Monor (349)

Monor és környéke az utolsó eljegesedeést követően népesült be. Monor elnevezésének eredete még ma sem tisztázott, de a település neve a ma leginkább elfogadott elmélet szerint a török eredetű "köd" jelentésű személynévből származik. Monor (Monar) nevének első hiteles írásbeli említésével egy 1398. március 25-én kelt oklevélben találkozunk.

[349]

Az őcsényi református templom (357)

356-357

Őcsény egy tolna megyei község a megyeszékhely (Szekszárd) közelében. Vallási tekintetben Őcsény hagyományosan református többségű, de a 19. és a 20. században jelentős fordulat állt be (főként a térségben jellemző egykézés gyakorlata okán) és ma a település legnagyobb vallási felekezete a római katolikus.

Nagyenyed (060)

060

Nagyenyed neve ismerősen csenghet Jókai Mór A nagyenyedi két fűzfa című elbeszélését ismerőknek. Viszont nem csak erről híres ez a város; az 1853-ban megírt elbeszélés egy 1704-ben történt eseményt dolgozza fel, amely során harminc diák esett el a város védelmében. Ez csak egy a várost ért sorozatos szörnyűségek közül, amelyet csak néhol szakítanak meg a békés évek.

A keszthelyi gróf Festetics-kastély és -park (336)

336

A 18. század elején Keszthely több földesúr tulajdonában volt. A legnagyobb birtokostól, Pethő Jánostól vásárolta meg az ő részeit Festetics Kristóf 1739-ben. A barokk stílusú kastély építése a 18. század közepén kezdődött és még e század folyamán többször átalakították. 1883–87 között neobarokk toronnyal és újabb épületrészekkel bővítették.

Derventa városa (093)

093

Derventa a bosnyák-horvát határ közelében, a Boszniai Szerb Köztársaság területén, Posavina régióban található kisváros, lakossága a kb. 12.000 fő, a közigazgatási egység többi településével együtt 27.000 fő. A város az a száva folyó jobb oldali mellékágának, az Ukrina folyónak völgyében, a folyó mentén található, a közigazgatási egységben 57 falu és kistelepülés mellett a Dervent a legnagyobb város. Derventa régi múltra tekint vissza, hiszen már az ötödik század óta lakott település. A város múltja a balkáni sors lenyomatát viseli, hiszen 12. századtól oszmán birodalom, majd a 1878 után az osztrák-magyar monarchia, 1918 után pedig a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság, a későbbi Jugoszlávia alá tartozott. Hosszú múltja ellenére a városon mégis közelmúlt hagyta a legnagyobb nyomot: Dervent a boszniai háború előtt egy szocialista iparváros volt, de 1992-ben a város harcokat is megtapasztalt, az infrastruktúrája megsérült, a gyárak tönkrementek és elpusztult a város régi ferences kolostora is. A bosnyák háborúban erőszakos lakosságcsere zajlott le, a horvát és bosnyák lakosokat a háború alatt elűzték, helyükbe később szerb háborús menekültek települtek. Az 1995-ös daytoni megállapodás és békekötés után a horvát és bosnyák lakosság nagyobb része nem tért vissza, jelenleg a város szerb többségű.

Az osztrák Parlament épülete (317)

317

Az osztrák Parlament görög klasszicista stílusú épülete Bécsben, a Ringsraßen helyezkedik el. Az építkezés Theophil Hansen tervei alapján, 1874–1884 között zajlott. Hansen historikus emléket alkotott, mely impozáns oszlopcsarnokával tűnik ki a kiskörút palotái közül. A főhomlokzatot és szárnyrészeit korinthoszi oszlopok tartják, fölöttük timpanon van. A bejárat előtti pódium lábánál Josef Lax bronzszobrai állnak, melyek az indulatok féken tartását szimbolizálják: fiatal férfiak igyekeznek megszelídíteni négy megvadult lovat. A gránittalapzaton álló bronzfigurákat 1899-ben készítették a Császári – Királyi Ércöntödében. Majd két évvel később, 1901-ben állították fel őket jelenlegi helyükön. Ezek az alkotások emlékeztetik a képviselőket arra, hogy ellentéteiket ne erőszakkal, hanem vitával oldják meg. Magát a pódiumot görög és római történetírók márványból készült alakjai vigyázzák. A tetőt hadiszekerek, valamint ókori tudósok és államférfiak szobrai díszítik. Az állam bölcsességét jelképezi az Athenebrunnen. A szökőkút központi figurája Pallas Athéné, a görög mitológia bölcs istennője. Az emlékművet 1898 és 1902 között emelték, noha a tervek már 1870-ben rendelkezésre álltak. A kút Karl Kundmann elképzelései alapján készült. A 14 000 négyzetméter alapterületű épületnek 920 ablaka van, és 1600 helyiség kap helyet benne, köztük könyvtárak is. A két nagy üléstermet a középület köti össze. Az ókori színházakat utánzó történelmi üléstermet csak ritka alkalmakkor nyitják meg.

Portorose és a Palace Hotel (316)

316

Portorož (Portorose) város

Ma Szlovéniában található, az Adriai-tenger partján, az Isztriai-félsziget észak-keleti részén. Elegáns és felkapott üdülőhely. Neve olaszul: Portorose, jelentése: porto = kikötő, rose (roža) = rózsa, azaz Rózsakikötő.

Képeslap technikák régen és ma

- rövid történeti áttekintés -

Miközben offset nyomdai eljárással készült képeslapot a legtöbben már csak egy nyaralás során vásárolunk a helyi szuvenír boltban, vagy valamilyen alkalmi eseményre kísérő kártya gyanánt valamelyik papírkereskedésben, mégsem jelenthetjük ki, hogy a képeslap készítése végleg és teljes mértékben a digitális térbe költözött volna.

Vitathatatlan, hogy az internet megjelenésével kedveltté váltak - a papír alapú képeslapokat nagy mértkében kiszorítva – a különféle online képeslapküldő felületek, s ezekből több ma is népszerűségnek örvend, annak ellenére, hogy a Facebook közvetlen üzenőfalára helyezhető képek erősen kiszorító jelleggel bírnak ezekkel szemben. A személyre szabható digitális képeslapkészítés ezzel együtt adott, legyen szó tetszőlegesen kiválasztott fotóra helyezett szövegről vagy különféle mozgó ábrákról, akár hangalapú kiegészítés (zene, alámondás stb.) hozzáadásával. Hogy ezek a digitális képeslapok mennyire lehetnek kordokumentumok, arról csak az utókor rendelkezhet. Esetünkben inkább a kezdeti, s még offset eljárással készült képeslapok témái és technikai eljárásai nyújthatnak nagyobb érdekességeket, vagy nosztalgikus izgalmat. Különösen abból kifolyólag, hogy a digitalizációs adatgyártások korszaka előtt a képes levelezőlapok sokkal szélesebb témakörben készültek, sokkal nagyobb mértékben jelenítették meg, vagy éppen reagáltak az adott korszak különböző társadalmi eseményeire, művészetére, ahogy az adott korhangulatot is jobban kifejezték, a mai offset társaiknál. Nagyságrendileg oly módon, ahogy napjainkban egy internetes mém képes erre. Az azonban, hogy egy ma kreált mém mennyire nevezhető akármilyen mértékben digitális képeslapnak, szintén az utókor definíció alkotási folyamataira hárul majd.

A képes levelezőlapok technikai eljárásainak rövid áttekintése előtt, kiemelendő még, hogy a különböző kreatív hobbik, kézműves foglalkozások során újra és újra előtérbe kerülnek a különféle alkalmakra, eseményekre készíthető képeslapok, így ennek folyamata egyfajta önmegújító reneszánszként is felfogható, amely régi technikákat képes új eljárásokkal ötvözni. S ehhez különféle úgy nevezet kit-eket vásárolhatunk a legtöbb kreatív boltban, vagy nagyobb áruház kreatív osztályán.

Sándor Béla János vitéz c. falfestménye és az Erzsébet Királyné Szálló (372-383)

372-373-374-375-376-377-378-379-380-381-382-383

Az ötven szobás Erzsébet Királyné szállót 1872-ben alapította Schmidt Károly és testvére. 1908-ban Szabó Imre, a korábbi főpincér vette át az üzemeltetést, az ő nevéhez köthető a szálloda fénykora -jelentősen bővítette a szállót, a szomszédos telken új épületet emelt. A komplexum a kor legnépszerűbb pesti szállodája lett: száz szoba központi fűtéssel, mosdók vízvezetékkel, lift, étterem, kávéház szolgálta a vendégek kényelmét. Az 1920-as években Szabó a pincét sörözővé alakította – Erzsébet Pince, később János Vitéz Söröző, majd János Pince néven működött. A falakra Sándor Béla festőművész, az Iparművészeti Iskola tanára készített táblakép-sorozatot.

A Kecskeméti református tanítóképző iskola (255)

Kecskeméten a felsőoktatást sokáig az 1830 óta működő református egyházkerületi főiskola, majd az ebből kinövő Jogakadémia jelentette. Egy református tanítóképző létesítését már régóta tervezte az egyház, mivel a Dunamelléki Református Egyházkerületben nem volt ilyen intézmény. Szükségességét jelezte, hogy az angolkisasszonyok által 1917-től működtetett tanítóképzőben a református növendékek voltak többségben. Az alapításhoz hozzájárult, hogy a reformáció 400 éves évfordulóját az egyház egy kulturális intézmény létrehozásával kívánta megünnepelni. A kecskeméti református egyháztanács végül 1918-ban hozta létre a tanítóképző intézetet, megnyitására október 31-én (a reformáció emléknapján) tartott nyilvános presbiteri díszülés keretében került sor.

A tanítás már szeptemberben megkezdődött, dacára az I. világháborút követő általános nehézségeknek, köztük több járványnak. 1919-ben, a tanácsköztársaság idején államosították a tanítóképzőt, de rövidesen visszakerült az egyházhoz. Az intézményt neves pedagógusok vezették: Pásthy Károly volt polgári iskolai igazgató, majd 1921-től egészen 1948-ig Öllős Sarolta, a zilahi óvónőképző korábbi igazgatója.

255

 
A tanítóképző kezdetben az Újkollégiumban működött. Saját épülete 1929-1930-ban épült Boskó Géza budapesti műépítész tervei szerint, gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter hathatós támogatásával. A Kaszap utcai épületegyüttest Horthy Miklós kormányzó avatta fel 1930. október 16-án (ekkor alkalmaztak először Kecskeméten elektromos hangerősítést). Az ünnepélyes átadáson a tanítóképző felvette a kormányzó nevét, de azt később ritkán használták. A hatalmas kerttel körülvett főépülethez árkádsorral csatlakoznak a pavilonszerű kisebb épületek. Itt helyezték el a Madas Károly ügyvéd végrendeletében alapított Madas Árvaházat és a református kisdedóvó intézetet is.

A Gellért-hegy története (312)

312

A Gellért-hegy (német nevén: Blocksberg) Budapest I. és XI. kerületében a Duna jobb partján álló, 235 m magas kiemelkedés. A Dunára néző meredek sziklafala és a tetejéről nyíló pesti panoráma lenyűgöző látvány. Budapest ékkövének is szokták nevezni. Földrajzi névként (domborzati név) kötőjellel írják: Gellért-hegy, városrészként pedig – más városrészek nevéhez hasonlóan – egybe: Gellérthegy. Ha nem lehet eldönteni, melyik jelentésében szerepel, vagy ha mindkét értelmezés egyaránt lehetséges, hagyományosan az egybeírást alkalmazzák.

Hévíz - strandfürdő (345)

345

A Hévízi tó a világ legnagyobb természetes forrástava: területe 4,4 hektár, mélysége 38 méter. A gömb alakú forrásbarlang hideg és meleg vizű forrásai táplálják a tavat.

Hévíz környéke a régészeti bizonyítékok alapján már a kőkorszaktól lakott, a rómaiak idején sűrűn lakott terület volt, a gyógyvizet bizonyítottan használták a rómaiak. Az 1700-as évektől tanulmányok is megjelentek a víz gyógyhatásáról (többek közt Bél Mátyás, Szláby Ferenc írásai).

Rozsnyó (089)

089

Rožňava (19 300 lakos) több mint 700 éves bányászvároska, amely a Gömör felső részének festői szívében fekszik. A város a látogatóinak nem mindennapi élményeket nyújt az év minden szakában. Rožňava járási székhely, több fontos hivatal és intézmény központja és az idegenforgalom központja a Szlovák Karszt régióban.

A sárközi népviselet története (309)

309

Az öltözködés a mai napig az önkifejezés egyik formája. Nem volt ez másképp régen sem. Bár akkor sokkal kötöttebb és aprólékosan szabályozott formában történt mind ez. A sárközi viselet ennek remek példája. Úgy tartják, hogy ez a népviselet megkülönböztetett figyelmet érdemel. Részben az anyaghasználat, részben a felhasznált motívumok, színek miatt, mely virágkorát a 19. sz-ban élte.

A magyar képes levelezőlapok története

A magyar képes levelezőlapok története (Petercsák Tivadar: A képes levelezőlap története c. műve alapján) 

Történelmi, propaganda célzatú képeslapok. 

Képes levelezőlap, mint politikai fegyver

A képes levelezőlapok születésének dátumát illetően eltér a kutatók véleménye, egyesek 1841-re teszik, mások viszont az 1860-as évek végére, 1870-es évek elejére. Abban azonban mindenki egyet ért, hogy a ma használatos képes levelezőlap első példányát 1869. október 1-én adták föl az Osztrák-Magyar Monarchia területén. Mivel igen olcsó és praktikus formája volt a kapcsolattartásnak, így hamar nagy népszerűségre tett szert. Fénykorát a századforduló tájékán érte el, ezt jól mutatja, hogy Németországban ebben az időszakban hetente 10 millió példányt állítottak elő belőle. Magyarországon nemsokkal az első forgalomba hozott képes levelezőlap kiadását követően, 1898-ban megalakult a Hungária Képeslapgyűjtő Egyesület, akik rendszeresen tartottak képeslap kiállításokat, sőt aukciókat is. Elszánt gyűjtők előfizethettek a Képes Levelezőlap című folyóiratra, ahol első kézből tájékozódhattak a legdivatosabb, legérdekesebb képeslapokról.

Herkulesfürdő (115)

115

Herkulesfürdő üdülőhely, város a mai Románia területén, Krassó-Szörény megyében. Orsova városától 17 kilométerre északra, a Cserna folyó partján fekszik. Herkulesfürdő gyógyvizei reuma, nőgyógyászati betegségek, emésztési zavarok, periférikus idegrendszeri, légző- és mozgásszervi megbetegedések gyógyítására alkalmasak ülőfürdőként, illetve ivókúra formájában.

Cegléd (285-286)

285-286

Cegléd ma a negyedik legnépesebb (36951 fő 2020-ban) város Pest megyében, mely a fővárostól délkeleti irányba 74 km-re fekszik. Szokták az “Alföld kapuja” jelzővel is illetni. Nevének eredete a török “cegle”, “cigle” szóból ered, mely fűzfát jelent. Sokáig Czeglédként volt nyilvántartva, a későbbiekben változott át a neve a ma ismert formára.

A város tényleges megalakulásának a hivatalos dátuma 1368-ra tehető, amikor is I. Lajos király a ceglédi lakosokat az ország egész területére vonatkozóan mindenféle vámfizetés alól mentesítette, továbbá az óbudai klarisszáknak adományozta a várost, akik kezében évszázadokig volt. Az első hivatalos forrás a városról azonban 1290-re tehető. IV. László ekkor két oklevelet is állított ki Cegléd mellett (Datum probe Chegled).

A számos háború és csata során a város többször is elpusztult, továbbá a török Hódoltság területére is esett. A Hódoltság ideje alatt a magyar közigazgatás fennmaradt és a földesúr hatalma is, de viszont a magyar adó mellett a törököt is fizetniük kellett a lakosoknak.

Szegedi Városi Színház (262)

262

A Szegedi Városi Színház megtervezésére a korszak híres bécsi építészpárosát kérték fel, Ferdinand Fellnert és Hermann Helmert, akik többek között olyan remek épületeket terveztek mint a Budapesti Operettszínház vagy a kecskeméti Katona József Színház.

A Kossuth Lajos-emlékmű (203)

203

Az eredeti Horvay János által alkotott Kossuth-szoborcsoportot, melyet Kossuth Lajos emlékére készítettek el, 1927-ben adták át a Kossuth téren. A kommunista hatalom túlságosan nyomasztónak és melankolikusnak ítélte, ezért később, 1952-ben lebontották. A szobrokat nem semmisítették meg, ezeket Dombovárra szállították, ahol a mai napig meg lehet tekinteni az ottani szoborparkban.

Rechnitzer Ottokár nyomdájának képeslapjai (056)

056

Réva, Újfalu – Rechnitzer Ottokár gyűjteményi képeslapja. (056. képeslap.) Házak és egy kisebb parkos rész látható rajta.

Rechnitzer Ottokár, eszéki nyomdász  képeslapjai: