A pálfai tanítóék imént említett Lajos fia orvosnak tanul Budapesten, de hiába végzi el az egyetemet a legjobbak között, a vidéki értelmiségi családi háttér nem biztosítja a vágyott pesti kórházi, klinikai karrier feltételeit. Mátis Lajos végül, a 30-as évektől nyugdíjazásáig Őcsény első körzeti orvosaként dolgozik. Még az elhelyezkedés előtt, az őcsényi református pap leányánál, a helyi fiatalok körében ismeri meg egy lengyeltóti jegyző odalátogató lányát, Kiss Saroltát. A két lány a Kecskeméti Tanítóképzőből ismeri egymást.
Kiss Sarolta (1909-1957) jogász végzettségű apja jelentősen magasabb státuszt, társadalmi helyzetet biztosíthatott leányának, mint a korábbi gyűjtemény címzettjének vizimolnár apja. A tehetős kecskeméti Szemerey család Janka lányát feleségül véve a fiatal jogász Kiss József a Fonyódhoz közeli Lengyeltóti jegyzője, majd járásbírósági elnöke lett. Egyetlen lányuk így vidéki, de polgári környezetben nőtt föl, a helyi apácák által vezetett elemi iskolában, majd városi közegben, Kecskeméten tanult.
A lengyeltóti ház szalonjában
A tükör baloldalán Kiss József ül, jobb szélen Kiss Sarolta
Kiss Sarolta Kecskeméten, az anyai Szemerey rokonság tagjával,
Szemerey Miklóssal
Kiss Sarolta képeslapgyűjteményére jellemző a kiterjettebb polgári baráti kör, a barátnők, osztálytársak mellett több a férfi feladó, több a szerelmes üzenet is, különböző kezektől, szignókkal. A képeslapok keltezései a békeidőkre, 1925 és 1935 közé esnek, így a magyar képeslaptörténetben is jelentős világháborús motívumok nem jelennek meg a gyűjteményben. Ennek ellenére jelentős a „katonás” tematika, főleg a katonaélet napos oldalainak karikatúra jellegű ábrázolásai, köszönhetően a Ludovikára járó fiatal férfiismerősöknek. A grafikai motívumokban megjelenik a szecesszió hatása, több a külföldi grafikus által jegyzett, s külföldről érkezett képeslap, társasági üdvözlőkártya-szerűen illusztrált lap.
Ludovikás képeslapok Kiss Sarolta gyűjteményéből.
Teljes virágkorában bontakozik ki Kiss Sarolta gyűjteményében a fotó-alapú képeslapok klasszikus időszaka, az ismert műemlékekről, budapesti panorámáról készült felvételek mellett kis falvak főutcáiról, templomok belső tereiről, vagy akár kisvárosok óvodáiról is szerepelnek képeslapon megörökített fényképek. Jól megfigyelhető, hogy ebben a korszakban a fotózás elterjedésével párhuzamosan a legkülönbözőbb helyszíneket örökítették meg és sokszorozták őket képeslap-funkcióval terjesztve.
A tanítónői képzés a képeslapok tematikájában is dominál: számos oktatási intézmény fényképe látható a lapokon, köztük természetesen leggyakrabban a kecskeméti tanítóképző intézmény máig megbecsült épülete szerepel.
Kiss Sarolta bizonyára tanítóként helyezkedik el, ha nem házasodik össze a harmincas évek elején Mátis Lajossal. Ahogy Gyenizse Mária képeslapgyűjteménye, úgy az övé is eddig, a harmincas évek elejéig tart, s tölti ki az e célra vásárolt albumot.
Mátis Lajos és Kiss Sarolta - esküvői csoportkép
A harmincas évek első feléből, Dr. Mátis Lajosné címzéssel már csak néhány képeslap található benne. 1933-ban Őcsényben születik meg leányuk, Mátis Sarolta, aki később Fodor András költő felesége lesz.
De ez már egy másik történet.
Előzmény:
Gyenizse Mária és Kiss Sarolta képeslapgyűjtő albumai
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése