Rozsnyó egy szlovák kisváros, amely jelenleg a Kassai kerület Rozsnyói járásának a székhelye, illetve római katolikus püspöki székhely is. A Sajó partján fekszik, 55 km-re Kassától, a Rozsnyói-medencében. Neve a német „Rosenau” szóból származik és rózsalugast jelent.
A történelem során többször is találkozhatunk a város nevével, hiszen nemcsak a törökök haragját kellett elszenvedniük, de II. Rákóczi Ferenc is sokat tartózkodott itt, a Rákóczi- szabadságharc alatt innen kormányozta a fennhatósága alá tartozó országrészeket.
Még II. János Pál pápa is itt tartott szentmisét 2003-as szlovákiai útja során. A városka tehát valássi szempontból is jelentős mind a mai napig, a közelben található például a Magdolna-forrás, amely búcsújáróhely, illetve számos temploma és kolostora is van.
Az egyik legszebb és leghíresebb talán a korábban Rozsnyói dómként is emlegetett a Szűz Mária mennybevétele tiszteletére szentelt székesegyház, mely a 14. század elején épült gótikus stílusban.
Az épületet egész pontosan 1403-ban fejezték be, a 15. és 16. század fordulóján építették át, illetve ezen átépítés során húzták fel mellé a Bakócz kápolnát is.
A templomot eredetileg plébániatemplomként használták, csak a püspökség megalakulásakor, 1776-tól lett püspöki katedrális. A legtöbb változás ekkor történt az épülettel, többek között a híres helyi építész J. Mayer önálló haranglábat is készített hozzá.
A székesegyház sekrestyéje alatti sírboltba a helyi püspököket helyezték örök nyugalomra. Az egyik mellékkápolnában vannak elhelyezve szent Netus tetemei, melyeket a püspökség még évszázadokkal korábban kapott ajándékba a római pápától.
A templomban egy értékes falfestmény is fennmaradt 1513-ból, melynek címe Szent Anna Harmadmagával (A Rozsnyói Metercia). A kép hátterében bányászok láthatók különböző munkafolyamatok közben, a bányakiméréstől egészen az érc elszállításáig. Kutatók feltételezik, hogy a kép készítője a lőcsei Pál mester köréből származott. A kép a középeurópai korabeli bányászat legrégibb eddig ismert grafikus ábrázolása.
Új oltár ezek után csak 1937-ben épült. További érdekesség, hogy a Jézus Szíve oltáron a karrarai márványszobor a Pozsonyban lerombolt Mária Terézia emlékmű egyik töredékéből készült.
A székesegyház a mai napig látogatható és fontos célpont a búcsújárók körében.
Források:
