Kolozsvár, Románia második legnépesebb városa és Kolozsmegye székhelye. Erdély egyik legszebb városa a Szamos völgyében helyezkedik el, Erdély fővárosának tekintik, de csak nem hivatalosan. Több ismert személy is született a városban, mint például Magyarország egyik legnagyobb uralkodója, Mátyás király és Bocskai István erdélyi fejedelem. Emellett több ismert és népszerű helye van a városnak, többek között a 14 században épült Szent Mihály templom és a Sétatér.
 |
| Forrás: Wikipédia |
 |
| Forrás: Wikipédia |
Pancsova (szerbül: Панчево (Pančevo)) város, a Dél-bánsági körzet közigazgatási központja Vajdaság Autonóm Tartományban. A Bánság déli részén, a Temes és a Duna partján fekszik. A 2011-es népszámlálási adatok szerint 123414 ember él Pancsova közigazgatási területén, ezzel a Vajdaság negyedik, Szerbia kilencedik legnépesebb városa.
Bodajk egy település Fejér megyében. Településszerkezete az adott tájra jellemző, hagyományos struktúrájú. Mára elválik a település régi, illetve újabb építésű része, jól meg lehet különböztetni a kertvárosi területeket is. Bodajk jelenleg városi rangon áll, lélekszáma megközelíti a 4000 főt.
Környéke már a kőkorból származó
bizonyítékok alapján is lakott volt, római, bronzkori és avarkori emlékek
kerültek elő innen. Első írásos említése 1193-ra tehető. Nevét a „Bodok” (mai Vértes)
hegyről kaphatta. A 18-19. században mezővárosként működött a körzet
központjaként. Magyarország legrégebbig Mária-kegyhelyeként tartják számon. Első
kápolnája I. István
király idejében állíttatott, amelynek helyén a mai katolikus templom és
rendház áll, amely jelenleg az országos műemlékvédelem alatt áll berendezésével
együtt. Mária napon rendszerint búcsút rendeznek, amely nagy tömegeket vonz be.
Korabeli írások támasztják alá, hogy Szent István számos alkalommal járt ezen a
helyen.
Bodajk híres tavát több karsztforrás táplálja a mélyből, bizonyos írások szerint Szent István fia, Imre herceg is járt a tónál. Vize rendkívül gazdag ásványi anyagokban (főként magnézium, szénsav, sziksó, vas, lúgsó) illetve szappanföld vegyül bele, amely azt eredményezte, hogy a háziasszonyoknak nem kellett külön mosószert vinniük a vízpartra, anélkül is tisztára tudták mosni ruháikat. 1736-ban kálváriát létesítettek, amely a mai napig zarándokhelyül szolgál. 1788-ban megépült a református templom a községben, és 1839-ben a klasszicista stílusú Hochburg-Lamberg kastély is. A településen élt és alkotott Peske Géza és Spányi Béla akik festményeikkel bekerültek országunk örök kincstárába, illetve emlékművet emeltek Dr. Cserháti Károly orvosnak is. A község színvonalát emeli, hogy része az Országos Kéktúra útvonalnak, továbbá közvetlen szomszédságában húzódik a Gaja-szurdokvölgy.
A háború kitörésének oka az volt, hogy a francia császár, III. Napóleon, nem nézte jó szemmel a határai mentén alakuló erős államszövetséget a Porosz Királyság és a kisebb német államok között. Az egységes német császárság létrejöttét Otto von Bismarck kancellár irányította.
A sorozatos német provokációknak köszönhetően, a francia nép nyomására a császár végül kénytelen volt hadat üzenni a porosz szövetségnek, annak ellenére, hogy tisztában volt annak katonai fölényével. Sorozatos veszteségek után, 1870. szeptember 2-án, a sedani ütközetet követően III. Napóleonnak nem volt más választása, mint a fegyverletétel.
Franciaországban a császárság megbukott, szeptember 4-én kikiáltották a harmadik köztársaságot. Majd 1871. január 18-án Versailles-ban a német fejedelmek jelenlétében bejelentették a Német Birodalom megszületését és I. Vilmost császárrá koronázták.
Ennek a háborúnak az egyik viszonylag jelentéktelen csatája volt a havannai csata, Kuba partjainál, amelyre 1870. november 9-én került sor, vagyis jóval a fegyverletétel után. Ez volt a háború egyetlen tengeri ütközete. Érdekessége, hogy csupán két hajó, a francia Bouvet és a német Meteor csapott össze.
Pest megyében, Budapesttől körülbelül 25 km-re, Gödöllőn található Magyarország egyik legnagyobb barokk kastélya, a 18. században épült Gödöllői Királyi Kastély, vagy ismertebb nevén Grassalkovich Kastély.
Grassalkovich I. Antal, Mária Terézia bizalmasának megbízásából, Mayerhoffer András tervei alapján 1735-ben kezdődött az építkezés. A század folyamán több szakaszban bővítette az épületegyüttest, majd fia és unokája is folytatta a fejlesztéseket. Az itt alkalmazott építészeti megoldások példaként szolgáltak az országban épülő kastélyok számára.
John Knox (1514-1572) a skót reformáció egyik vezető alakja volt. Nevéhez köthető a puritanizmus megalapítása. Korai éveiről, neveltetéséről nagyon keveset tudunk, papságot tanult ám az egyetemet nem végezte el. Szolgált az egyház berkein belül, majd nevelőként tevékenykedett. Protestáns vallása miatt aztán rejtőznie, menekülnie, rabszolgaságra kényszerült, börtönbe zárták több alkalommal is Európa országaiban. VI. Eduárd uralkodásának ideje alatt tekintélyes mivoltának köszönhetően több jelentős reformációval kapcsolatos kérdésben döntő volt véleménye. Ezután I. Mária ideje alatt ismét el kényszerűt hagynia az országot a protestáns üldözés miatt ami által Kálvin János tanítványa lett. Ezalatt megnősült és két fia született Genfben. Itt írt egy igen negatív hangvételű művet a női uralkodókról (First Blast of the Trumpet against the Monstrous Regiment of Women, Genf, 1555). I. Erzsébet hatalomra kerülését követően visszatért Skóciába ahol kálvinista stílusú egyházat alapított. Több jelentős művet alkotott élete során, mint például A Faythfull admonition, Zürich, 1554 vagy a The History of the Reformation in Scotland, Edinburgh – London, 1564.
Győrből a Szigetköz felé indulva az első település a ma közigazgatásilag a megyeszékhelyhez tartozó Révfalu. A név is őrzi, hogy itt ősi átkelő van a Mosoni-Dunán; erről az első ismert adat - egy 1296-ban kiadott kiváltságlevél, amikor a győri püspök kiváltságot kap, vámmentességet Győrrel való közlekedésre, sőt megengedte saját gyalogrév használatát, a révfalui átkelőhelyre.
Kiskunhalas város Bács-Kiskun megyében, a Kiskunságban, a Kiskunhalasi járásban
Kiskunhalas a Duna-Tisza közén, Budapesttől délre 140 km-re, a Homokhátság legmagasabb részén fekszik.
Nyíregyháza:
Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében fekszik az észak-alföldi régióban, valamint Debrecen mellett az Észak-Alföld legjelentősebb városa. A 4-es, 41-es, 36-os és 38-as főutak kereszteződésénél, a Nyírség központjában fekszik, mint mezőváros.
Története:
Már a honfoglalás idejében lakott terület volt. A települést 1209-ben Nyír néven emlegették, majd 1236-ban lett temploma, innen kapta a második nevét.
A 15.század közepén a várost körülbelül 400-an lakták, török időkben viszont sokan elhagyták. A várost elhagyó lakosok helyére hajdúkat telepítettek be, így a város megszerezte a hajdúvárosi rangot. A várost Bocskai István 1605-ben foglalta el, majd halála után 1620-ig Erdélyhez csatolták.
Nyíregyháza lakosainak száma 1750 táján 500 fő volt.
A Duna által elválasztott két település, Tahi és Tótfalu egyesítésével jött létre. "Tahi" valószínűleg szláv eredetű személynév, a "tót" pedig a magukat szlávoknak tartó szlovén népcsoportra utal. A települések első említése („Tah” ) 1237-ből és 1447-ből („Thotfalw” ) származik.
Jelenleg Pest megye Szentendre járásában található, lakossága egy 2018-as adat szerint kb. 5700 fő.
