Herkulesfürdő (115)

115

Herkulesfürdő üdülőhely, város a mai Románia területén, Krassó-Szörény megyében. Orsova városától 17 kilométerre északra, a Cserna folyó partján fekszik. Herkulesfürdő gyógyvizei reuma, nőgyógyászati betegségek, emésztési zavarok, periférikus idegrendszeri, légző- és mozgásszervi megbetegedések gyógyítására alkalmasak ülőfürdőként, illetve ivókúra formájában.

Cegléd (285-286)

285-286

Cegléd ma a negyedik legnépesebb (36951 fő 2020-ban) város Pest megyében, mely a fővárostól délkeleti irányba 74 km-re fekszik. Szokták az “Alföld kapuja” jelzővel is illetni. Nevének eredete a török “cegle”, “cigle” szóból ered, mely fűzfát jelent. Sokáig Czeglédként volt nyilvántartva, a későbbiekben változott át a neve a ma ismert formára.

A város tényleges megalakulásának a hivatalos dátuma 1368-ra tehető, amikor is I. Lajos király a ceglédi lakosokat az ország egész területére vonatkozóan mindenféle vámfizetés alól mentesítette, továbbá az óbudai klarisszáknak adományozta a várost, akik kezében évszázadokig volt. Az első hivatalos forrás a városról azonban 1290-re tehető. IV. László ekkor két oklevelet is állított ki Cegléd mellett (Datum probe Chegled).

A számos háború és csata során a város többször is elpusztult, továbbá a török Hódoltság területére is esett. A Hódoltság ideje alatt a magyar közigazgatás fennmaradt és a földesúr hatalma is, de viszont a magyar adó mellett a törököt is fizetniük kellett a lakosoknak.

Szegedi Városi Színház (262)

262

A Szegedi Városi Színház megtervezésére a korszak híres bécsi építészpárosát kérték fel, Ferdinand Fellnert és Hermann Helmert, akik többek között olyan remek épületeket terveztek mint a Budapesti Operettszínház vagy a kecskeméti Katona József Színház.

A Kossuth Lajos-emlékmű (203)

203

Az eredeti Horvay János által alkotott Kossuth-szoborcsoportot, melyet Kossuth Lajos emlékére készítettek el, 1927-ben adták át a Kossuth téren. A kommunista hatalom túlságosan nyomasztónak és melankolikusnak ítélte, ezért később, 1952-ben lebontották. A szobrokat nem semmisítették meg, ezeket Dombovárra szállították, ahol a mai napig meg lehet tekinteni az ottani szoborparkban.

Rechnitzer Ottokár nyomdájának képeslapjai (056)

056

Réva, Újfalu – Rechnitzer Ottokár gyűjteményi képeslapja. (056. képeslap.) Házak és egy kisebb parkos rész látható rajta.

Rechnitzer Ottokár, eszéki nyomdász  képeslapjai:

A fotográfiai eljárások változásai

A fényképészet, mint szakma, a mai formájában az 1900-as évek elejétől létezik. Ekkor terjedtek el a celluloid alapú filmek, melyekre a képek készülhettek. A valódi színhű felvételek készítése a 30-as évektől volt lehetséges. Magyarországon az igazi áttörést a rendszerváltás jelentette, utána vált lehetővé a nyugaton gyártott és forgalmazott márkák itthoni elterjesztése, ezzel együtt a fotózás is elérhetővé vált a hétköznapi ember számára.

19. század második fele: A társadalom minden szintjén tömeges igény jelentkezett a valóságot legteljesebben megközelítő ábrázolás rögzítésére. A feltörekvő polgárság reális életszemlélete a valósághű ábrázolást kívánta meg. Ezt az igényt a fény felhasználásával készülő fényképek teljes mértékben kielégítették.

Kezdetben a fényképészek bármilyen eljárással is próbáltak képet készíteni, szinte mindenhol fizikai korlátokba ütköztek. Az objektívek fényerőtlenek, a nyersanyagok érzéketlenek voltak, így hamar igény mutatkozott a fejlődésre, mivel a záridők extrém hosszúra nyúltak. Állvány nélkül az első fényképezőgépeket képtelenség volt használni még napsütésben is.

A Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia (199)

A Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia (latinos nevén: Ludoviceum) a magyar katonai felsőoktatás legmagasabb képzési szintjét nyújtó intézménye volt az 1945 előtti Magyarországon. Az intézmény 1836-ban elkészült monumentális főépülete Budapest VIII. kerületében, a Ludovika téren áll, klasszicista stílusban Pollack Mihály tervei alapján épült meg.

199

Siklós, a siklósi Pelikán szálloda (073)

073

Siklós város a Siklósi járás központja, Baranya megyében található. Története az őskorig visszavezethető, a régészeti leletek szerint, az utolsó jégkorszak végén (kb. 28000 évvel ezelőtt) mamutvadász emberek éltek itt (Gravetti kultúra). Körülbelül 8000 évvel ezelőtt a területen megjelentek az első földművelők, ami a kedvezőbbé vált éghajlatnak volt köszönhető (Körös–Starčevo kultúra). Később terjedtek el a Lengyeli-, a Vučedoli-, majd a Somogyvár-Vinkovci kultúrák. A 12. Századi halomsíros kultúrákból alakultak ki később az urnamezős kultúra csoportjai. Az i.e. 8. században jelent meg a vasgyártás technológiája, melyet a Hallstatti kultúra népe hozott be a vidékre.

Harkány története (024)

024, 051, 074

Harkány a Baranya megyei Siklósi járásban található egyedülálló gyógyfürdő város. Harkány nevét az oklevelek 1323-ban említették először. A település akkoriban királyi udvarnokok földje volt. 1543-ban már a siklósi várhoz tartozott, és az Oszmán Birodalom része lett. A törökök kiűzése után a falu a Batthyány család birtokába került. 1814-ben a Batthyány család hogy megnövekedett állatállományát nagyobb területű legelőkhöz juttassa, a Gyűd és Harkány közti mocsarak lecsapolásához kezdett. Ennek kapcsán, 1823-ban az egyik lecsapoláson dolgozó Pogány János nevű jobbágy véletlenül fedezte fel az ottani kénes jellegű gyógyvízi forrást, amikor a mocsárból felbuzgó meleg vízben áztatta fájós lábát és attól meggyógyult.

Sárbogárd története (296)

296

Sárbogárd a Mezőföld közepén, Fejér megye déli részén helyezkedik el. A 19. században sok történelmi múltú kisebb nagyobb távolságra fekvő település egyesülésével jött létre. 1323-ból való a város mai központjának számító Bogárd első említése, aki besenyő nemes volt földes ura Bogárdi István. A központi település másik tagja Tinód szintén a 14. században jelenik meg. A település fontos kereskedelmi útvonalak csomópontjában feküdt már a középkorban. A török megszállás nagy pusztítást okozott a vidéken, véget vetett a kedvező időszaknak és a lakosság nagy része elmenekült. A 17. századtól kezdődött el a települések újra népesedése, amit nagyban elősegített, hogy a Zichy család tulajdonába került Sárszentmiklós 1650-ben.

Pálfa története

Pálfa Tolna megye északi részén található. Az utolsó becsült népessége 1 514 fő volt 2019-ben. A területe 34.8 km². A település eredeti neve Pálfalva volt, mely később Pálfára módosult. 1580-tól egy ideig Nagy-Pálfalvának is nevezték. Pálfa a kőkorszakban már élénk emberi tevékenység színhelye volt. Az ott talált ősemberi élet nyomai a csiszolt kőkorszakból származnak. Emberi élet nyomait a bronzkori leletek, római kori leletek, késő vaskori leletek is bizonyítják.

Magyar képeslap-gyűjtemények

Képeslapok. Egyre kevesebben és egyre ritkábban használják a kommunikációnak ezt a – korábban igencsak közkedvelt – formáját, mégis ismerjük. A képeslapok számtalan dolgot megjeleníthetnek, szólhatnak a legkülönfélébb alkalmakra, lehetnek vidámak vagy komolyak, készülhetnek különböző technikával. De egy közös bennük: részeivé váltak történelmünknek és kultúránknak. E rövid írásban a teljesség igénye nélkül mutatunk be pár példát hazánkban működő képeslap-gyűjteményekre.

Érdemes betérnie a képeslapok kedvelőjének a Zempléni Múzeumba, ha épp Szerencs község közelében jár. A múzeum képeslap-gyűjteménye dr. Petrikovits László orvos-fogorvos adományozása által jött létre. A felajánlás idején a gyűjtemény nagysága négyszázezer darabra volt tehető, ami az azóta eltelt évek alatt jelentősen nőtt, jelenleg közel egymillió darabot számlál. Petrikovits doktor úr 1967-ben a képeslapgyűjtők Szerencsen megrendezett második országos ankétján ajánlotta fel híres gyűjteményét a település számára azzal a kikötéssel, hogy abból múzeumot hozzanak létre, és azt a községből a későbbiekben sem vihetik el. “Amit fáradozással, verejtékkel összegyűjtöttem, ne szóródjék szét – ami a legtöbb magángyűjtemény sorsa – hanem közkinccsé váljék” – mondta ezt “mindenki Laci bácsija” 1967 nyarán.

A gyűjtemény manapság tudományos és tanulmányi célokat is szolgál. Közkedvelt a történészek körében, akik például eltűnt épületekre bukkanhatnak a képeslapok vizsgálata során, de használják a lapokat kertépítészek, építészek, biológusok és ornitológusok is a kutatásaikhoz.
A gyűjtemény legértékesebb, és a kutatók által is leginkább érdeklődésre számot tartó része a földrajzi lapok egysége. Itt találhatóak meg a tájképi és városképi lapok, valamint különböző települések nevezetes épületeit ábrázoló képeslapok is.

Lengyeltóti története

Lengyeltóti egy Somogy megyében fekvő kisváros, nagyjából 12 kilométerre a Balatontól.

A település nevét már egy 1116-os oklevélben is megemlítik, Villa-Tout formában. 12. század második felében épült templom a településen, ez máig fennmaradt, bár sokszor átépítették, kibővítették. Valószínű, hogy még az Árpád-korban délszláv katonák költöztek a területre, innen is kaphatta a település a „tóti” nevet.

Őcsény története (356)

356

Őcsény Tolna megye Szekszárdi járásában található község. A megyeszékhelytől mindössze 6 km-re fekvő település nevének eredete bizonytalan, de többen a fejedelmi Megyer törzzsel hozzák kapcsolatba. Fekvése miatt Sárköz kapujának is nevezik, mely a régi Sárvíz és a Duna közötti lapályos területet, jelenleg a következő hat községet foglalja magába: Őcsény, Decs, Sárpilis, Alsónyék, Pörböly és Báta. 2019-ben körülbelül 2431 fő lakott a 71,61 km2 területű településen.

Őcsény története egészen az ókorig húzódik vissza, ekkor mai területe a Római Birodalom határán helyezkedett el, ezért fontos határvédelmi feladatokat látott el. A falu melletti római castellum maradványai még évszázadokkal később is láthatók voltak, Ördögvettetésnek pedig a nép a feltöltött útját nevezte el.

Az Erzsébet híd története (192)

(192 és 201-es képeslapok)

A merénylet áldozatául esett Erzsébet királyné tiszteletére elnevezett budapesti Erzsébet hidat világszerte elismerték, amikor 6 év hosszú munkálatai után, 1903-ban végül elkészült. Átadását követően 23 évig a világ legnagyobb nyílású lánchídja volt.

A Kaposvári Berzsenyi park története (277)

277

A Berzsenyi park a XX. Század elején még a városhatáron feküdt, és Honvéd tér néven katonai gyakorlóterep volt, még repülőtér is működött a fátlan síkságon. A háború után felszámolták a barakkokat, és Stöckl József, Lamping József és Goszthonyi Gézáné parkot terveztek a helyére, az akkor még Polgári Fiúiskola nevet viselő Berzsenyi iskola mellé.

Hatvan vasútállomása (275)

 275

 Magyarországon a vasutak különleges engedélyekkel alapított magánvállalkozások voltak, amelyek működését az állam kedvezményekkel segítette elő. 1867-ben Hatvannak komoly fellendülést okozott az, hogy március 31-én a Magyar Északi Vasút tulajdonában lévő Pest-Hatvan vasútvonalat megnyitották. Majd ugyanebben az évben május 19-én a Hatvan-Salgótarján vonalat is.  

Esztergomi Bazilika (306)

[306]

Az esztergomi várhegy
A Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Főszékesegyház, illetve közkeletű nevén, az esztergomi bazilika Eszergom városának Vár-hegyén fekszik. Ez a terület évszázadokon keresztül népszerű építkezőhely volt kitűnő fekvése és a város növekvő befolyása okán: már 1010-ben ott állt a korábbi Adalbert-székesegyház és a Szent István protomártír-templom - amelynek egyik kápolnává alakított szobájában született Szent István királyunk a hagyomány szerint. Ide épült később egy Szent István korabeli körkápolna és a Szent Vid-kápolna, majd III. Béla várkápolnája, amely egyedi magyarországi emléke a gótikus és korai román építészeti stílusok keverédésének. A legkésőbbi ismert templom a székesegyház építése előtt a vörös márvány Bakócz-kápolna, amely az egyetlen templomrész, amely ép maradt a törökökkel való harcok és rombolás közepette a mai napig.

A Keglevich kastély (299)

299

A pétervásárai Keglevich-kastély 1760 körül készült. Építője Quadri Kristóf gyöngyösi mester volt. A díszterem freskóit Beller Jakab festette 1770 körül. A freskókat könnyedség, köznapi témák, díszítő igényesség jellemzi. Az oldalfalakon körben, festett drapériás ablakok tágítják a teret. Az emeletre vezető lépcsőházat kétszárnyas kovácsoltvas kapu zárta le - ma az Iparművészeti Múzeumban látható. A lépcsőfeljáró korlátja barokk stílusú - valamennyi kovácsolt munka a világhírű egri mester, Fazola Henrik művészetét dicséri. A belsőben tizenkét barokk ajtószárny is megőrződött.

Bród város története (062)

062

Bród, másnéven Szlavónbród, régi magyar nevén Nagyrév, horvátul pedig Slavonski Brod Horvátország hatodik legnagyobb városa (2011-es népszámláláskor 59141 lakossal rendelkezett), Bród-Szávamente megye (Brodsko-posavska) székhelye, a Száva folyó egyik fő kikötője. A város Zágrábtól 197 km-re délkeletre található és 96 méter magasan fekszik, fontos átkelőhely Bosznia-Hercegovina felé.