A Kecskeméti református tanítóképző iskola (255)

Kecskeméten a felsőoktatást sokáig az 1830 óta működő református egyházkerületi főiskola, majd az ebből kinövő Jogakadémia jelentette. Egy református tanítóképző létesítését már régóta tervezte az egyház, mivel a Dunamelléki Református Egyházkerületben nem volt ilyen intézmény. Szükségességét jelezte, hogy az angolkisasszonyok által 1917-től működtetett tanítóképzőben a református növendékek voltak többségben. Az alapításhoz hozzájárult, hogy a reformáció 400 éves évfordulóját az egyház egy kulturális intézmény létrehozásával kívánta megünnepelni. A kecskeméti református egyháztanács végül 1918-ban hozta létre a tanítóképző intézetet, megnyitására október 31-én (a reformáció emléknapján) tartott nyilvános presbiteri díszülés keretében került sor.

A tanítás már szeptemberben megkezdődött, dacára az I. világháborút követő általános nehézségeknek, köztük több járványnak. 1919-ben, a tanácsköztársaság idején államosították a tanítóképzőt, de rövidesen visszakerült az egyházhoz. Az intézményt neves pedagógusok vezették: Pásthy Károly volt polgári iskolai igazgató, majd 1921-től egészen 1948-ig Öllős Sarolta, a zilahi óvónőképző korábbi igazgatója.

255

 
A tanítóképző kezdetben az Újkollégiumban működött. Saját épülete 1929-1930-ban épült Boskó Géza budapesti műépítész tervei szerint, gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter hathatós támogatásával. A Kaszap utcai épületegyüttest Horthy Miklós kormányzó avatta fel 1930. október 16-án (ekkor alkalmaztak először Kecskeméten elektromos hangerősítést). Az ünnepélyes átadáson a tanítóképző felvette a kormányzó nevét, de azt később ritkán használták. A hatalmas kerttel körülvett főépülethez árkádsorral csatlakoznak a pavilonszerű kisebb épületek. Itt helyezték el a Madas Károly ügyvéd végrendeletében alapított Madas Árvaházat és a református kisdedóvó intézetet is.

A Gellért-hegy története (312)

312

A Gellért-hegy (német nevén: Blocksberg) Budapest I. és XI. kerületében a Duna jobb partján álló, 235 m magas kiemelkedés. A Dunára néző meredek sziklafala és a tetejéről nyíló pesti panoráma lenyűgöző látvány. Budapest ékkövének is szokták nevezni. Földrajzi névként (domborzati név) kötőjellel írják: Gellért-hegy, városrészként pedig – más városrészek nevéhez hasonlóan – egybe: Gellérthegy. Ha nem lehet eldönteni, melyik jelentésében szerepel, vagy ha mindkét értelmezés egyaránt lehetséges, hagyományosan az egybeírást alkalmazzák.

Hévíz - strandfürdő (345)

345

A Hévízi tó a világ legnagyobb természetes forrástava: területe 4,4 hektár, mélysége 38 méter. A gömb alakú forrásbarlang hideg és meleg vizű forrásai táplálják a tavat.

Hévíz környéke a régészeti bizonyítékok alapján már a kőkorszaktól lakott, a rómaiak idején sűrűn lakott terület volt, a gyógyvizet bizonyítottan használták a rómaiak. Az 1700-as évektől tanulmányok is megjelentek a víz gyógyhatásáról (többek közt Bél Mátyás, Szláby Ferenc írásai).

Rozsnyó (089)

089

Rožňava (19 300 lakos) több mint 700 éves bányászvároska, amely a Gömör felső részének festői szívében fekszik. A város a látogatóinak nem mindennapi élményeket nyújt az év minden szakában. Rožňava járási székhely, több fontos hivatal és intézmény központja és az idegenforgalom központja a Szlovák Karszt régióban.

A sárközi népviselet története (309)

309

Az öltözködés a mai napig az önkifejezés egyik formája. Nem volt ez másképp régen sem. Bár akkor sokkal kötöttebb és aprólékosan szabályozott formában történt mind ez. A sárközi viselet ennek remek példája. Úgy tartják, hogy ez a népviselet megkülönböztetett figyelmet érdemel. Részben az anyaghasználat, részben a felhasznált motívumok, színek miatt, mely virágkorát a 19. sz-ban élte.

A magyar képes levelezőlapok története

A magyar képes levelezőlapok története (Petercsák Tivadar: A képes levelezőlap története c. műve alapján) 

Történelmi, propaganda célzatú képeslapok. 

Képes levelezőlap, mint politikai fegyver

A képes levelezőlapok születésének dátumát illetően eltér a kutatók véleménye, egyesek 1841-re teszik, mások viszont az 1860-as évek végére, 1870-es évek elejére. Abban azonban mindenki egyet ért, hogy a ma használatos képes levelezőlap első példányát 1869. október 1-én adták föl az Osztrák-Magyar Monarchia területén. Mivel igen olcsó és praktikus formája volt a kapcsolattartásnak, így hamar nagy népszerűségre tett szert. Fénykorát a századforduló tájékán érte el, ezt jól mutatja, hogy Németországban ebben az időszakban hetente 10 millió példányt állítottak elő belőle. Magyarországon nemsokkal az első forgalomba hozott képes levelezőlap kiadását követően, 1898-ban megalakult a Hungária Képeslapgyűjtő Egyesület, akik rendszeresen tartottak képeslap kiállításokat, sőt aukciókat is. Elszánt gyűjtők előfizethettek a Képes Levelezőlap című folyóiratra, ahol első kézből tájékozódhattak a legdivatosabb, legérdekesebb képeslapokról.

Herkulesfürdő (115)

115

Herkulesfürdő üdülőhely, város a mai Románia területén, Krassó-Szörény megyében. Orsova városától 17 kilométerre északra, a Cserna folyó partján fekszik. Herkulesfürdő gyógyvizei reuma, nőgyógyászati betegségek, emésztési zavarok, periférikus idegrendszeri, légző- és mozgásszervi megbetegedések gyógyítására alkalmasak ülőfürdőként, illetve ivókúra formájában.

Cegléd (285-286)

285-286

Cegléd ma a negyedik legnépesebb (36951 fő 2020-ban) város Pest megyében, mely a fővárostól délkeleti irányba 74 km-re fekszik. Szokták az “Alföld kapuja” jelzővel is illetni. Nevének eredete a török “cegle”, “cigle” szóból ered, mely fűzfát jelent. Sokáig Czeglédként volt nyilvántartva, a későbbiekben változott át a neve a ma ismert formára.

A város tényleges megalakulásának a hivatalos dátuma 1368-ra tehető, amikor is I. Lajos király a ceglédi lakosokat az ország egész területére vonatkozóan mindenféle vámfizetés alól mentesítette, továbbá az óbudai klarisszáknak adományozta a várost, akik kezében évszázadokig volt. Az első hivatalos forrás a városról azonban 1290-re tehető. IV. László ekkor két oklevelet is állított ki Cegléd mellett (Datum probe Chegled).

A számos háború és csata során a város többször is elpusztult, továbbá a török Hódoltság területére is esett. A Hódoltság ideje alatt a magyar közigazgatás fennmaradt és a földesúr hatalma is, de viszont a magyar adó mellett a törököt is fizetniük kellett a lakosoknak.

Szegedi Városi Színház (262)

262

A Szegedi Városi Színház megtervezésére a korszak híres bécsi építészpárosát kérték fel, Ferdinand Fellnert és Hermann Helmert, akik többek között olyan remek épületeket terveztek mint a Budapesti Operettszínház vagy a kecskeméti Katona József Színház.

A Kossuth Lajos-emlékmű (203)

203

Az eredeti Horvay János által alkotott Kossuth-szoborcsoportot, melyet Kossuth Lajos emlékére készítettek el, 1927-ben adták át a Kossuth téren. A kommunista hatalom túlságosan nyomasztónak és melankolikusnak ítélte, ezért később, 1952-ben lebontották. A szobrokat nem semmisítették meg, ezeket Dombovárra szállították, ahol a mai napig meg lehet tekinteni az ottani szoborparkban.

Rechnitzer Ottokár nyomdájának képeslapjai (056)

056

Réva, Újfalu – Rechnitzer Ottokár gyűjteményi képeslapja. (056. képeslap.) Házak és egy kisebb parkos rész látható rajta.

Rechnitzer Ottokár, eszéki nyomdász  képeslapjai:

A fotográfiai eljárások változásai

A fényképészet, mint szakma, a mai formájában az 1900-as évek elejétől létezik. Ekkor terjedtek el a celluloid alapú filmek, melyekre a képek készülhettek. A valódi színhű felvételek készítése a 30-as évektől volt lehetséges. Magyarországon az igazi áttörést a rendszerváltás jelentette, utána vált lehetővé a nyugaton gyártott és forgalmazott márkák itthoni elterjesztése, ezzel együtt a fotózás is elérhetővé vált a hétköznapi ember számára.

19. század második fele: A társadalom minden szintjén tömeges igény jelentkezett a valóságot legteljesebben megközelítő ábrázolás rögzítésére. A feltörekvő polgárság reális életszemlélete a valósághű ábrázolást kívánta meg. Ezt az igényt a fény felhasználásával készülő fényképek teljes mértékben kielégítették.

Kezdetben a fényképészek bármilyen eljárással is próbáltak képet készíteni, szinte mindenhol fizikai korlátokba ütköztek. Az objektívek fényerőtlenek, a nyersanyagok érzéketlenek voltak, így hamar igény mutatkozott a fejlődésre, mivel a záridők extrém hosszúra nyúltak. Állvány nélkül az első fényképezőgépeket képtelenség volt használni még napsütésben is.

A Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia (199)

A Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia (latinos nevén: Ludoviceum) a magyar katonai felsőoktatás legmagasabb képzési szintjét nyújtó intézménye volt az 1945 előtti Magyarországon. Az intézmény 1836-ban elkészült monumentális főépülete Budapest VIII. kerületében, a Ludovika téren áll, klasszicista stílusban Pollack Mihály tervei alapján épült meg.

199

Siklós, a siklósi Pelikán szálloda (073)

073

Siklós város a Siklósi járás központja, Baranya megyében található. Története az őskorig visszavezethető, a régészeti leletek szerint, az utolsó jégkorszak végén (kb. 28000 évvel ezelőtt) mamutvadász emberek éltek itt (Gravetti kultúra). Körülbelül 8000 évvel ezelőtt a területen megjelentek az első földművelők, ami a kedvezőbbé vált éghajlatnak volt köszönhető (Körös–Starčevo kultúra). Később terjedtek el a Lengyeli-, a Vučedoli-, majd a Somogyvár-Vinkovci kultúrák. A 12. Századi halomsíros kultúrákból alakultak ki később az urnamezős kultúra csoportjai. Az i.e. 8. században jelent meg a vasgyártás technológiája, melyet a Hallstatti kultúra népe hozott be a vidékre.

Harkány története (024)

024, 051, 074

Harkány a Baranya megyei Siklósi járásban található egyedülálló gyógyfürdő város. Harkány nevét az oklevelek 1323-ban említették először. A település akkoriban királyi udvarnokok földje volt. 1543-ban már a siklósi várhoz tartozott, és az Oszmán Birodalom része lett. A törökök kiűzése után a falu a Batthyány család birtokába került. 1814-ben a Batthyány család hogy megnövekedett állatállományát nagyobb területű legelőkhöz juttassa, a Gyűd és Harkány közti mocsarak lecsapolásához kezdett. Ennek kapcsán, 1823-ban az egyik lecsapoláson dolgozó Pogány János nevű jobbágy véletlenül fedezte fel az ottani kénes jellegű gyógyvízi forrást, amikor a mocsárból felbuzgó meleg vízben áztatta fájós lábát és attól meggyógyult.

Sárbogárd története (296)

296

Sárbogárd a Mezőföld közepén, Fejér megye déli részén helyezkedik el. A 19. században sok történelmi múltú kisebb nagyobb távolságra fekvő település egyesülésével jött létre. 1323-ból való a város mai központjának számító Bogárd első említése, aki besenyő nemes volt földes ura Bogárdi István. A központi település másik tagja Tinód szintén a 14. században jelenik meg. A település fontos kereskedelmi útvonalak csomópontjában feküdt már a középkorban. A török megszállás nagy pusztítást okozott a vidéken, véget vetett a kedvező időszaknak és a lakosság nagy része elmenekült. A 17. századtól kezdődött el a települések újra népesedése, amit nagyban elősegített, hogy a Zichy család tulajdonába került Sárszentmiklós 1650-ben.

Pálfa története

Pálfa Tolna megye északi részén található. Az utolsó becsült népessége 1 514 fő volt 2019-ben. A területe 34.8 km². A település eredeti neve Pálfalva volt, mely később Pálfára módosult. 1580-tól egy ideig Nagy-Pálfalvának is nevezték. Pálfa a kőkorszakban már élénk emberi tevékenység színhelye volt. Az ott talált ősemberi élet nyomai a csiszolt kőkorszakból származnak. Emberi élet nyomait a bronzkori leletek, római kori leletek, késő vaskori leletek is bizonyítják.

Magyar képeslap-gyűjtemények

Képeslapok. Egyre kevesebben és egyre ritkábban használják a kommunikációnak ezt a – korábban igencsak közkedvelt – formáját, mégis ismerjük. A képeslapok számtalan dolgot megjeleníthetnek, szólhatnak a legkülönfélébb alkalmakra, lehetnek vidámak vagy komolyak, készülhetnek különböző technikával. De egy közös bennük: részeivé váltak történelmünknek és kultúránknak. E rövid írásban a teljesség igénye nélkül mutatunk be pár példát hazánkban működő képeslap-gyűjteményekre.

Érdemes betérnie a képeslapok kedvelőjének a Zempléni Múzeumba, ha épp Szerencs község közelében jár. A múzeum képeslap-gyűjteménye dr. Petrikovits László orvos-fogorvos adományozása által jött létre. A felajánlás idején a gyűjtemény nagysága négyszázezer darabra volt tehető, ami az azóta eltelt évek alatt jelentősen nőtt, jelenleg közel egymillió darabot számlál. Petrikovits doktor úr 1967-ben a képeslapgyűjtők Szerencsen megrendezett második országos ankétján ajánlotta fel híres gyűjteményét a település számára azzal a kikötéssel, hogy abból múzeumot hozzanak létre, és azt a községből a későbbiekben sem vihetik el. “Amit fáradozással, verejtékkel összegyűjtöttem, ne szóródjék szét – ami a legtöbb magángyűjtemény sorsa – hanem közkinccsé váljék” – mondta ezt “mindenki Laci bácsija” 1967 nyarán.

A gyűjtemény manapság tudományos és tanulmányi célokat is szolgál. Közkedvelt a történészek körében, akik például eltűnt épületekre bukkanhatnak a képeslapok vizsgálata során, de használják a lapokat kertépítészek, építészek, biológusok és ornitológusok is a kutatásaikhoz.
A gyűjtemény legértékesebb, és a kutatók által is leginkább érdeklődésre számot tartó része a földrajzi lapok egysége. Itt találhatóak meg a tájképi és városképi lapok, valamint különböző települések nevezetes épületeit ábrázoló képeslapok is.

Lengyeltóti története

Lengyeltóti egy Somogy megyében fekvő kisváros, nagyjából 12 kilométerre a Balatontól.

A település nevét már egy 1116-os oklevélben is megemlítik, Villa-Tout formában. 12. század második felében épült templom a településen, ez máig fennmaradt, bár sokszor átépítették, kibővítették. Valószínű, hogy még az Árpád-korban délszláv katonák költöztek a területre, innen is kaphatta a település a „tóti” nevet.

Őcsény története (356)

356

Őcsény Tolna megye Szekszárdi járásában található község. A megyeszékhelytől mindössze 6 km-re fekvő település nevének eredete bizonytalan, de többen a fejedelmi Megyer törzzsel hozzák kapcsolatba. Fekvése miatt Sárköz kapujának is nevezik, mely a régi Sárvíz és a Duna közötti lapályos területet, jelenleg a következő hat községet foglalja magába: Őcsény, Decs, Sárpilis, Alsónyék, Pörböly és Báta. 2019-ben körülbelül 2431 fő lakott a 71,61 km2 területű településen.

Őcsény története egészen az ókorig húzódik vissza, ekkor mai területe a Római Birodalom határán helyezkedett el, ezért fontos határvédelmi feladatokat látott el. A falu melletti római castellum maradványai még évszázadokkal később is láthatók voltak, Ördögvettetésnek pedig a nép a feltöltött útját nevezte el.