A képeslapok története a XIX. század utolsó évtizedeiben kezdődik. Több ország is magáénak tudja az első képeslapok és elődjeik, az első, boríték nélkül postázott levelező lapok kiadását. Az első, még kép nélküli üdvözlő állapot 1841-ben, a postabélyeg kiadása utáni évben nyomtathatták Skóciában. A levelező lapot 1861-ben Philadelphiában szabadalmaztatták olyan formátumban, hogy egyik oldalán három pontozott vonal jelölte a címzés és egy üres kocka a bélyeg helyét. Hivatalos postai forgalomba a világon elsőként éppen „nálunk”, az Osztrák-Magyar Monarchiában kerültek a levelezőlapok. Az 1869. október 1-én forgalomba hozott nyomtatványra még a „Correspondenz-Karte” feliratot nyomtatták, és, noha korábban a levétitok megőrzése miatt sokan tartottak a boríték nélküli üzenetváltási formátumtól, hatalmas sikert aratott. Az első igazán képes levelezőlap feltalálójának August Schwartz oldenburgi kereskedőt tartják, aki 1870-ben, egy postai űrlap címzési oldalának bal felső sarkába nyomtatott egy bélyeg nagyságú képet.
Az 1870-es években a levelező lap világszerte elterjedt, népszerűsége és a nyomdatechnika fejlődése az 1880-as évektől a képeslapok születéséhez vezetett.
Eleinte tollrajz, vízrajz, majd fénykép alapján készültek az illusztrációk fekete-fehér kőnyomtatással, később színes kőnyomtatást, mély és magasnyomást is használtak a kiadók. Az évszázad utolsó évtizedében már neves grafikusok is örömmel vállalták kifejezetten képeslapra szánt illusztrációk készítését, s ekkor, a kilencvenes években jelentek meg nagy számban a fénykép alapján készült tájképes, városi, falusi helyszíneket ábrázoló képes képeslapok.
Gyűjteményünk első címzettje, az első képeslapalbum összeállítója Gyenizse Mária (1880-1961) éppen ebben az évtizedben kezdett képeslapokat váltani, így gyűjteménye a képeslap-küldés hőskorába vezet.
Gyenizse Mária és Kiss Sarolta képeslapgyűjtő albumai
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése