A posta végórái

A városkép sokáig meghatározó elemeként, filmek, irodalmi művek mellék-, vagy akár főszereplőjeként (gondoljunk csak Örkény egypercesére ) fájlaltuk utcáinkon a telefonfülkék ritkulását, de kiteljesedett mobiltelefonos korszakunk hétköznapjaiban eltűnésük után szinte senkinek sem hiányoznak. Közel lehet az az idő is, amikor a társasházi kapualjak faláról úgy kopnak ki a bádog postaláda-telepek, ahogy utcáinkról távoztak a telefonfülkék. Az infrastruktúra az együtt élő, kortárs generációk igényeihez igazodó látenciával, de előbb-utóbb átstrukturálódik, követi a kommunikációs technológia változásait. 
A hagyományos postai levelezés végóráit (de legalábbis utolsó évtizedeit) éljük, viszonyunk postaládánkhoz végleg megváltozott: félve nyitjuk, s a csapóajtón kiömlő reklámok közt kutatva megkönnyebbülünk, ha nincs fehér boríték, benne hivatalos levél, számla, csekk, netán felszólítás. Mást, jót, személyes gesztust már alig várunk, ritka meglepetés vagy gyászhír, ha mégis érkezik. A számlák, hivatalos értesítések elektronikusan is utolérnek, QR-kódot beolvasva rendezhetőek, postára se kell menni. 
A XXI. század mikrotörténelméről így aligha fednek majd fel személyes, izgalmas háttérinformációkat levelezés-kiadások. Az esély, hogy túlélnek bennünket email-váltásaink a jelszóval hozzátartozóink elől is védett fiókokban és az elavuló, elromlott, elajándékozott laptopok bad-sectoros merevlemezein, lássuk be, sokkal kisebb, mint leveleink fennmaradásáé volt padlásokon archívált boríték-kötegekben, vagy akár lomtalanításon, kíváncsi tekintetek elé szóródva. Hosszú levelekhez átütő sikerrel kínált alternatívát a gyors és díjmentes email, de lassan erről is leszokunk, mert hatékonyabb üzenetváltást jelent az (esetleg olvasás után törlődő) cset, amely a címzett reakciói szerint tördeli célorientálttá a fogalmazást. A leghatékonyabb üzenet pedig napjainkra a puszta kép lett: az átélt helyzet, szituáció, hangulat azonnali megosztása szinte az élménnyel szimultán, élő közvetítésként, pár ujjmozdulattal az egyre jobb képeket készítő telefonunkról. Közismert a fotózás hetvenes évek-beli fénykorát elhalványító statisztika: naponta közel százmillió képet osztanak meg a felhasználók, csak az Instagramon . Ha a hagyományos postai küldemények jövőjéről gondolkozunk, mégis, és talán éppen ezért, a legősibb képmegosztási forma, a postai képeslapküldés túlélési esélyei tűnnek a legjobbaknak. 

Kép forrása: Fortepan 104583


Előzmény:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése