A Szentháromság téren, Budapesten található Nagyboldogasszony templom, másik nevén Mátyás-templom . Teljes magassága 78,16 m. Bizonyos forr ások alapján Szent István alapította 1015-ben.
Keszthely - Balatonpart (005)
Keszthely története röviden
Keszthely történelme, hivatalos oldaluk szerint, egészen az őskorig nyúlik vissza. Természetesen ebben az időben még nem Keszthely néven volt ismert. A magyar köznép csak 10. század végén telepedett le ezen a helyen, de lakosa szinte folyamatosan volt. Neve a szláv "kostel" közvetítésével a latin "castellum"-ból származik. Első említés írásban a veszprémi káptalan oklevelében található, ami 1247-ből származik. 1403-tól oppidumnak, azaz mezővárosnak nevezik az oklevelek Keszthelyt.
Nagykőrösi városház és református templom (028)
Nagykőrösi városház és református templom
A városházáról:
A 1705 óta áll az épület,barokk részletekkel gazdagodott a földszintje. Felújítás során, 1738-ben pedig teljesen újjépitették, a mai formáját pedig 1804-1811 között kapta. Fischer Ágoston tervei alapján 1847-ben. 1887 ben és 1950 ben új bővítéseket kapott. Sok ideig itt üzemelt a tűzjelző szolgálat 1890- ig.
A Református Templomról:
Az épület létezését már a XII. század körülre becsülik, tekintettel arra hogy az épület eredeti szerkezetét egyszer már elbontották mielőtt 1516 körül körbeépitették kiegészítve oldalsó szentélyekkel és támpillérekkel. Román stílusú de korai gótika részleteit is felfedezhetjük benne. 1907-ben nyerte el mai formáját. Eleinte két felekezet müködött benne, de végül 1740 es évek idejére már a reformátusok vezetésével müködött a templom. 1890-től pedig a tűzjelzőt ide hozták a városházából.
Budapesti Pénzügyminisztérium (266)
A Szentháromságtéri Pénzügyminisztérium
Az épületet 1901 től- 1904 ig építették Fellner Sándor tervei alapján, és 1906-ra lett átadva Pénzügyminisztériumként. A Szentháromság tér 6.szám alatt található meg.
Építészeti stílusa az angol gótika és a késő francia barokk ötvözése. Sok hasonlóságban osztozik a szintén Buda várában található Nagyboldogasszony templommal. A Kamara helyében lépett működésbe.
Szabadság-szobor, Arad (039)
Aradon már 1867-ben megfogalmazódott egy emlékmű építésének igénye, az aradi vértanúkra való emlékezés céljából. Bár az Aradi Honvédegylet már az 1870-es évek elején helyezett el emlékjeleket a vértanúk és elesettek emlékére, szerettek volna egy szoborcsoporttal is emléket állítani nekik. 1867-ben megalapult a szoborbizottság, azonban csak tíz év múlva írták ki a pályázatot, amin Huszár Adolf műve nyerte el az első helyet. 1883-ban kötöttek szerződést a szobrásszal, azonban Huszár Adolf 1885-ben váratlanul elhunyt. A város és az Országos Magyar Képzőművészeti társulat Zala György szobrászművészt kérte fel a szobor befejezésére, Huszár Adolf tervei alapján. Zala György 1885 október 6-án, a vértanúk halálának évfordulóján kezdte el a szobor folytatását. A szobrot 1890 október 6-án avatták fel.
Festetics Kastély, Keszthely (341)
A Kastély:
Festetics Kristóf családjával Balatonkeresztúron élt, az 1730-as években 24.000 forintért vásárolta meg gersei Pethő Zsigmondtól annak keszthelyi birtokait, és kezdte el a várkastély helyén új otthonának, egy barokk kastélynak az építtetését. Az építkezés 1745-ben indult a megvásárolt birtokon. Többször átalakították, hozzáépítettek. Festetics György az 1780-as évek táján, valószínűleg a Jakabházi Sallér Judittal kötött házassága után, amellyel 400.000 forintnyi hozományhoz juttatta családját, bővítette a keszthelyi kastélyt, a főépületet újjáépíttette, és megépíttette azt a szárnyat, amelyben ma a könyvtár van. Létrehozta a mai könyvtártermet, melyben az akkori folyóiratok szerint mintegy 8 000 kötet volt már akkor is.
Tabán madártávlatból (197)
A képeslapon a Tabáni látkép látható a Gellért hegyről nézve, előtérben a Szent Gellért püspök emlékművel. Tabán Budapest I. kerületének negyede, városrésze. A képen még jól kivehető a Szent Demeter szerb ortodox templom, az Alexandriai Szent Katalin templom tornya. Valamint a háttérben a sértetlen Budai Vár (Királyi Palota), a Lánchíd és a Margit híd. Mivel a Királyi Palota a képeslapon sértetlennek látszik, arra következtethetünk, hogy a kép biztosan 1945 előtt készült, mert a Budai Vár (Királyi Palota) a II. világháborúban komoly károkat szenvedett el. Így a kép vélhetően a XX. század első vagy második negyedében készülhetett.
Tátika vár (319)
A Balaton fellegvára
"Tátika, mint egy korona, feltéve a tetőre,
Büszkén állott s nézett alá, a földre és időre." Kisfaludy Sándor
Büszkén állott s nézett alá, a földre és időre." Kisfaludy Sándor
A Tátika vár Zala-megyében, Zalaszántó határában fekszik. A Keszthelyi fennsík egyik legmagasabb pontja 413 méterével, a Balaton felvidéki-Nemzeti Park része. A romokat megközelítve csodás kilátás tárul a szemünk elé.
Kuba az 1900-as években (129)
Kuba az 1900-as évek elején 1820 körül a világ legnagyobb cukortermesztője lett, ugyanis a cukortermesztése elérte a több mint 34 000 tonnát. Pontosan ezért az Amerikai Egyesült Államok nem engedte Simón Bolívart-nak , hogy függetlenné kiálltsa ki a szigetet. A 1900-as évek közepén Amerika Spanyolországnak többször is ajánlatott tett Kubáért, ám minden egyes alkalommal ezt Sapnyolország elutasította.
Dunakanyar (234)
A Duna, hazánk legnagyobb folyója, miután északnyugaton belépett az országba és keleti irányba tartva hirtelen megváltoztatja a folyásirányát, szinte derékszöget leírva élesen elkanyarodik dél felé, ott kezdődik a Dunakanyar.
[234]
A Dunakanyar a Duna Esztergom és Budapest közötti szakasza. A folyam a Visegrádi-hegység és a Börzsöny között folyik, folyásiránya nyugat-keletiről észak-délre változik. Hegyei közé szorított Duna kanyarulata Magyarország egyik legszebb pontja. A természeti szépség Magyarország legfontosabb turisztikai látványossága, történelmi emlékek valamint a Duna menti településeket mindkét oldalon Esztergom és Visegrád között.
Budapest Posch étterem (226)
"Az egykori Magyar Királyi Tiszti Kaszinó épületének tervezője Khittel Rudolf és Krickl Ernő volt. Az épületegyüttes Váci utcai kétemeletes részében a kaszinó működött, míg a tömb további részében a "mindennapi szigorú katonaélet" folyt. Későbbiekben (többek között) itt alakult meg a Honvéd Együttes, az épület általában művelődési célt szolgált. Ugyanitt volt a MOGÜRT külkereskedelmi vállalat székháza is, beköltözésüket megelőzően a városvezetés támogatása nélkül (sőt ellenére) az épületet felújították. Az MKB 1993-ban kapta meg, ekkor teljes körű felújításon esett át." Tulajdonosa talán Pinke József. Az étterem a tiszti kaszinók közé tartozott
Az étterem szerepelt Az Újkor-lapok Kalaúz listájában: "fővárosi és vidéki ismertebb szállodák, vendéglők és kávéházak — „ Útmutatója* a fővárosba és a vidékre utazó közönség és a kereskedelmi utazók figyelmébe ajánlható jobb üzletek. — Ajánlható czéqek. — "
A Kecskeméti Országos Tanítói Árvaház (258)
 |
| [258] |
A kecskeméti árvaház az ország első árvaházai közé sorolható. Elsősorban a pedagógus szülők félárva és árva gyermekeit fogadták az intézményben, ahol a fiúkat és lányokat külön épületrészekben elhelyezve neveltek 6-tól 18 éves korukig.
Az épületet 1897-ben építették Kecskeméten egy közel 6000 négyszögöl (kb. 21580 négyzetméter) alapterületű telekre. A kor divatja szerint neoreneszánsz stílusban épült a több szárnnyal rendelkező komplexum. A munkálatokhoz a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium az országos tanítói nyugdíjalapból, Kecskemét városa pedig mintegy 100.000 korona értékkel járult hozzá. A nyitó ünnepségre 1899 júniusában került sor. Az épületben több intézmény is helyett kapott az évek alatt. Először Országos Tanítói Árvaház volt a neve. Ekkor Faragó Béla, az árvaház alapító igazgatója, az intézményben vöröskeresztes kórházat is szervezett. 1926 és 1948 között az ő emlékére Faragó Béla Árvaháznak hívták az intézményt, 1949 őszétől pedig Faragó Béla Népi Kollégiumnak. 1951-től az Állami Ságvári Endre Szakérettségis Kollégiumot, majd néhány évre rá a Katona József Gimnáziumot helyezték át ide. 1957-ben az U alakú épület északi szárnyát megkapták a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet tisztek gyermekei, akiknek általános iskolát is kialakítottak. A park feléjük eső részén tangazdaságot is működtettek. A déli oldal újra árvaház lett Országos Nevelőintézet (ONI) néven, ahová a háború után a környékbeliek gyermekei szintén bejárhattak tanulni. 1973 és 1986 között Országos Pedagógus Gyermekotthon, 1986 és 1992 között Gyermek- és Ifjúsági Otthon, majd 1992 és 1997 között Faragó Béla Gyermek- és Ifjúsági Otthon néven működött ismét nevelőotthon.
Lillafüred és a Palotaszálló (302)
 |
| [302] |
Lillafüred névadása
A Bükk-vidéken fekvő, Miskolchoz közel eső Hámori-tó mellé az 1890-es évek elején merült fel az egykori kormányüdülő építésének terve. A település és a szálló megálmodója gróf Bethlen András egykori földművelésügyi miniszter, aki egy vadászat alkalmával fedezte fel a környéket. A település nevét rokona, Vay Erzsébet úrhölgy tiszteletére 1882-ben adta, akinek családon belül Lilla volt a beceneve a híres költő, Csokonai Vitéz Mihály múzsája után. Nem ez volt a Vay család egyetlen kötődése a helyhez, ugyanis a 19. században fontos szerep jutott számukra Borsod vármegyében. Lilla édesapja, báró vajai Vay Béla volt Borsod vármegye főispánja és a főrendiház alelnöke. Politikai befolyásuk révén Lillafüredet jelentős kormányzati támogatáshoz juttatta, így valósulhatott meg a település nagyütemű fejlesztése.
Paris in 1930's (315)
If we are talking about Paris, the first thing which come to our mind is Eiffel Tower. The Eiffel Tower stayed the world's tallest man-made design until the culmination of the Chrysler Building in New York in 1930. Amazingly, the Eiffel Tower was nearly annihilated when the International Exposition's 20-year rent on the land terminated in 1909, however its worth as a recieving wire for radio transmission saved it. It remains generally unaltered today and is one of the world's head vacation destinations.
Deák Ferenc úti villa-sor Egerben (281)
Ausztria, Krimmler vízesés (314)
A Krimmler vízesés Ausztria legmagasabb vízesése, magassága 380 méter. A Hohe Tauern Nemzeti Park területén található, Salzburg tartomány nyugati szélén, közel az olasz határhoz, Krimml falu felett. A vízesés három lépcsőből áll: az első 1470 méterről indul és 140 méteres, a második 100 méter, a harmadik lépcső szintén 140 méter.
Bécs, Votivkirche (066)
A Votivkirche, magyarul Fogadalmi templom Bécsben található, a Ringstraßen. Ezért nevezték Ringstraßendomnak is. A templom Ferenc József császár ellen elkövetett sikertelen merénylet emlékére épült, a merénylet helyszínén. Stílusa neogótikus. Mivel a Votivkirche építészeti stílusa sokban hasonlít a Stephansdomhoz (fehér homokkőből épült, illetve mindkettő tetejét mintás csempe borítja), a turisták gyakran összekeverik a két épületet.
Rozsnyói dóm
Rozsnyó egy szlovák kisváros, amely jelenleg a Kassai kerület Rozsnyói járásának a székhelye, illetve római katolikus püspöki székhely is. A Sajó partján fekszik, 55 km-re Kassától, a Rozsnyói-medencében. Neve a német „Rosenau” szóból származik és rózsalugast jelent.
A történelem során többször is találkozhatunk a város nevével, hiszen nemcsak a törökök haragját kellett elszenvedniük, de II. Rákóczi Ferenc is sokat tartózkodott itt, a Rákóczi- szabadságharc alatt innen kormányozta a fennhatósága alá tartozó országrészeket.
Még II. János Pál pápa is itt tartott szentmisét 2003-as szlovákiai útja során. A városka tehát valássi szempontból is jelentős mind a mai napig, a közelben található például a Magdolna-forrás, amely búcsújáróhely, illetve számos temploma és kolostora is van.
Az egyik legszebb és leghíresebb talán a korábban Rozsnyói dómként is emlegetett a Szűz Mária mennybevétele tiszteletére szentelt székesegyház, mely a 14. század elején épült gótikus stílusban.
Az épületet egész pontosan 1403-ban fejezték be, a 15. és 16. század fordulóján építették át, illetve ezen átépítés során húzták fel mellé a Bakócz kápolnát is.
A templomot eredetileg plébániatemplomként használták, csak a püspökség megalakulásakor, 1776-tól lett püspöki katedrális. A legtöbb változás ekkor történt az épülettel, többek között a híres helyi építész J. Mayer önálló haranglábat is készített hozzá.
A székesegyház sekrestyéje alatti sírboltba a helyi püspököket helyezték örök nyugalomra. Az egyik mellékkápolnában vannak elhelyezve szent Netus tetemei, melyeket a püspökség még évszázadokkal korábban kapott ajándékba a római pápától.
A templomban egy értékes falfestmény is fennmaradt 1513-ból, melynek címe Szent Anna Harmadmagával (A Rozsnyói Metercia). A kép hátterében bányászok láthatók különböző munkafolyamatok közben, a bányakiméréstől egészen az érc elszállításáig. Kutatók feltételezik, hogy a kép készítője a lőcsei Pál mester köréből származott. A kép a középeurópai korabeli bányászat legrégibb eddig ismert grafikus ábrázolása.
Új oltár ezek után csak 1937-ben épült. További érdekesség, hogy a Jézus Szíve oltáron a karrarai márványszobor a Pozsonyban lerombolt Mária Terézia emlékmű egyik töredékéből készült.
A székesegyház a mai napig látogatható és fontos célpont a búcsújárók körében.
Források:
Szegedi Utász-laktanya - Mit jelent az Utász?
 |
| [027] |
A szegedi Utász laktanyában elsősorban az utász hadtestet (műszaki alakulatot) elszállásolására/ kiképzésére hozta létre a Honvédség 1920-ban. Párhuzamosan Budapesten is megalapították az első műszaki egységet.
Az utász szó eredte: útépítő - hadász . Az utászegység egyik feladata az előrenyomukó vagy a visszavonuló egységeknek biztosítani az egyenletes utakat, illetve hidakat építettek a könnyebb közlekedés értelmében. Részt vettek minden más fajta műszaki tevékenységben is, amikor ezt a parancsot kapták. Speciális feladatuk közé tartozott a taktikai robbantás, aknatelepítés, bontás stb.
A nyolvvanas években a szegedi utász illetve műszaki hadtest volt a legkomolyabb műszaki erő a honvédség berkein belül. A műszaki egységek máig szerves részét képezik a Honvédségben, de a Szegedi laktanya 1997-ben zárta be a kapuit egy százéves (1897) fennállás után. Ám máig hasznosítják a területet. Kollégium és sportpálya épült a helyére a Szegedi Tudományegyetem égisze alatt.
Források:
Sárospataki Magyar királyi állami tanítóképezde (270)
Sárospatakon először 1857-ben indult meg a tanítóképzés, a Református Főiskola keretén belül, önálló ágazatként, az akadémia és a gimnázium mellett. Azonban a református egyház nem tudta vállalni az 1868-as Eötvös-féle népiskolai törvényből fakadó pénzügyi kötelezettségeket, így a tanítóképző a következő évben az államhoz került. Így a kormányzat mentesült az új intézmény létrehozásával járó terhek alól, egyszerűen átvette az korábban kaszárnyának épült, kihasználatlan épületet, amelyet a Református Főiskola már felújított a képző számára. Az épület hamar szűknek bizonyult, és a minisztérium először a milleniumi évfordulóra, 1896-ra ígérte az építkezést, ám erre nem került sor. Az építkezésről szóló pályázatot jóval később, 1909-ben írták ki, a tanári kar többszöri kérésére.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)