Posta a kisasszonynak!
Két nemzedék - két személyes képeslapgyűjtemény
Gyenizse Mária és Kiss Sarolta képeslapgyűjtő albumai
Gyenizse Mária gyűjteményéről
Gyenizse család, Őcsény
Az evangélikus tanító, mint udvarló
Kiss Sarolta gyűjteményéről
Kiss család, Lengyeltóti
Kiss József Somogy megyében, a Fonyódtól délre elhelyezkedő Lengyeltótiban vállalt állást és telepedett le feleségével, járásbírósági elnökként fejezte be pályáját. Két gyermekük született, gyűjteményünk későbbi képeslapalbumának tulajdonosa: Kiss Sarolta illetve öccse, ifj. Kiss Ferenc.
Kiss Sarolta gyermekkora
Kiss Sarolta Lengyeltótiban töltötte kisgyermek éveit, elemi iskoláit is az apácák által vezetett tóti iskolában végezte. Tíz évesen iratták kecskeméti iskola, majd tanító képzőbe, így kamaszkorától kecskemérti rokonoknál lakott - ez megfigyelhető képeslapjai címzéseiben is: a szünidőben feladott képeslapokat Lengyeltótiba kapta, az iskolaidő alatt Kecskemétre érkeztek gyűjteménye tételei.
Mátis Mária képeslapjai
Kiss Sarolta levelezése: kecskeméti diákévek
A tanítőképzés mindkét család és albumtulajdonos életét meghatározta: Gyenizse Mária nővére tanítóférjének (Bocskár Ferenc) csoporttársához ment feleségül, Kiss Sarolta pedig tanítóképzős csoporttársánál, az őcsényi református lelkész lányánál találkozott Gyenizse Mária legidősebb fiával, Lajossal, leendő férjével. A Kiss Saroltának érkezett képeslapok között sok címzése szól Kecskemétre, ahol diákévei alatt édesanyja rokonainál lakott, s bizonyára sok képeslap feladója diáktárs.
Hogyan lett Gyenizse Mária Kiss Sarolta anyósa?
Első képeslapalbumunk gyűjtője, Gyenizse Mária a pálfai evangélikus tanító, Mátis István feleségeként házasságkötésük (1902?) után már kevesebb képeslapot rendezett gyűjteményébe. Három gyermekük született: Lajos, Mária és István.
Hogyan lett Kiss Sarolta Gyenizse Mária menye?
A másik véletlen ismét a tanítóképzésnek köszönhető: míg Gyenizse Máriát és Mátis István a másik Gyenizse lány házassága kapcsolta a tanítóképzőt végzett férjén (Bocskár Ferenc) keresztül annak csoporttársához, Mátis Istvánhoz, addig Kiss Saroltát szintén egy csoporttársa, az őcsényi református lelkész leánya hívta vendégségbe éppen akkor, amikor Mátis Lajos is a faluban tartózkodott.
Szilágyi lelkész leánya Szilágyi Baba, vagy csak Baba aláírással több képeslap feladójaként is szerepel gyűjteményünkben. Közös fényképek is fennmaradtak róluk.
A Kiss és Mátis családok további sorsa
Kiss József halála (1944) után felesége, Szemerey Janka lányuk lakóhelyére, Őcsénybe költözött, a lengyeltóti házat felszámolták, a fonyódi nyaralót ő és lánya családja, Mátis Lajosék vehették birtokba. Fiúk, ifj. Kiss József Agárdon élt.
A posta végórái
A képeslap túlélési esélyei
Miért éri meg egyben tartani egy személyes képeslap gyűjteményt?
Intézetünk tartalomszolgáltatási gyakorlóprojektjeiben olyan kis webgyűjtemények kialakítására vállalkozunk , amelyek a digitalizálástól a publikálásig egy-két félév alatt megvalósulhatnak. A sikerélmény mellett fontos, hogy hallgatóink élményszerűen átélve ismerjék meg a különböző munkafázisokat, az aprólékos, egységes szabályokat betartva végzett munka és a kreativitás értelmét, megtapasztalva a digitalizálás, adatfeldolgozás, kontextus-teremtés, háttérkutatás jelentőségét. A projekteket általában úgy választjuk meg, hogy témájuk tanulságos legyen és reflektáljon korunk fontos kérdéseire.
A most bemutatott gyűjtemény, bár olyan képeslapokat tartalmaz, amelyek bizonyára fellelhetőek az ismert képeslapgyűjteményekben, mégis különleges vállalkozás: két korabeli, e célra kiadott, megvásárolt képeslap gyűjtőalbum digitalizált változata, két, egymást követő generációt képviselő nő személyes gyűjteménye, így a korabeli nők levelezéséből ad tanulságos mintát.
A képmegosztás hőskora: levelekkel bombázásból – követés...
Projektünkről / Summary
Impresszum
Térkép
A képeslapokon ábrázolt helyszínek és feladási helyek - megnyitás külön ablakban: link.
Pirossal Gyenizse Mária képeslapjai, kékkel a Kiss Saroltának érkezett lapok.
Zöld gombostű jelzi a közös helyszínket.
Grafikai megoldások a magyar képeslap történetben
A ma ismert képeslapok kifejlesztése sok időt vett igénybe. Először méret, szín és egyéb előírások korlátozták, a képeslapgyártás az 1800-as évek végén és az 1900-as évek elején virágzott. A képeslapok azért voltak népszerűek, mert gyors és egyszerű módot nyújtottak az egyének közötti kommunikációra. A képeslevelezőlapokat a kreativitás Mekkájának is nevezhetjük. Hazánkban a 19. század második felétől terjedt csak el igazán a dekoratív funkcióval is bíró, díszes levelezőlapok. Mivel ezek a lapok mindenki számára elérhetőek voltak, így hamar az alkotó hajlamú emberek kedvelt művészeti forrásává vált.
Grafikai szempontból lényegében bármilyen technikával készülhettek a levelezőlapok (ceruza, tusrajz, metszet, festmény, illetve fénykép). A Posta a kisasszonynak! képeslapgyűjteményben található digitalizált lapokat grafikai szempontból figyelembe véve több kategóriát tudunk meghatározni.
Kezdetben a kézzel illusztrált, rajzos, színezett, vagy fekete fehér nyomatok voltak az elterjedtek.