Kiss Sarolta Lengyeltótiban töltötte kisgyermek éveit, elemi iskoláit is az apácák által vezetett tóti iskolában végezte. Tíz évesen iratták kecskeméti iskola, majd tanító képzőbe, így kamaszkorától kecskemérti rokonoknál lakott - ez megfigyelhető képeslapjai címzéseiben is: a szünidőben feladott képeslapokat Lengyeltótiba kapta, az iskolaidő alatt Kecskemétre érkeztek gyűjteménye tételei.
A tanítőképzés mindkét család és albumtulajdonos életét meghatározta: Gyenizse Mária nővére tanítóférjének (Bocskár Ferenc) csoporttársához ment feleségül, Kiss Sarolta pedig tanítóképzős csoporttársánál, az őcsényi református lelkész lányánál találkozott Gyenizse Mária legidősebb fiával, Lajossal, leendő férjével. A Kiss Saroltának érkezett képeslapok között sok címzése szól Kecskemétre, ahol diákévei alatt édesanyja rokonainál lakott, s bizonyára sok képeslap feladója diáktárs.
Első képeslapalbumunk gyűjtője, Gyenizse Mária a pálfai evangélikus tanító, Mátis István feleségeként házasságkötésük (1902?) után már kevesebb képeslapot rendezett gyűjteményébe. Három gyermekük született: Lajos, Mária és István.
A másik véletlen ismét a tanítóképzésnek köszönhető: míg Gyenizse Máriát és Mátis István a másik Gyenizse lány házassága kapcsolta a tanítóképzőt végzett férjén (Bocskár Ferenc) keresztül annak csoporttársához, Mátis Istvánhoz, addig Kiss Saroltát szintén egy csoporttársa, az őcsényi református lelkész leánya hívta vendégségbe éppen akkor, amikor Mátis Lajos is a faluban tartózkodott.
Szilágyi lelkész leánya Szilágyi Baba, vagy csak Baba aláírással több képeslap feladójaként is szerepel gyűjteményünkben. Közös fényképek is fennmaradtak róluk.
Kiss József halála (1944) után felesége, Szemerey Janka lányuk lakóhelyére, Őcsénybe költözött, a lengyeltóti házat felszámolták, a fonyódi nyaralót ő és lánya családja, Mátis Lajosék vehették birtokba. Fiúk, ifj. Kiss József Agárdon élt.
Intézetünk tartalomszolgáltatási gyakorlóprojektjeiben olyan kis webgyűjtemények kialakítására vállalkozunk , amelyek a digitalizálástól a publikálásig egy-két félév alatt megvalósulhatnak. A sikerélmény mellett fontos, hogy hallgatóink élményszerűen átélve ismerjék meg a különböző munkafázisokat, az aprólékos, egységes szabályokat betartva végzett munka és a kreativitás értelmét, megtapasztalva a digitalizálás, adatfeldolgozás, kontextus-teremtés, háttérkutatás jelentőségét. A projekteket általában úgy választjuk meg, hogy témájuk tanulságos legyen és reflektáljon korunk fontos kérdéseire.
A most bemutatott gyűjtemény, bár olyan képeslapokat tartalmaz, amelyek bizonyára fellelhetőek az ismert képeslapgyűjteményekben, mégis különleges vállalkozás: két korabeli, e célra kiadott, megvásárolt képeslap gyűjtőalbum digitalizált változata, két, egymást követő generációt képviselő nő személyes gyűjteménye, így a korabeli nők levelezéséből ad tanulságos mintát.
A képeslapokon ábrázolt helyszínek és feladási helyek - megnyitás külön ablakban: link.
Pirossal Gyenizse Mária képeslapjai, kékkel a Kiss Saroltának érkezett lapok.
Zöld gombostű jelzi a közös helyszínket.
A ma ismert képeslapok kifejlesztése sok időt vett igénybe. Először méret, szín és egyéb előírások korlátozták, a képeslapgyártás az 1800-as évek végén és az 1900-as évek elején virágzott. A képeslapok azért voltak népszerűek, mert gyors és egyszerű módot nyújtottak az egyének közötti kommunikációra. A képeslevelezőlapokat a kreativitás Mekkájának is nevezhetjük. Hazánkban a 19. század második felétől terjedt csak el igazán a dekoratív funkcióval is bíró, díszes levelezőlapok. Mivel ezek a lapok mindenki számára elérhetőek voltak, így hamar az alkotó hajlamú emberek kedvelt művészeti forrásává vált.
Grafikai szempontból lényegében bármilyen technikával készülhettek a levelezőlapok (ceruza, tusrajz, metszet, festmény, illetve fénykép). A Posta a kisasszonynak! képeslapgyűjteményben található digitalizált lapokat grafikai szempontból figyelembe véve több kategóriát tudunk meghatározni.
Kezdetben a kézzel illusztrált, rajzos, színezett, vagy fekete fehér nyomatok voltak az elterjedtek.
Az Országos Széchényi Könyvtár katalógusában az első egyszerű keresés eredményeképpen több mint 250 darab találatot kaptam képeslap és levelezőlap albumokra. Mivel nem tudtam volna az összes albumot kikérni és végignézni, ezért úgy döntöttem, hogy a cikkem témáját helytörténeti képeslap gyűjteményekre szűkítem. Mivel ebben a kategóriában is rengeteg dokumentum áll rendelkezésre, ezért egy teljesség igénye nélküli szubjektív szempontok szerinti válogatás eredményeképpen kapott albumok gyűjteményét fogom bemutatni. Összesen 8 darab helytörténeti jellegű munkát választottam ki, ez alól lesz azonban kivétel. Ezek a munkák: Üdvözlet a régi Pápáról, Történelmi Magyarország képeslapokon, Tihany a Balaton partján, A magyar Adria, Lillafüred - szívélyes üdvözlettel, Körmend régi épületei, Dunakeszi képeslapokon, Balatonlelle régi képeslapokon.
Mivel az írásom témájául helytörténeti képeslap albumok közül válogattam, ezért az albumokban közös, hogy mind kisebb vagy nagyobb terjedelmű helytörténeti írással kezdődik. Ahhoz, hogy kontextusba lehessen helyezni a történelmi képeslapgyűjteményeket, szükség is van rá, hogy a korszakot, melyben ezen lapok születtek, némileg megismerje az olvasó. Az albumok alapjául szolgáló gyűjtemények vagy magángyűjteményekből vagy pedig városi intézmények gyűjteményeiből kerültek ki. Az egyik albumnál - melyet ezért is válogattam be - a szerző korábbi munkájának olvasói saját gyűjteményből juttattak el példányokat a szerzőhöz. A hasonlóságok sora itt véget is ér, ezért a továbbiakban külön-külön mutatom be, hogy milyenek is a beválogatott képeslapgyűjtemények.
1987-ben jelent meg az Üdvözlet a régi Pápáról című kiadvány, amely - mint a címe is sugallja - olyan régi képeslapokat tartalmaz, melyek pápai épületekről, utcákról készültek vagy Pápához valamilyen módon kötődnek. A gyűjtemény alapját A Pápai Helytörténeti múzeum, a Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteménye, valamint Hajnal Erzsébet és dr. Szabó Lajos gyűjteményei adják. A kötet a képek szempontjából két részre osztható: városképeket ábrázoló levelezőlapokra és városképeket ábrázoló mozaikképekre. A levelezőlapokat bemutató részben egy rövid leírás kíséretében mutatja be a lapokat, jellemzően egy vagy két darabot oldalanként. A mozaikképeket bemutató részben, azonban már nem szerepel leírás a képek alatt. A kötet zárásaképpen egy 20 oldalas írott munka került a kötetbe, amely a pápai utcanevek világába kalauzolja el az olvasót.
A honfoglalás és a millennium alakjainak megjelenése a képeslapokon
A 8 múzeum által szolgáltatott anyag adatbázisában lehetőség van speciális kulcsszavas keresésre. A részletes keresési lehetőségek kiemelkedően sokszínűek, nemcsak terület, de téma szerint is válogathatnak a felhasználók az egyes képeslapok között. A dokumentumok jó minőségben az adott származási hely, illetve a pontos metaadatok megadása mellett került feldolgozásra:
Vannak olyan dolgok, melyeknek az életünkből való kiszorulását szinte nem is tudatosítjuk, s ezek egyike kétségkívül az ünnepi jókívánságokat tolmácsoló üdvözlőlapok postai úton történő küldése, melyet visszafordíthatatlanul felváltott az üdvözlet telefonos, s egyéb virtuális úton történő továbbítása. A hagyományos nyomtatott képeslapok hovatovább már csak a nosztalgiázni vágyók és a gyűjtők érdeklődését váltják ki.[1]
Képeslapok a múltból[2]
 |
| Az ajándékhordáshoz zeppelint használó Mikulást ábrázoló karácsonyi üdvözlőlap (közkincs kép, 1909 körül) |
Az alábbi cikkben az oldpostcards.com oldalának gyűjteményében fellelhető nőellenes képeslapokat fogom megvizsgálni. Mielőtt azonban ezt megtenném szólnék néhány szót a gyűjteményről, ugyanis nem egy hagyományos könyvtári vagy múzeumi képeslapgyűjteményről van szó noha a gyűjtemény egyes darabjai akár felbecsülhetetlenül értékesnek is bizonyulhatnak.
 |
| Az oldpostcards.com lógója |
