, librarian activities on social media, social imapct of web 2.0 and mobil networking. ORCID: 0000-0001-7749-7623
Előzmény:
Folytatás:
vagy
Mikrotörténelem:
Gyenizse Mária és Kiss Sarolta képeslapgyűjtő albumai
Gyenizse Mária gyűjteményéről
- Gyenizse család, Őcsény
- Az evangélikus tanító, mint udvarló
- Mátis Mária képeslapjai Gyenizse Mária gyűjteményében
- Hogyan lett Gyenizse Mária Kiss Sarolta anyósa?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése