Megnevezés
Régi képeslapok
A gyűjtemény nyitólapjának URL-je:
https://www.oldpostcards.com/about-postcards.html
Hungaricana. A különböző dokumentumtípusok speciális digitalizált gyűjteménye számos kutató számára ismert. A festmények, oklevelek, további írott dokumentumok mellett nem elhanyagolható – implicit információforrás – a magyar képeslapok elemzése.
Hungaricana nyitóoldala:
[314]
Források:
KirándulásTippek
A Krimmli-vízesés (Wikipédia)
Hetedhétország.hu
Salzburgerland.com
Kép:
Wikipédia
A Szentháromság téren, Budapesten található Nagyboldogasszony templom, másik nevén Mátyás-templom . Teljes magassága 78,16 m. Bizonyos forr ások alapján Szent István alapította 1015-ben.
Keszthely története röviden
Keszthely történelme, hivatalos oldaluk szerint, egészen az őskorig nyúlik vissza. Természetesen ebben az időben még nem Keszthely néven volt ismert. A magyar köznép csak 10. század végén telepedett le ezen a helyen, de lakosa szinte folyamatosan volt. Neve a szláv "kostel" közvetítésével a latin "castellum"-ból származik. Első említés írásban a veszprémi káptalan oklevelében található, ami 1247-ből származik. 1403-tól oppidumnak, azaz mezővárosnak nevezik az oklevelek Keszthelyt.
Nagykőrösi városház és református templom
A városházáról:
A 1705 óta áll az épület,barokk részletekkel gazdagodott a földszintje. Felújítás során, 1738-ben pedig teljesen újjépitették, a mai formáját pedig 1804-1811 között kapta. Fischer Ágoston tervei alapján 1847-ben. 1887 ben és 1950 ben új bővítéseket kapott. Sok ideig itt üzemelt a tűzjelző szolgálat 1890- ig.
A Református Templomról:
Az épület létezését már a XII. század körülre becsülik, tekintettel arra hogy az épület eredeti szerkezetét egyszer már elbontották mielőtt 1516 körül körbeépitették kiegészítve oldalsó szentélyekkel és támpillérekkel. Román stílusú de korai gótika részleteit is felfedezhetjük benne. 1907-ben nyerte el mai formáját. Eleinte két felekezet müködött benne, de végül 1740 es évek idejére már a reformátusok vezetésével müködött a templom. 1890-től pedig a tűzjelzőt ide hozták a városházából.
A Szentháromságtéri Pénzügyminisztérium
Az épületet 1901 től- 1904 ig építették Fellner Sándor tervei alapján, és 1906-ra lett átadva Pénzügyminisztériumként. A Szentháromság tér 6.szám alatt található meg.
Építészeti stílusa az angol gótika és a késő francia barokk ötvözése. Sok hasonlóságban osztozik a szintén Buda várában található Nagyboldogasszony templommal. A Kamara helyében lépett működésbe.
A Kastély:
Festetics Kristóf családjával Balatonkeresztúron élt, az 1730-as években 24.000 forintért vásárolta meg gersei Pethő Zsigmondtól annak keszthelyi birtokait, és kezdte el a várkastély helyén új otthonának, egy barokk kastélynak az építtetését. Az építkezés 1745-ben indult a megvásárolt birtokon. Többször átalakították, hozzáépítettek. Festetics György az 1780-as évek táján, valószínűleg a Jakabházi Sallér Judittal kötött házassága után, amellyel 400.000 forintnyi hozományhoz juttatta családját, bővítette a keszthelyi kastélyt, a főépületet újjáépíttette, és megépíttette azt a szárnyat, amelyben ma a könyvtár van. Létrehozta a mai könyvtártermet, melyben az akkori folyóiratok szerint mintegy 8 000 kötet volt már akkor is.
Kuba az 1900-as évek elején 1820 körül a világ legnagyobb cukortermesztője lett, ugyanis a cukortermesztése elérte a több mint 34 000 tonnát. Pontosan ezért az Amerikai Egyesült Államok nem engedte Simón Bolívart-nak , hogy függetlenné kiálltsa ki a szigetet. A 1900-as évek közepén Amerika Spanyolországnak többször is ajánlatott tett Kubáért, ám minden egyes alkalommal ezt Sapnyolország elutasította.
A Duna, hazánk legnagyobb folyója, miután északnyugaton belépett az országba és keleti irányba tartva hirtelen megváltoztatja a folyásirányát, szinte derékszöget leírva élesen elkanyarodik dél felé, ott kezdődik a Dunakanyar.
A Dunakanyar a Duna Esztergom és Budapest közötti szakasza. A folyam a Visegrádi-hegység és a Börzsöny között folyik, folyásiránya nyugat-keletiről észak-délre változik. Hegyei közé szorított Duna kanyarulata Magyarország egyik legszebb pontja. A természeti szépség Magyarország legfontosabb turisztikai látványossága, történelmi emlékek valamint a Duna menti településeket mindkét oldalon Esztergom és Visegrád között.
"Az egykori Magyar Királyi Tiszti Kaszinó épületének tervezője Khittel Rudolf és Krickl Ernő volt. Az épületegyüttes Váci utcai kétemeletes részében a kaszinó működött, míg a tömb további részében a "mindennapi szigorú katonaélet" folyt. Későbbiekben (többek között) itt alakult meg a Honvéd Együttes, az épület általában művelődési célt szolgált. Ugyanitt volt a MOGÜRT külkereskedelmi vállalat székháza is, beköltözésüket megelőzően a városvezetés támogatása nélkül (sőt ellenére) az épületet felújították. Az MKB 1993-ban kapta meg, ekkor teljes körű felújításon esett át." Tulajdonosa talán Pinke József. Az étterem a tiszti kaszinók közé tartozott
Az étterem szerepelt Az Újkor-lapok Kalaúz listájában: "fővárosi és vidéki ismertebb szállodák, vendéglők és kávéházak — „ Útmutatója* a fővárosba és a vidékre utazó közönség és a kereskedelmi utazók figyelmébe ajánlható jobb üzletek. — Ajánlható czéqek. — "
[258] |
A kecskeméti árvaház az ország első árvaházai közé sorolható. Elsősorban a pedagógus szülők félárva és árva gyermekeit fogadták az intézményben, ahol a fiúkat és lányokat külön épületrészekben elhelyezve neveltek 6-tól 18 éves korukig.
Az épületet 1897-ben építették Kecskeméten egy közel 6000 négyszögöl (kb. 21580 négyzetméter) alapterületű telekre. A kor divatja szerint neoreneszánsz stílusban épült a több szárnnyal rendelkező komplexum. A munkálatokhoz a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium az országos tanítói nyugdíjalapból, Kecskemét városa pedig mintegy 100.000 korona értékkel járult hozzá. A nyitó ünnepségre 1899 júniusában került sor. Az épületben több intézmény is helyett kapott az évek alatt. Először Országos Tanítói Árvaház volt a neve. Ekkor Faragó Béla, az árvaház alapító igazgatója, az intézményben vöröskeresztes kórházat is szervezett. 1926 és 1948 között az ő emlékére Faragó Béla Árvaháznak hívták az intézményt, 1949 őszétől pedig Faragó Béla Népi Kollégiumnak. 1951-től az Állami Ságvári Endre Szakérettségis Kollégiumot, majd néhány évre rá a Katona József Gimnáziumot helyezték át ide. 1957-ben az U alakú épület északi szárnyát megkapták a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet tisztek gyermekei, akiknek általános iskolát is kialakítottak. A park feléjük eső részén tangazdaságot is működtettek. A déli oldal újra árvaház lett Országos Nevelőintézet (ONI) néven, ahová a háború után a környékbeliek gyermekei szintén bejárhattak tanulni. 1973 és 1986 között Országos Pedagógus Gyermekotthon, 1986 és 1992 között Gyermek- és Ifjúsági Otthon, majd 1992 és 1997 között Faragó Béla Gyermek- és Ifjúsági Otthon néven működött ismét nevelőotthon.
[302] |
Lillafüred névadása
A Bükk-vidéken fekvő, Miskolchoz közel eső Hámori-tó mellé az 1890-es évek elején merült fel az egykori kormányüdülő építésének terve. A település és a szálló megálmodója gróf Bethlen András egykori földművelésügyi miniszter, aki egy vadászat alkalmával fedezte fel a környéket. A település nevét rokona, Vay Erzsébet úrhölgy tiszteletére 1882-ben adta, akinek családon belül Lilla volt a beceneve a híres költő, Csokonai Vitéz Mihály múzsája után. Nem ez volt a Vay család egyetlen kötődése a helyhez, ugyanis a 19. században fontos szerep jutott számukra Borsod vármegyében. Lilla édesapja, báró vajai Vay Béla volt Borsod vármegye főispánja és a főrendiház alelnöke. Politikai befolyásuk révén Lillafüredet jelentős kormányzati támogatáshoz juttatta, így valósulhatott meg a település nagyütemű fejlesztése.