Budapesti Igazságügyi Palota (045)

045

Története

A régi Igazságügyi Palotát (mai Néprajzi Múzeum), ami az egykori Magyar Királyi Kúria számára készült, Hauszmann Alajos tervei szerint építették 1893-1896 között.
Az építkezési engedélyt 1893. június 15-en kapták meg Pest Város Tanácsától. A tényleges munkálatok ugyanezen év augusztusában kezdődtek el. Az épület, a szerződésben foglaltak szerint, 1896. május 1-én átadásra került. A palota teljes építési költsége megközelítőleg 2,5 milliárd forintba került.
A telken, amelyre az Igazságügyi Palota épült, régebben a Geitner és Rausch Vasgyár és egy társzekerek őrzésére alkalmas katonai raktár működött.
Az épület egy igazi remekmű, Hauszmann Alajos egyik legnagyszerűbb alkotása. A monumentális épületnek négy homlokzata van: a főhomlokzat a Kossuth térről csodálható meg, a két oldalhomlokzat a Szalay és az Alkotmány utcából látható, míg a hátsó homlokzat a Vajkay utcára néz.
A stílusa neoreneszánsz, de megfigyelhető rajta néhány barokkos részlet is.
Az épület részletesebb leírását az alábbi oldalon olvashatja.

Mária-Gyüdi templom (041)

041

A Villányi hegység déli oldalán, az Esztergomból induló Magyar Zarándokút végállomásánál található Máriagyűdi Kegyhely már több évszázada népszerű helye a zarándokok körében, akik testi-lelki gyógyulás céljából látogatnak el a Szűzanyához.

Kálvin-tér (209)

209

A mai Kálvin-tér hosszú történelmi múlttal és sok különböző névvel rendelkezett mielőtt elért volna a mostani megnevezéséig. “A 18. századtól Ketschkemeterplatz (Kecskeméti tér), illetve Heu- und Borstenviehhändler Platz (Széna- és sertéskereskedők tere), a 19. századtól Heumarkt (Széna piac), 1866-tól Heuplatz (Széna tér), 1874-től Calvin tér, 1953-tól újabb írásmóddal Kálvin tér.” Nevét végül Kálvin János francia származású svájci reformátorról kapta.

Folyamatos fejlődése és változása elkerülhetetlen volt annak köszönhetően, hogy a belváros egyik legforgalmasabb csomópontja és három kerület metszetében helyezkedik el. A 18. Század folyamán az akkor még két különböző város Buda és Pest népessége kimagaslóan elkezdett megnövekedni bevándorlók által és ennek köszönhetően új házakat építettek majd a század végére a korábbi falak lebontásával tervezés nélkül alakultak ki az akkori utcák.

Aradi emlékmű a kivégeztetések idején (021)

021

Az emlékművet Aradon állították fel 1881. október 6-án. Az emlékmű egy mesterséges domb tetején álló obeliszk, amelynek egyik oldalán az 1849.október 6. dátum szerepel, a többi oldalon pedig a 13 aradi vértanú neve kivégzésük sorrendjében. 

A Gresham-palota (195)

195

A Gresham-palota Budapest egyik építészeti látványossága a sok közül. Az évtizedek alatt többször változásokon ment keresztül, de szerencsére máig gyönyörködhetünk pompájában.

Építése

A 19. század elején Deron Antal nagykereskedő számára épült a klasszicista palota, amit aztán eladott gróf Nákó Jánosnak, aki görög származású üzletember volt. Innen lett ismert "Nákó-ház" néven az épület. De nem csak ők használtak, ugyanis a Magyar Tudományos Akadémia is ülésezett ott, amíg saját épületük el nem készült, valamint a Lánchíd angol építőit is elszállásolták a 162 szobában. Végül ennek helyén (Roosevelt tér 4-6) épült a Gresham-palota Quitter Zsigmond tervei alapján 1904-1906-ig.

Ostende kávéház Budapesten (264)

264

Kosztolányi Dezső száz évvel ezelőtt egyszerűen csak kávévárosként emlegette Budapestet. Nem csoda, hiszen alig tehettünk volna meg néhány lépést, hogy ne ütközzünk egy kávéházba.

A Centrál (Károlyi utca 9.) az 1910-es évek elején

Az eleinte fekete levesként is emlegetett kávét a törökök hozták Magyarországra, de azt borivó nemzet lévén nem kedveltük meg az italt. Az első pesti kávéfőzők a tizennyolcadik század első éveiben jelentek meg, virágzásuk pedig egészen a második világháború utánig tartott. A 20. század elején már csaknem 500 kávéház működött a Budapesten, ami alkalmat adott a legkülönbözőbb embereknek beszélgetésre és politizálásra. Az asztaltársaságok közül néhány már a 19. században kultúrtörténeti jelentőségű volt. Az 1910-es évek legjelentősebb kávéházai például a Centrál vagy a New York és ezek közé tartozott az Ostende kávéház, amely 1100 vendéget volt képes befogadni, díszítése pedig szecessziós jegyeket mutatott.

History of PostCards in India and Worldwide

The early mass-printed postcards had no photos on them. They were intended to convey a stamp and the "mail to" address on one side. The opposite side was utilized for the sender's message. In 1861 (in Philadelphia, U.S.), John P. Charlton got a copyright on a private postal card in 1861. Be that as it may, his patent application was declined. Charlton offered his copyright to H. L. Lipman, who delivered and sold the Lipman's Postal Card. It was a non-pictorial message card with a stamp box and address line on one side and a clear message space on the other. Publicists utilized Lipman cards to print messages and outlines. He is viewed as the dad of the advanced postcard. These cards were utilized until 1873 when the United States gave the public authority postal card.

A comparative card was utilized in Belgium in 1864. In 1865, Dr. Heinrich von Stephan, from Germany, proposed the postal card while going to the Austro-German Postal Conference. His thought was dismissed. A couple of years after the fact, Dr. Emanuel Hermann of Vienna (a financial matters educator), proposed the postcard once more, this time incredibly dazzling the Austrian Post Office. On October 1, 1869, the world's first government postal card was conceived. Austria sold these postal cards, with engraved stamp, that were called Correspondenz Karte. During the initial three months in the wake of being given, almost 3 million cards were sold. 

History of Postcards Worldwide

The production of postcards was introduced in the late 19th and early 20th centuries as an easy and quick way for people to convey messages, they became extremely popular.

In 1865, an "Open post-sheet" made of stiff paper was first proposed by Prussian postal official, Dr. Heinrich von Stephan. He suggested that one side would be saved for a recipient location, and the other for a concise message. His proposition was denied of being excessively extremist and authorities didn't completely accept that anybody would enthusiastically surrender their privacy. 

In October 1869, the post office station of Austria-Hungary acknowledged a similar proposition without pictures, and 3 million cards were sent inside the initial 3 months. With the flare-up of the Franco-Prussian War in July 1870, the public authority of the North German Confederation chose to accept the exhortation of Austrian Dr. Emanuel Herrmann and gave postal for warriors to reasonably send home from the war ground.

Golden Period for Postcards

The time of 1900 to 1915 is supposed to be the brilliant period of postcards ever. Up to 12 times each day in enormous urban communities postcards were proficiently and successfully the instant message of their time were conveyed and gotten. It was considered modest and more helpful to send postcards.

The earliest known printed picture postcard was made in France in 1870 with a picture on one side. The cards had a lithographed design imprinted on them containing meaningful pictures of heaps of combat hardware on one or the other side with the engraving "Battle of 1870".

Szarvaskői várrom (320)

320

A szarvaskői vár egy mára már elpusztult vár, melynek romjai a Bükk-vidék csúcsrégiójának nyugati peremén, a Keselyű-hegy északkeleti nyúlványán található egy meredek sziklás hegy tetején. Egykor Cserépvárral és a Dédesi várral együtt Eger elővára volt.[3] Keletkezésének pontos idejét nem ismerjük, de az iratok alapján jól be lehet határolni, hogy 1261-1295 között építtették az egri püspökök. A Rákóczi-szabadságharc után is püspöki birtok maradt, de hadi szerepe megszűnt, így az elhagyatott vár a 18. század második felében teljesen elpusztult.[4] A várrom ma Szarvaskő kiemelkedő turisztikai látványossága, amely jelenleg kilátóként működik. A különleges és ritka növényfajok miatt a Várhegy a Bükki Nemzeti Park része.

Egri vár (284)

284

A vár története

Eger történelmi múltú városát a hasonló nevű patak két oldalán találhatjuk a Bükk-vidék központi részének déli lábainál. Szent István király itt alapította meg az első püspökségek egyikét, az Egri egyházmegyét, melynek területe egészen a Kárpátok gerincéig húzódott. Az 1970-es, majd az 1990-es évek ásatásai tárták fel a 11. századi, román stílusú rotunda maradványait (makettje a vártörténeti kiállításon látható). Falait sárba rakott kőből építették. A templom keleti végét kis, patkó alakú szentély zárta le. A csaknem pontosan a körépítmény közepén talált, kőből épített, kőfejtámaszos sírhelyen feltehetően az első püspökök egyikét temették el. A körtemplom melletti temető sírjaiból előkerült gazdag leletanyagból (zománcberakásos függők stb.) nyugati hittérítők letelepedésére következtetnek. A rotundához nyugat felől egy hosszú építmény csatlakozott: vélhetőleg ez volt az első püspöki palota.

Az Árpád-kor elején az egri püspök menedékvára a felsőtárkányi Várhegy hatalmas erődítménye volt, de ezt a tatárok lerombolták. Az egri Várhegyen a 13. században csak kisebb erősség volt, a magas kőfalakat az országos újjáépítés részeként, az egri püspök parancsára emelték. A Szent János evangélista tiszteletére szentelt, háromhajós, román stílusú székesegyházat föltehetően Szent László király idején, a 11. század végén emelték. A székesegyházról a 14. századi krónikákban a várat is Szent János evangélista várának nevezték.

Marosszentkirály [Enyedszentkirály], Bánffy-kastély (023)

023

Marosszentkirály (Sâncraiu de Mures) Marosvásárhelytől körülbelül 4 kilométerre, az Erdélyi-medence közepén található. A település története az Árpád-korba nyúlik vissza. Első említése 1256-ból való, amikor a Zenhkyral név egy oklevélben tűnik fel, mint Nagy Fülöp birtoka. 1291-től a Csanád nemzetség tagjai nemesek voltak. A település neve folyamatosan változott: Zenthkyral (1430), Zenthkyraly (1576), Szent-Király (1750), Maros Szent Király (1760-1762), Enyedszentkirály (1913). 

A kiscelli római katolikus templom (020)

 020

Vas megye észak-keleti részén fekszik Celldömölk. A kisváros öt település egyesítésből jött létre: Pordömölk, Nemesdömölk, Kiscell, Alsóság és Izsákfa. Kiscellt és Nemesdömölköt 1903-ban egyesítették, az új település neve Celldömölk lett. Alsóságot 1950-ben csatolták Celldömölkhöz, majd Izsákfát 1978-ban, a település várossá nyilvánításakor. Fekvésének, természeti értékeinek és vallásos szerepének hála jelentős turisztikai és egyházi szerepet tölt be a térségben. Az egykori települések karaktere, jellegzetességei még ma is felismerhetőek.  

Református Főgimnázium és Jogakadémia (253)

253

Kecskeméten a Kálvin téren épült fel szecessziós stílusban az Újkollégium 1912-ben. Jelenleg a Református Kollégium Általános Iskolájának és Gimnáziumának ad helyet.

A Református Egyháztanács 1912-ben döntött úgy, hogy megépítteti az Újkollégiumot. Az Építésügyi Bizottság Mende Valér és Domby Lajos terveit választotta, akik önkéntes alapon készítették el azokat.

Magyar Királyi Operaház (265)

265

A Magyar Állami Operaház az egyetlen olyan színház Magyarországon, amely operákra és balettekre szakosodott. Az épület neoreneszánsz stílusban épület a 19. Században. A terveket Ybl Miklós készítette. A belső terek díszítésében olyan híres magyar művészek vettek részt, mint Székely Bertalan, Than Mór és Lotz Károly. 

Kolozsvár, Sétatér (025)

025

Kolozsvár, Románia második legnépesebb városa és Kolozsmegye székhelye. Erdély egyik legszebb városa a Szamos völgyében helyezkedik el, Erdély fővárosának tekintik, de csak nem hivatalosan. Több ismert személy is született a városban, mint például Magyarország egyik legnagyobb uralkodója, Mátyás király és Bocskai István erdélyi fejedelem. Emellett több ismert és népszerű helye van a városnak, többek között a 14 században épült Szent Mihály templom és a Sétatér. 

Forrás: Wikipédia 

A Sétatér Kolozsvár egyik legnépszerűbb helye, ami a Szamos partján helyezkedik el. A nagymúltú város parkjának története egészen az 1830-as évekig nyúlik vissza és 2010 óta Kolozsvár történelmi műemlék-adatbázisában is szerepel. A parkot valamikor Népkertnek hívták, amit nem hiába kapott, ugyanis mindenki a magáénak érezte a Sétateret.

A park életében az első mérföldkő 1827-ben történt, amikor a kolozsvári Jóltevő Asszonyi Egyesület bérbe vette a felületet, mint kikapcsolódási lehetőséget biztosító terület létrehozása érdekében.

Krasznahorka vára (035)

035

Forrás: Wikipédia

Krasznahorka vára Magyarország határához közel fekszik, Felvidéken. Azon kevés várak közé tartozik, ami máig megmaradt szépen és épségben. A várat a Csetneki és a Máriássy család építtette a 13. század második felében. A várat a Máriássy család birtokolta 1290-1352 között, majd a Bebekek szerezték meg ezután, akik kibővítették a várat. 1440-es években Giskra foglalta el, majd Mátyás király visszavette. 1556-ban Ferdinánd király serege sikertelenül ostromolta meg a várat, ezt követően 1566-ban Schwendi Lázár vette be, ezután a vár királyi kézbe került és a vár kapitányává Andrássy Pétert nevezték ki, aki II. Rudolf császár szolgálatában állt. Így került a vár az Andrássy család tulajdonába, ezt követően négy évszázadon át volt a család birtokában. 

Pancsova története (042)

042

Pancsova (szerbül: Панчево (Pančevo)) város, a Dél-bánsági körzet közigazgatási központja Vajdaság Autonóm Tartományban. A Bánság déli részén, a Temes és a Duna partján fekszik. A 2011-es népszámlálási adatok szerint 123414 ember él Pancsova közigazgatási területén, ezzel a Vajdaság negyedik, Szerbia kilencedik legnépesebb városa.

Bodajk (Fehérmegye) látkép (065)

065

Bodajk egy település Fejér megyében. Településszerkezete az adott tájra jellemző, hagyományos struktúrájú. Mára elválik a település régi, illetve újabb építésű része, jól meg lehet különböztetni a kertvárosi területeket is. Bodajk jelenleg városi rangon áll, lélekszáma megközelíti a 4000 főt.

Környéke már a kőkorból származó bizonyítékok alapján is lakott volt, római, bronzkori és avarkori emlékek kerültek elő innen. Első írásos említése 1193-ra tehető. Nevét a „Bodok” (mai Vértes) hegyről kaphatta. A 18-19. században mezővárosként működött a körzet központjaként. Magyarország legrégebbig Mária-kegyhelyeként tartják számon. Első kápolnája I. István király idejében állíttatott, amelynek helyén a mai katolikus templom és rendház áll, amely jelenleg az országos műemlékvédelem alatt áll berendezésével együtt. Mária napon rendszerint búcsút rendeznek, amely nagy tömegeket vonz be. Korabeli írások támasztják alá, hogy Szent István számos alkalommal járt ezen a helyen.

Bodajk híres tavát több karsztforrás táplálja a mélyből, bizonyos írások szerint Szent István fia, Imre herceg is járt a tónál. Vize rendkívül gazdag ásványi anyagokban (főként magnézium, szénsav, sziksó, vas, lúgsó) illetve szappanföld vegyül bele, amely azt eredményezte, hogy a háziasszonyoknak nem kellett külön mosószert vinniük a vízpartra, anélkül is tisztára tudták mosni ruháikat.  1736-ban kálváriát létesítettek, amely a mai napig zarándokhelyül szolgál. 1788-ban megépült a református templom a községben, és 1839-ben a klasszicista stílusú Hochburg-Lamberg kastély is. A településen élt és alkotott Peske Géza és Spányi Béla akik festményeikkel bekerültek országunk örök kincstárába, illetve emlékművet emeltek Dr. Cserháti Károly orvosnak is. A község színvonalát emeli, hogy része az Országos Kéktúra útvonalnak, továbbá közvetlen szomszédságában húzódik a Gaja-szurdokvölgy.

A havannai csata, 1870 (136)

136

1870-től 1871-ig tartott az a porosz-francia háború, amely végül a porosz-német összefogás győzelmével zárult, és amely mindkét fél számára jelentős területi és politikai változásokkal járt.  

A háború kitörésének oka az volt, hogy a francia császár, III. Napóleon, nem nézte jó szemmel a határai mentén alakuló erős államszövetséget a Porosz Királyság és a kisebb német államok között. Az egységes német császárság létrejöttét Otto von Bismarck kancellár irányította.  

A sorozatos német provokációknak köszönhetően, a francia nép nyomására a császár végül kénytelen volt hadat üzenni a porosz szövetségnek, annak ellenére, hogy tisztában volt annak katonai fölényével. Sorozatos veszteségek után, 1870. szeptember 2-án, a sedani ütközetet követően III. Napóleonnak nem volt más választása, mint a fegyverletétel.  

Franciaországban a császárság megbukott, szeptember 4-én kikiáltották a harmadik köztársaságot. Majd 1871. január 18-án Versailles-ban a német fejedelmek jelenlétében bejelentették a Német Birodalom megszületését és I. Vilmost császárrá koronázták.  

Ennek a háborúnak az egyik viszonylag jelentéktelen csatája volt a havannai csata, Kuba partjainál, amelyre 1870. november 9-én került sor, vagyis jóval a fegyverletétel után. Ez volt a háború egyetlen tengeri ütközete. Érdekessége, hogy csupán két hajó, a francia Bouvet és a német Meteor csapott össze.

Gödöllő, parkrészlet az üvegházzal (274)

 274

Pest megyében, Budapesttől körülbelül 25 km-re, Gödöllőn található Magyarország egyik legnagyobb barokk kastélya, a 18. században épült Gödöllői Királyi Kastély, vagy ismertebb nevén Grassalkovich Kastély.  

Grassalkovich I. Antal, Mária Terézia bizalmasának megbízásából, Mayerhoffer András tervei alapján 1735-ben kezdődött az építkezés. A század folyamán több szakaszban bővítette az épületegyüttest, majd fia és unokája is folytatta a fejlesztéseket. Az itt alkalmazott építészeti megoldások példaként szolgáltak az országban épülő kastélyok számára.